Jelek titkai

Régi hiányt pótol most induló sorozatunk, melyben alfabetikus sorrendben közöljük a hazánkban forgalmazott jelentősebb autómárkák neveinek jelentését, indulásuk gyökereit. Sok autót a cégalapítókról neveztek el, míg mások neve szóösszetételekből ered. Némelyik autógyár születésének története a legjobb kalandregényeket is megszégyeníti, de kiderülhet az is, hogy gépkocsink nevének meglepő jelentéstartalma van. 

A 20. század első éveiben az automobilizmus egyik úttörője, a francia Darracq cég leányvállalatot létesített Milano környékén. A Franciaországban előkészített alkatrészekből összeszerelt modellek azonban nem arattak sikert az olasz közönség körében. Az üzemet 1909-ben lombardiai üzletemberek vették át, akik megbízták Ugo Stellát - a későbbi híres formatervezőt - egy új modell tervezésével. A cég 1911-ben nyerte el nevét, az A.L.F.A-t, (Anonima Lombarda Fabrica Automobili - Névtelen Lombardiai Autógyár). Az új cégtulajdonos, Nicola Romeo mérnök 1916-ban vásárolta meg a vállalatot, melynek nevét Alfa Romeora változtatta. Az Alfát jelképező címerpajzs Milano középkori történetéből származik: a comune (szabad, polgármester által vezetett város) szimbólumait kapcsolták össze. Így keletkezett a fehér alapon vörös keresztet és a sárkánykígyót ábrázoló embléma.

A cégalapító August Horch szakmáját Karl Benz mannheimi autógyárában tanulta ki. 1899-ben önállósította magát, és elkészítette első motorját. Kibérelt egy istállót, ahol saját kezével öntötte, fúrta és csiszolta a hengereket és kovácsolta ki a főtengelyt. Vállalatát 1904-ben jegyezték be A. Horch & Cie. Motorwagen AG. néven. Az akkoriban szárnyait bontogató versenysportban azonban autói nem voltak sikeresek. Horchnak ezért meg kellett értenie azt, hogy a felügyelőbizottság kitette az általa alapított és az ő nevét viselő vállalatból. Őt azonban nem olyan fából faragták, hogy élethivatását feladja, ezért 1909-ben új vállalatot alapított, saját neve alatt. Régi vállalata, mely gazdaságilag erősebb volt, pert indított ellene, és eltiltatta a Horch név használatát. Az új cégnevet végül egy latin könyvből vették kölcsön: „Audiatur et altera pars!” (Hallgattassék meg a másik fél is!) A „horch” a német horchen, hallgatni igének ugyanazon alakja, mint a latinban az „audi” (figyelj, ide hallgass). A nagy gazdasági világválság arra kényszerített négy német autógyárat (Audi, DKW, Wanderer, Horch), hogy 1932-ben Auto-Union AG néven egyesüljenek. Valószínűleg innen ered a négy egymásba fonódó karika, az Audi emblémája. A II. világháború után, az Audi székhelyét, a szászországi Zwickaut az NDK-hoz csatolták és a céget kártalanítás nélkül kisajátították (később ez a cég gyártotta a Trabantokat). Csak 1965-ben találkozhatunk újra az Audi névvel, a vállalat székhelye Ingolstadtba került át.