Másodfokon is pert nyert a Hetek a Magyar Rádióval szemben. A közszolgálati médium lapunk ellen benyújtott sajtó-helyreigazítás iránti keresetét első fokon a Fővárosi Bíróság utasította el, majd a fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla is. A jogerős ítélet szerint a Hetek augusztus 6-ai számában megjelent
című cikk egy valóságos tanulmány megállapításait foglalta össze, az abból levont következtetés pedig nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.
A Kondor Katalin vezette Magyar Rádió rendszeresen kezdeményez bírósági eljárásokat, egy érintett alperes szerint az intézményt bírálók „elrettentésének” céljából. Lapunk esetében a következő állítást kellett volna revideálni: „A Magyar Rádió Kossuth Krónika című műsorának közmondásos Fidesz-pártiságát immár egy egzakt felmérés is alátámasztja. A Sajtószabadság Központ kimutatta, hogy a Krónikában az európai parlamenti választás kampányidőszakában Orbán Viktor több mint kétszer annyiszor jutott szóhoz, mint Medgyessy Péter.” A bíróság szerint az Élet és Irodalom című hetilapban megjelent tanulmány összegzése, és az abból levont következtetés, vagyis, hogy „súlyosan elfogult a Kossuth Krónika”, nem sérti a véleményalkotás szabadságát.
Tévedés lett volna azonban azt gondolni, hogy az elfogultság csupán a kampány hevébe kerítette hatalmába a Kossuth Rádiót. A népszavazás kapcsán példának okáért tökéletes terepet biztosít egy Patrubányi Miklós nevéhez köthető ötletnek. A Magyarok Világszövetségének elnöke ugyanis azt találta mondani, hogy időszűke miatt a jobboldal által elérhető közszolgálati médiumok ingyenes hirdetéseit kell felhasználni a „kétigenes” győzelemhez szükséges részvételi arány biztosításához. Így került a kifejezetten civil szervezetek felhívásai számára biztosított közérdekű közlemények közé a Fidesz farvizén hajózó Csele Polgári Kör hirdetése, amely főműsoridőben hárommilliós hallgatóság előtt biztatott - a Népszabadság szerint - arra, hogy december 5-én mindenki a helyes oldalon tegye le a garast. A neve alapján könnyen beazonosítható 64 Vármegye Alapítvány szintén a szavazófülkékhez tessékeli a médium hallgatóit.
Lapunk a Kossuth Rádió Közérdekű Közleményekkel foglalkozó szakembereitől azt a felvilágosítást kapta, hogy ez a hirdetési forma nem teszi lehetővé az állásfoglalás közzétételét, csak a részvételre való buzdítást. Amennyiben tehát egy szervezet mondjuk a népszavazáson feltett kérdésre a nemleges válaszokat szeretné népszerűsíteni, akkor már „politikai döntésre inspirál”, így csak a fizetett politikai hirdetés blokkba kerülhet be, de mint az egyik tisztviselő mondta: „ebben a témában sokkal nehezebb a nemet kommunikálni, mint az igent.