Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
Bizottság bizottság hátán

A Kulcsár-ügyben zajló kommunikációs csata a héten az ügy kivizsgálására hivatott parlamenti bizottságra is kiterjedt. A szocialisták szerint a Fidesz immár nem szeretné, hogy kiderüljön az igazság, mert maga is érintett. Az ellenzéki párt viszont azt állítja, az MSZP egy olcsó trükkel akarja meghiúsítani a vizsgálatot. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője ugyanakkor elismerte: hiba volt, hogy az Orbán-kormány idején egyetlen ellenzéki kezdeményezésű bizottságot sem engedtek felállni. A rendszerváltás óta érdemben működő tizenhat parlamenti vizsgálóbizottság közül egyébként tizennégynek jobboldali - MDF-es vagy fideszes - és két szabaddemokrata elnöke volt, szocialisták még soha nem vezettek vizsgálóbizottságot. Az MSZP-frakció a héten tett kísérletet arra, hogy a brókerbizottság vezetését végre „megszerezze”. 


Répássy Róbert. Ma már látja értelmét a vizsgálóbizottságoknak Fotó: MTI

Az elmúlt hetekben a Fidesz képviselői - Rogán Antal, Répássy Róbert és Szíjjártó Péter - diktálták az iramot K&H-ügyben. Az MSZP vezetése számára nyilvánvaló gondot jelenthetett, hogy ki fogalmazza meg az ellenvéleményeket. Úgy tűnik, a héten végül megtalálták a megfelelő személyt Simon Gábor miskolci országgyűlési képviselő személyében, akinek egyik előnye - mondták szocialista forrásaink -, hogy a fiatal ügyvéd alaposan megelőzte Répássy Róbertet a tavalyi választásokon. S mint közismert, Répássy már sok borsot tört a szocialisták orra alá. Ilyen értelemben a brókerbotrány körüli kommunikációs hadviselés enyhe személyes jelleget is kezd ölteni. 
Simon azzal a bonmot-val indított, hogy a Fidesz érintettsége miatt nem szavazta meg hétfőn, hogy a parlament kedden napirendre vegye az ügyet kideríteni hivatott bizottságról szóló részletes vitát. „A Fidesz által eldobott bumeráng visszaütött, kezdenek kellemetlen helyzetbe kerülni, és ezért el akarják szabotálni a vizsgálatot” - érvelt a képviselő. Simon szerint ez a napnál is világosabban látszik, hiszen közismertté vált a bizalmas kapcsolat a Fidesz és a K&H között a párt székháza ügyében. Emellett az Orbán-kormány idején közbeszerzési eljárás nélkül autópályákat építő Vegyépszer Rt. vezetője elismerte, hogy személyesen is ismeri Kulcsár Attilát.
A szocialista képviselők egyébként azt is javasolták, hogy 61 kérdéssel egészítsék ki az eredetileg fideszes kezdeményezésű bizottság feladatkörét. Az MSZP-sek Orbán Viktor mellett Áder János, Varga Mihály, Járai Zsigmond és a sikkasztás K&H-beli feltételezett érintettjeinek kapcsolatát is firtatják. Többek között arra várnak választ, hogy Kulcsár Attila milyen kapcsolatban állt Szász Károllyal és családjával, Orbán Viktorral, valamint a Kövér családdal. 
A fideszes képviselők szerint a szocialisták 61 kérdése közül 16 nem tartozik a tárgyhoz, 20 kérdés pedig az Orbán-kormány hivatali idejére vonatkozik. A Fidesz másik 123 kérdést vizsgálna, ezen belül elsősorban a jelenlegi kormány érintettségét. Medgyessy Péterre, László Csabára és Tóth Andrásra fókuszálnak a kérdések.
Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes a Heteknek elmondta: az elnök személyének kérdése azért fontos, mert a bizottság vezetője határozza meg az érdemi munka menetét, a meghívottak körét, ő nyilatkozik a sajtónak és ő egyeztet a hivatalos szervekkel. Répássy szerint a kormánykoalíció át akarja szabni az ellenzéki kezdeményezésű bizottság fazonját, - és elterelve a kormánytagok érintettségéről a figyelmet - az ellenzéket vizsgáló bizottsággá kívánja azt tenni. A politikus úgy vélte: a kormánykoalíció választási ígéreteivel ellentétben most blokkolni kívánja az ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság létrejöttét. Az érintettség vádja pedig azért is nevetséges, mert a Fidesz számára hátrányos volt a K&H Bankkal való 1996-os üzlet. Ráadásul akkor éppen a szocialisták bizalmi embere, Erős János vezette az említett bankot - érvelt a politikus.
A vizsgálóbizottságok hasznosságával kapcsolatban Répássy kifejtette: „Magam is gondolkodtam a botrányok fényében már azon, hogy mi értelme van a vizsgálóbizottságoknak, de minden negatívumot összevetve a nyilvánosság elé kerülő érdemi információkkal, úgy gondolom, hogy érdemes belefogni. 
A közvélemény számtalan részlet nyilvánosságra kerüléséből maga is pontosabban értelmezheti az ügyeket.”
A politikus egyébként önkritikát gyakorolt amiatt, hogy az előző ciklusban a Fidesz vezette koalíció nem engedte az ellenzéki bizottságok létrejöttét. Mint mondta: ez hiba volt. 
A vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban megjegyezte: számára az olajbizottság paródiává és a Mécs-bizottság besározó bizottsággá való züllesztése jelenti a negatív oldalt, míg többek között a Tocsik-bizottság a pozitív példát. Ez utóbbi esetben ugyanis az egymásnak ellentmondó bírósági határozatok ellenére a közvélemény tisztában van a Tocsik-ügy lényegével, és a Horn-kormányt meg is büntette érte. 
Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: a K&H brókercégénél történt visszaélések öt éve kezdődtek, tehát a leghosszabb „érintett” időszak az Orbán-kormány idejére esik. Valóban helyes az az érv, hogy a vizsgálatot az ellenzéknek kell vezetnie, de az előbb említett időszakban az MSZP volt ellenzékben, tehát az ellenőrzési jog a szocialista pártot is megilleti. Simon szerint azért fontos ez, mert a Fidesz eddigi megnyilvánulásiból látható, hogy nem a tényfeltárásban, hanem a botránykeltésben érdekeltek. 
Mint Simon kifejtette: a parlamentre bízzák a döntést, hiszen módosító javaslatot terjesztettek be, miszerint kormánypárti delegált legyen az elnök. Ha nem szavazza meg a többség - például az SZDSZ-es képviselők ellenszavazatai miatt - a szocialista javaslatot, akkor ellenzéki vezetéssel is támogatják a bizottság létrehozását. „Mindenekelőtt az a lényeg, hogy legyen vizsgálat” - tette hozzá Simon. 


