Hetek - VII. évfolyam, 50. szám, 2003. december 12

A párttá alakult Jobbik Magyarországért Mozgalom országos keresztállítási akcióval igyekszik felhívni a figyelmet ebben a - megfogalmazásuk szerint - „fogyasztásközpontú, a vásárlási lázat tudatosan gerjesztő, elvilágiasított légkörben” arra, hogy miről is szól valójában a karácsony.
A kezdeményezést, amely több önkormányzat esetében akadályokba ütközött, számos kritika érte. Ormos Mária történész szerint a keresztre, mint szimbólumra, az elmúlt két évezredben „rárakódott” az erőszakos rekatolizáció eszméje is.

„A karácsony keresztény ünnep, Jézus Krisztus megszületésének ünnepe. Ez összeegyeztethetetlen a kereskedelmi televíziók, rádiók, a hihetetlen árumennyiséget felhalmozó bevásárlóközpontok megtévesztő reklámhadjáratával. (…) A profanizált karácsony nem karácsony” - olvasható a Jobbik internetes honlapján. A „Szent Karácsony” melletti demonstráció céljából a párt huszonhét keresztet tervezett felállítani az ország különböző településein, illetve Budapest több kerületében, hogy „az érdeklődők a karácsonyi bevásárlási lázban egy percre megállhassanak, elmondhassanak egy imát, vagy elgondolkodjanak az ünnep valódi értelmén”. Kilenc önkormányzat azonban nem engedélyezte a kereszt közterületen történő felállítását. (A Jobbik „feketelistáján” szerepel Makó, Orosháza, Kecskemét, Szolnok, Békéscsaba, Vác, Győr, illetve Budapest V., valamint VI. kerülete.)
Békéscsabán elsősorban balesetveszélyessége miatt ellenezték a kereszt felállítását - tudtuk meg Velkey Gábor alpolgármestertől, aki azonban személyes véleményét sem rejtette véka alá. Szerinte a Jobbik akciója egy „tudatos politikai provokáció”. „Elkeserítőnek tartom, hogy ezek szerint már a nagy ünnepek sem lehetnek mentesek a politikai ambícióktól. Úgy tűnik, tudomásul kell venni, hogy a politika mára megbolondult, bár bízom benne, hogy ez csak átmeneti állapot, és a józan ész felülkerekedik végül” - fakadt ki Velkey, aki hangsúlyozza, hogy mindezt keresztény emberként mondja.

