Morvay Péter
Korunk pestise a terror

A világsajtó vezető hírei közé került Móse Kacav izraeli államfő budapesti látogatása, miután az első tudósítások szerint ő lett volna a célpontja a palesztin származású magyar orvos által tervezett terrortámadásnak.

Móse Kacav izraeli elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök. Üzenet a jövő generációjának Fotó: MTI

A „civilben” egy iszlám közösség vezetőjeként ténykedő szélsőséges férfit izraeli sajtóhírek szerint azzal gyanúsítják, hogy a héten megnyílt Páva utcai holokauszt emlékközpont felrobbantására készült. A világon ötödikként - Jeruzsálem, Washington, London és Berlin után - megnyíló budapesti intézményről a lapunknak is nyilatkozó Móse Kacav azt mondta, hogy az a „jövő generációjának szól. Arra emlékeztet, hogy a nácikat számos magyar segítette a népirtás végrehajtásában, bár voltak olyanok is, akik mentették az üldözött zsidókat.” Az elnök azonban úgy véli, hogy az emlékhely önmagában nem elegendő, az oktatásnak is támogatnia kell a felnövekvő nemzedéket abban, hogy megértsék a hatvan évvel ezelőtti tragédiát. 
A látogatás során az izraeli államfő beszédet mondott az Országházban. „Az Oslói Egyezmény aláírása óta Izraelnek egyetlen békés napja nem volt” - állította előadásában Móse Kacav. Az izraeli elnök szerint országa ma az államalapítás, a függetlenség elnyerése óta történelmének egyik legnehezebb korszakát éli. „A terror megakadályozza, hogy tárgyalásokat folytassunk, és békét kössünk a szomszédainkkal. 
A palesztin államot nem lehet csecsemők, karon ülő gyermekek vagy zsinagógában imádkozó békés civilek vérére építeni. Nem tűrjük el, hogy Allah, az iszlám, a Korán nevében ártatlan izraelieket támadjanak és gyilkoljanak meg. Megdöbbentő, hogy nem hallani egyetlen muzulmán vezetőtől sem, hogy elítélnék, amikor szülők gyermekeikre vallási idézetekre hivatkozva csatolnak bombákat, vagy küldenek kisgyermekes anyákat, hogy izraeliek között felrobbantsák magukat” - mondta Kacav.

Az izraeli elnök ugyanakkor leszögezte: hisz abban, hogy a palesztinok észhez térnek, és rájönnek, hogy a terrorral semmit nem lehet elérni, és béke csak akkor lesz, ha a palesztin nép felelős vezetői megállítják a vérontást. 
Hallani ugyan mérsékelt hangokat a másik oldalról, amelyek az erőszak megállítására szólítanak fel, hiszen ezek már a palesztinok létét is veszélyeztetik. Sajnos, ezek a hangok még gyengék, erőtlenek és ritkák. De már léteznek, és bátorítani kell őket.
Addig azonban „az erőszak brutális támadásaival szembenézve Izrael arra kényszerül, hogy egyoldalú lépésekre szánja el magát a közel-keleti helyzet normalizálása érdekében. Ezért kellett Izrael kormányának döntést hoznia a védelmi kerítés felállításáról, amely kívül tartja a terroristákat, az öngyilkos merénylőket. A kerítés nem határ, és végképp nem végleges határ: olyan kényszerű eszköz, amelynél jobb pillanatnyilag nem áll rendelkezésünkre. Izrael demokratikusan választott kormányának az a kötelessége, hogy megvédje polgárait az agresszorokkal szemben. Akkor is, ha a világ ezzel szemben szenvtelen hozzáállást tanúsít” - mondta Kacav. 
Az izraeli elnök kijelentette: mindenki előtt világos, hogy a terrorizmus ma már nem korlátozódik a Közel-Keletre, hanem az egész világ biztonságát veszélyezteti. Ma már nem létezik olyan ország, amely immunis lenne a terrorizmusra, amely határokat nem ismerő dögvész, a pestis modernkori megtestesítője. 

Móse Kacav. Európának harcolnia kell Fotó: Somorjai L.

Móse Kacav az Országházban elmondott beszédében felszólította Európa vezetőit, hogy egyértelműen és erőteljesen lépjenek fel a terror és a terrorista szervezetek ellen. Ezeket a szervezeteket állami szintről segítik Iránból, Szíriából vagy Libanonból. „Az emberiségnek joga van a félelem nélküli életre - mondta az izraeli államelnök. A szabadsághoz vezető úton azonban bizonyos kockázatokat is vállalni kell. Ehhez azonban a vezetőknek kell morálisan elfogadható példát mutatniuk.”
Az izraeli államfő elmondta, hogy a holokauszt után hatvan évvel Európa-szerte újra tanúi lehetünk az antiszemitizmus feléledésének. „Ez nemcsak az európai zsidó közösségek létét fenyegeti, hanem az európai szabadság és demokrácia örök értékeit is. A szabad világ vezetőinek fel kell venniük a harcot mindenféle rasszista megnyilvánulással, diszkriminációval, idegengyűlölettel szemben. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az a rettenet, rombolás és halál, amelyekben a huszadik században részünk volt, nem ismétlődhessék meg.” Kacav méltatta, hogy a történelem során a magyar irodalom nagyjai - Arany Jánostól Kertész Imréig - mindig is együtt éreztek a szenvedő zsidósággal. Ady Endre közösséget vállat a „bélyeges sereggel”, Petőfi Sándor pedig ezekkel a szenvedélyes szavakkal ostorozta kora antiszemita hangadóit: „De a legszomorúbb az, hogy nincs olyan gyalázatos ügy, melynek pártfogói, apostolai ne támadnának. Ezen égbekiáltó igazságtalan zsidóüldözésnek apostola lett néhány zugprókátor, akik most széltire prédikálnak a zsidók ellen, s aki az igazság mellett szót emel, arra a megvetendő hamis próféták elég szemtelenek azt kiáltani, hogy a zsidók által meg van vesztegetve.”