Tocsik Márta. A róla elnevezett botrány főszerepet játszott az MSZP 1998-as vereségében Fotó: Vörös Szilárd

Böhm András szabaddemokrata képviselő a Hetek kérdésére kifejtette: azért ragaszkodnak ahhoz, hogy ellenzéki vezetésű legyen a vizsgálóbizottság, mert ez a parlamenti szokásjog. Annak ellenére is, hogy a Fidesz az előző ciklusban elszabotálta az ellenzéki vizsgálóbizottságok létrehozását. „Mi nem mutogathatunk ujjal a Fideszre, nekünk tisztességesen kell politizálni” - érvelt Böhm, aki egyébként szkeptikus abban a tekintetben, hogy milyen eredményre jut majd a bizottság. Mint mondta: látványos médiashow várható, egy-két hiperaktív képviselővel és szerecsenmosdatási kísérletekkel, de a közvélemény legalább esélyt kap arra, hogy érdemi információkhoz is hozzájusson a ma még teljesen homályos brókerügyben. 

***

Az Antall-kormány alatt mindössze egyetlen vizsgálóbizottságot hívtak életre, a „nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásait ellenőrző bizottság” névre hallgató testületet. Az MDF kormánypárti képviselőt, Debreczeni Józsefet jelölte elnöknek. Balázsi Tibor egykori MDF-es honatya, a bizottság volt tagja éjszakába húzódó, vitával terhelt ülésekre emlékezik vissza. A bizottság egyébként azért jött létre, mert az MSZMP kilenc vidéki lapját eladta egy német médiacégnek. Gyakorlatilag arról szólt a médiaprivatizáció, hogy az egypártrendszer nómenklatúrájához tartozó vezető újságírók, főszerkesztők miként mentették át magukat és lapjukat az új érába. Balázsi Tibor lapunknak elmondta: megoldani jószerivel semmit sem tudtak, minden maradt a régiben, és az MDF nagyon rosszul jelent meg ebben a régi káderek által felügyelt médiában.
A Horn-kormány alatt az időközben bekövetkezett házszabály-módosításnak köszönhetően már megjött a frakciók étvágya, hiszen huszonhét vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték, s ebből hét alakult meg. Az akkori kormánykoalíció rendre megszavazta a „legfontosabb” politikai botrányok „kiaknázására” létrejövő, ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottságokat. Így válhatott Deutsch Tamás (Fidesz) a Horn-kormánynak legtöbbet ártó Tocsik-bizottság elnökévé, Demeter Ervin (akkor még MDF) az orosz olajügyek fő kivizsgálójává, amibe belebukott az akkori ipari miniszter, Dunai Imre. A Budapest Bank privatizációjának vizsgálatát Kósa Lajos (Fidesz) irányíthatta, amely Bokros Lajos expénzügyminiszter amúgy is megtépázott imidzsét rontotta tovább sikeresen. A Horn-kormány idején gyakorlatilag minden lényeges vizsgálóbizottságot a Fidesz vezethetett, ami mértékadó politológusi vélemények szerint nagyban hozzájárult a jobboldali párt 1998-as győzelméhez. Régi emlék, de akkoriban Deutsch Tamás a legnépszerűbb politikusok közé tartozott. 

„Életveszélyes” elnöki szék

Orbán Viktor kormányzása idején radikális fordulat történt. Egyetlen ellenzéki vezetésű vizsgálóbizottság sem jöhetett létre, pedig igény lett volna rá. A szocialisták és a szabaddemokraták ugyanis nem kevesebb, mint huszonhárom bizottság felállítását javasolták. Hiába. 