„Nem tartottuk volna szerencsésnek, ha Kecskemét történelmi városrészében, a volt szovjet emlékmű helyén kerül felállításra az ötméteres fakereszt” - mondta megkeresésünkre Bács-Kiskun megye székhelyének alpolgármestere, Jánosi István. Mint közölte, erre a területre ráadásul már korábban adtak ki területfoglalási engedélyt. „A kereszt azonban már áll, az eredetileg megjelölt helyszíntől 30-40 méterre, miután a Jobbik a rendőrségnél vízkeresztig tartó rendezvényt jelentett be” - közölte Jánosi István.
Orosházán az önkormányzat lebontatta, és elszállíttatta a már felállított keresztet. Az önkormányzat sajtóreferensétől kapott tájékoztatás szerint a Jobbik első közterület-használati kérelmét azért utasították el, mert a kereszt a megjelölt belvárosi helyszínen akadályozta volna a közlekedést. A párt következő kérelme egy újabb helyszínt jelölt meg, ahol azonban zöldterületre állították volna fel a keresztet, és ezt Orosházán a helyi rendeletek nem teszik lehetővé. A Jobbik ezt követően rendezvényt jelentett be erre a területre (ehhez nem kell helyhatósági engedély), majd felállította a keresztet, amit az önkormányzat lebontatott.
Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára a helyi lapnak adott nyilatkozatában a következőképpen foglalt állást: „A magyar törvények szerint a vallás gyakorlása mindenki számára szabad. Ennek megfelelően a vallási szimbólumok használata is eme vallásszabadság megnyilvánulása. Ha ezeket a szimbólumokat közterületen kívánják felállítani, akkor ehhez a szükséges hatósági engedélyeket be kell szerezni. Ha ez megtörtént, és mégis elbontották a keresztet, akkor súlyos törvénytelenség történt. Ha nem szerezték be a hatósági engedélyeket, akkor az akció kezdeményezői mulasztottak.”
Nagy Ervin, a Jobbik választmányi tagja, a keresztállítások szervezője megkeresésünkre elmondta, jelenleg huszonöt városban sikerült felállítaniuk a keresztet, de terveik szerint hétvégére ez mind a huszonhét településen sikerül. Nagy úgy látja, a „feketelistás” önkormányzatok nem szakmai, hanem politikai alapon döntöttek úgy, hogy nem engedélyezik a kereszt felállítását.
A konkrét ellenvetésekkel kapcsolatban pedig elmondta: a gyülekezési jog nagyobb érvényű, mint az önkormányzatok közterület-használatra vonatkozó szabályai.
„Úgy gondolom maga a szándék, miszerint fel akarják hívni a figyelmet a karácsony valódi tartalmára, üdvözlendő. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a kereszténység alapítója egyetértett volna azzal, hogy tanításainak terjesztését politikai pártok vállalják fel - még ha ezek a krisztusi elveket magukra vonatkoztatják is. Ez ugyanis az egyház dolga” - nyilatkozta a Heteknek a keresztállítási akcióval kapcsolatban a Magyar Pax Romana katolikus értelmiségi szervezet elnöke. Horányi Özséb úgy gondolja, sokakat nem közelebb visz, hanem egyenesen elriaszt a hittől ez a fajta provokatív megnyilvánulás. Mint mondta, számára azért is zavaróan hat a keresztek „kampányszerű” felállítása, mert az egyházi ünnepek közül ez sokkal inkább a húsvét szimbolikájába illene bele, mint a karácsonyéba.
Vona Gábor, a Jobbik alelnöke Nagy Ervinhez hasonlóan sérelmezi, hogy egyes önkormányzatok „valami ismeretlen oknál fogva” akadályozzák őket a keresztek felállításában. A kritikákra reagálva pedig a Heteknek elmondta: véleményük szerint a politika a közügyekkel való foglalkozást jelenti, és ezekbe a vallás is beletartozik. „Ugyanakkor szándékosan nem adtunk pártpolitikai élt az akciónak, és úgy gondolom, hogy a mai magyar közéletet minősíti, hogy ez mégis ilyen felhangot kapott” - mondta Vona. Szerinte az megfontolandó kritika, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha mindezt egy egyházi szervezet teszi, de hangsúlyozta, hogy nem a hittérítés volt a céljuk.

„A Jobbik több mint párt, ezért is tartottuk meg a nevünkben a mozgalom kifejezést. Keresztény értékeket felvállaló szervezetként pedig nem csak jogunk, hanem kötelességünk is felhívni a társadalom figyelmét a karácsony valódi tartalmára” - szögezte le az alelnök.
„A kereszt politikai célú használatában nincs semmi új, ez már a keresztes hadjáratok, majd az ellenreformáció óta bevett gyakorlat” - mutatott rá Ormos Mária történész, akadémikus. Mint lapunknak elmondta, a rekatolizáció - amelynek komoly és egyértelmű politikai céljai is voltak - a kereszt jegyében zajlott, a keresztes hadjáratok során pedig a Szentföld meghódítására szintén a kereszt alatt egyesítették a harcoló csapatokat. Ormos Mária a kereszt politikai „hasznát” a saját tábor integrálásában látja. „Magyarországon a Horthy-korszakra volt igazán jellemző a szakrális tárgyak iránti politikai nosztalgia, bár ebben felfedezhető egy belső rendszertani ellentmondás, ugyanis az ország - többségében református - politikai vezetése felsorakozott a katolikus ünnepségek mellé, ahol a feszület szimbolikus értéket képviselt” - mondta a történész. Egyébként a vallási szimbólumok politikai célú, szélsőjobboldali használata a 20. században leginkább Portugáliára és Romániára volt jellemző.