Sebestyén István
Nagyon nem baba

Soha nem született még egy adott évben olyan kevés gyermek Magyarországon, mint 2004-ben - legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai erre engednek következtetni. Az okokat vizsgálva kiderül: a magyar nők a tervezés szintjén továbbra is szívesen vállalnak utódokat, de ezt igyekeznek minél későbbre halasztani - csökkentve ezzel a tervek megvalósításának esélyeit. A KSH szakértője szerint hazánkban a kétgyermekes helyett az egygyermekes családmodell válhat általánossá a jövőben. 

Februártól indul a Fészekrakó Program, amelynek keretében változik a lakástámogatási rendszer több eleme, emelkedik például a gyermekek után igényelhető, szocpolnak nevezett lakásépítési kedvezmény - jelentette be Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter szerdán, a kormány ülése után. A miniszter közölte: a program - amely a szocpol emelésén túl az állami kezességvállalási lehetőséget és a lakbértámogatási programot foglalja magában - mintegy 80-90 ezer családnak, 300 ezer embernek jelenthet azonnali megoldást lakásproblémájára. Kolber István elmondta: a szocpol összege egy gyermek után a jelenlegi 800 ezer forintról 900 ezerre, két gyermek után 2 millióról 2,4 millióra, három gyermek esetében 3,2-ről 3,8 millióra, míg négy gyermek után 4-ről 4,6 millió forintra emelkedik. (MTI)

A KSH szakemberei eddig még csak az első tíz hónap adatait összesítették, de már ezek alapján is biztosnak tűnik, hogy 2004 negatív csúcsot hozott a születések számában. A vizsgált időszakban 79 ezer csecsemő jött világra, kilencszázötvennel - vagyis 1,2 százalékkal - kevesebb, mint 2003 hasonló időszakában. A minimumot eddig az 1999-es év jelentette, amikor 94 ezer 645 újszülöttet regisztráltak.
A kevesebb születés ellenére hazánkban nem gyorsult a népességfogyás, mivel folytatódott a halálozások számának csökkenése. Októberig 109 ezer 500 lakos hunyt el, körülbelül 3 ezer 800 fővel kevesebb, mint 2003 hasonló időszakában. A migrációt figyelmen kívül hagyva 2004 első tíz hónapjában 30 ezer 500-zal lettünk kevesebben (2003-ban ez idő alatt 33 ezer 400 fővel fogytunk). A nemzetközi vándorlás némileg javít a statisztikán: ezt beszámítva az ország lakossága „csupán” 18 ezer fővel lett kevesebb. 
Magyarország lélekszáma a szakértők becslése szerint körülbelül 10 millió 99 ezer fő volt október végén. A KSH adatai szerint 2004 első tíz hónapjában a házasságkötések száma is csökkent. Ebben az időszakban körülbelül 39 ezer 400 frigy köttetett, ezernégyszázzal (3,4 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban.
Kamarás Ferenc, a KSH szakértője szerint a születések számának csökkenése mögött egyértelműen a gyermekvállalási kedv, illetve részben a házasságkötések számának csökkenése áll. „Minél fiatalabb korosztályt vizsgálunk, annál inkább jellemző a gyermekvállalási kedv csökkenése: 2003-ban 23-ról 26 évre emelkedett az első gyermeküket vállaló nők átlagos életkora” - mondta a szakértő. Érdekes, hogy a tervezés szintjén a nők továbbra is szívesen vállalnak utódokat, de ennek idejét egyre többen a harmincas éveik elejére tolják ki. Márpedig a tapasztalat azt mutatja, hogy aki 20 évesen három gyerekben gondolkodik, az tíz évvel később már nem feltétlenül akar, vagy tud ennyi utódot vállalni. „Úgy tűnik, a kétgyermekes családmodellt lassan felváltja az egygyermekes” - jegyezte meg a szakértő. Hozzátette: a továbbra is mind népszerűbb élettársi kapcsolatokban élők általában kevesebb gyermeket vállalnak, mint a házasok.
Kamarás Ferenc azt is elmondta, hogy a kutatókat meglepte a születések számának ilyen mértékű csökkenése. „Előzetesen arra lehetett számítani, hogy a gyengülő gyermekvállalási kedvet ellensúlyozni fogja a ’70-es években született nők magas száma. Ez a feltevés nem igazolódott be, ami annál is inkább aggodalomra adhat okot, hogy a jövőben a szülőképes nők száma is csökkenni fog” - magyarázta a szakértő. A halálozások számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, ez ugyan lassítja a népességfogyást, ám a társadalom elöregedése további problémákat okozhat. Újhelyi István MSZP-s országgyűlési képviselő, kormánymegbízott, a Népesedési Kormánybizottság újonnan kinevezett titkára a témával kapcsolatban lapunknak elmondta: az elmúlt másfél évben elkészült egy komoly, tudományos háttérmunkán alapuló népesedéspolitikai program-, illetve cselekvési terv, amely a közeljövőben kormányprogrammá válhat. A politikus a rövid távú intézkedések között a gyermeket vállaló nők munkalehetőségeinek bővítését, illetve munkába való visszatérésük könnyítését nevezte a legfontosabbnak. „Elképzeléseink szerint lehet olyan törvényi környezetet teremteni, hogy a hölgyek ne kényszerüljenek vagy-vagy alapon választani az egzisztenciateremtés és a családvállalás között” - hangsúlyozta. Kiemelte ezenkívül a fiatal párok lakáshoz jutását megkönnyítő Fészekrakó Program elindítását is, amelyről éppen a napokban tárgyalt a kabinet. Újhelyi István hozzátette: a népességcsökkenés visszaszorításához természetesen hosszú távú stratégiai intézkedésekre is szükség van. Ezek közé sorolta a tinédzserek szexuális felvilágosítási programjainak bővítését, amitől a tervezet készítői többek között a fiatalkori abortuszok számának csökkenését, és ennek köszönhetően részben a meddőség visszaszorulását várják.