Az Országgyűlésnek elméletileg mindet meg kellett volna alakítania, mivel a házszabály kimondja: „A vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza.” Ennek ellenére csak az a négy grémium jöhetett létre, amelyeket a kormánykoalíció kezdeményezett. Így alakulhatott meg a paródiába fulladt olajbizottság, Torgyán József házépítése miatt, de az összes képviselőre kiterjesztett és emiatt kudarcba fulladt, „a képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló” bizottság, a Kosztolányi képviselő pitonjairól nevezetessé váló megfigyelési, és a Székely Zoltán letartóztatásáról hírhedtté váló közbeszerzési bizottság. 
Egyébként e ciklus fájdalmas tapasztalata, hogy „életveszélyes” feladat kormánypártiként vizsgálóbizottságot vezetni. Számoljunk csak, a négy elnök közül csak egy „élte túl” bizottsága regnálását. Hiszen Pallag László - aki a parlamentből kiesett - több politikusnak is milliós kártérítést kénytelen fizetni rágalmazásért. Pallagnak két hibája volt: egyrészt sokáig hűséges volt Torgyán Józsefhez, s amikor a Fidesz hozzáfogott Torgyán „ledarálásához”, Pallag (és Torgyán József) az olajbizottságot kívánta ellenfegyverként alkalmazni a Fidesz-offenzívával szemben. Az FKgP megállíthatatlan szétverésével Pallag politikailag is ellehetetlenült. Másrészt a középfokú végzettséggel rendelkező kisgazda képviselő szélhámosok tanácsára és zavaros fejű olajtanúk hatására nem bizonyítható állításokat is a nyilvánosság elé tárt. A pereket elvesztette, az egészet a pénztárcája bánta. 
Székely Zoltán, a közbeszerzési bizottság „feje” ennél lényegesen rosszabbul járt, hiszen egyenesen börtönben végezte. Kosztolányi Dénes, aki az Orbán Viktor által kirobbantott megfigyelési ügyben vállalt elnöki szerepet, politikai szempontból írta le magát. A képviselőre a mai napig nem bíznak komoly ügyet a Fideszben. Egyedül Répássy Róbertnek sikerült túlélnie a képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság működését, talán annak köszönhetően, hogy az ellenzék obstrukciója miatt a bizottság a gyakorlatban nem tudott érdemi munkát végezni.
Egyébként sem a megfigyelési, sem az olajügyben, sem a képviselők vagyoni forrásainak dolgában, sem a közbeszerzési ügyekben ma sem tudni, hogy mi a „színtiszta igazság”. 
A szocialisták és a szabad-demokraták hiába kezdeményezték sorra „a nagy ügyeket” kivizsgáló bizottságok létrehozását, az Orbán-Torgyán- Dávid koalíció legtöbbször úgy akadályozta meg a bizottságok létrehozását, hogy a javaslatok tárgyalását sem vette a parlament napirendjére. 
Például így csúszott át a „legújabb ciklusba” a Postabank-bizottság, melynek ötletével már 1999-ben előállt az SZDSZ. Az SZDSZ a Postabank-konszolidáció összegének szükségességét is vitatta. Az ügyben azóta sem történt érdemi vizsgálat. 
Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus, a kormányváltás után létrehozott Postabank-bizottság elnöke lapunknak elmondta: a bizottság elsősorban azzal kíván foglalkozni, hogy szükség volt-e a Postabank százmilliárd forint feletti konszolidációjára. Mint kifejtette: prekoncepció nincs. A bizottság eddig azért nem működött, mert nem akarták politikai vitával rontani a Postabank eredményes privatizációjának esélyeit - tette hozzá. 
Az MSZP és az SZDSZ Orbán Viktor kormányzása idején többek között szerette volna kivizsgálni az MTV gazdálkodását, a Magyar Fejlesztési Bank ügyleteit, az autópálya-építkezéseket, illetve az APEH működését. 

Új ciklus, új szokás

Az MSZP-SZDSZ újabb kormányzása alatt némi „visszarendeződés” történt, hiszen a korábbi négy év gyakorlatához képest számos ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság is megalakulhatott. Az MDF kezdeményezésére létrejöhetett a kormánykoalíció számára igencsak kellemetlen, Medgyessy Péter miniszterelnök kémelhárító múltját vizsgáló bizottság. Igaz, semmilyen eget rengető információ nem került nyilvánosságra.
Balogh László MDF-es képviselő, a bizottság egykori elnöke szerint a paritásos delegálás - a kormánypártok és ellenzékiek egyenlő száma - miatt szinte lehetetlen konszenzusos jelentést írni. Balogh a Heteknek kifejtette: az elnöknek valóban jelentős szerepe van abban, hogy milyen menetrend szerint folyik a bizottság munkája, de ezt a szerepet sem szabad eltúlozni. Mint mondta: a hivatalos szervek az adatszolgáltatással, illetve a kiszivárogtatással kívülről képesek befolyásolni - például lassítani - a bizottság munkáját.
A „kémügyben” létrehozott másik vizsgálóbizottság az SZDSZ javaslata alapján a rendszerváltás utáni kormánytagok esetleges állambiztonsági múltjának feltárását tűzte ki célul. A Mécs Imre vezette grémium botrányos véget ért, mivel olyan egykori, többnyire konzervatív beállítottságú kormánytagok neve is kiszivárgott a bizottságból, akiket csak be akartak szervezni, de az akció nem sikerült. Így a Mécs-bizottságnak azokat sikerült megalázni, akik nem írtak alá az egykori állambiztonsági szervezetnek. Mécs Imre tevékenységének „értékelésére” jellemző, hogy amikor ringbe szállt az ügyvivőségért az SZDSZ kongresszusán, a legkevesebb szavazatot kapott jelöltek között végzett. 
Jelenleg többségben vannak az ellenzéki vezetésű bizottságok, hiszen az úgynevezett átrepülési bizottságot Nyitray András (Fidesz), az APEH-adatmentési bizottságot Font Sándor (MDF), a Paksi Atomerőműnél történt üzemzavarral foglalkozó bizottságot Koltai Tamás (Fidesz), a Postabank-bizottságot Eörsi Mátyás (SZDSZ) vezeti. A iskolabezárásokkal foglalkozó bizottságnak pedig - mivel mindegyik ciklust érintő kérdésről van szó - két társelnöke lesz, egy kormánypárti és egy ellenzéki.