Újfajta hitellehetőségeket kínál a kis- és középvállalkozóknak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Az immár teljessé vált „négylépcsős” hitelfelvételi rendszer két új tagja, a megszigorított feltételű mikrohitel és a vadonatúj midihitel várhatóan ősztől lesz igénybe vehető. A konstrukció másik két - már meglévő - eleme, az Európa-hitel március óta, illetve a most már bővített hitelkerettel használható Széchenyi Kártya pedig július 1-től kezdve áll a vállalkozók rendelkezésére.
A „négy lépcső” úgy lett kialakítva, hogy egymást kiegészítők legyenek, mivel a kiszolgálandó szegmens is rendkívül heterogén. A program mögöttes filozófiája pedig az, hogy mindenkinek legyen hitelhez jutási lehetősége.
Háttérinformációk szerint a változtatásokat többek között a népszerű mikrohitel iránti túlkereslet váltotta ki. Így a program alapját képező mikrohitel esetében a korábbiakhoz képest szigorodtak az igénybevétel feltételei. Mivel az elmúlt évek során az előző kormányzati éra többször is könnyítéseket tett a mikrohiteles konstrukciókban, a lazítások végül a hitelforma szinte korlátlan népszerűségéhez vezettek. A mikrohitel forrása viszont egy 10 milliárdos alap volt, amely a nagy kereslet révén hamar kiürült. Mintegy kétezer igénylő maradt pénz nélkül a „várólistán”. Így a vezetés kénytelen volt módosítani a mikrohitel működési kereteit. A jelenlegi „négylépcsős” rendszerben visszaszigorodtak a feltételek. Csak 3 millió forint erejéig lesz igénybe vehető a támogatás, és forgóeszközök vásárlására nem fordítható. Összességében szűkül a potenciális igénybe vevők köre. A kimaradóknak viszont a többi három „lépcső” nyújt majd segítséget - a tervek szerint.
A likviditási gondok kezelésére ajánlott Széchenyi Kártya esetében - amely a rendszer második fokának is tekinthető - 1 millió forintról 5 millióra bővült a hitelkeret. Ezen kívül a kamarai tagság sem előfeltétele többé a kártyához jutásnak, negyedévente pedig - a korábbi 50 százalék helyett - csak a hitelkeret 20 százalékáig kell az előtörlesztést teljesíteni. Az állam mind ehhez már 3,5 százalékos kamattámogatást biztosít, így várhatóan a kisvállalkozók szélesebb körének nyújt majd segítséget.
A midihitel a konstrukció teljesen új eleme. Ez az alapvetően banki és takarékszövetkezeti forrásokra épülő hitel 3 és 10 millió forint között vehető igénybe. A kimondottan fejlesztési célokra használható pénzhez pedig
a szokásos kamattámogatás mellett még állami garancia is jár. A midihitel kísérleti változata az úgynevezett Budapest-hitel.
A legfelső lépcsőfok az Európa-hitel, amely már az idei év márciusa óta várja az igénylőket - eddig csekély sikerrel. Az Európa forrása gyakorlatilag a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által felvett külföldi hitelek, amelyek az állam árfolyam-garanciája mellett, kereskedelmi bankokon keresztül érhetőek el. A lehetőségek itt 10 milliótól 500 millió forintig terjednek. Újdonság a kétéves türelmi idő. Mostantól kezdve egy - a befektetések megtérülésének bizonytalanságát ellensúlyozó - türelmi idő idején csak a hitel kamatait kell fizetnie a hiteltulajdonosoknak.
A konstrukció szakmai fogadtatása egyelőre vegyes. Mindkét oldal számára érzékelhető, hogy nem a várt ütemben fogynak a támogatott hitelek, illetve a vissza nem térítendő támogatások. Köztudott, hogy a magyar vállalkozóknak jelentős a tőkehiánya, ezért a céljaik eléréséhez nemcsak vissza nem térítendő pénzekre, hanem egy átfogó vállalkozásfejlesztési reformra is szükségük lenne. Sokan éppen ezért időszerűnek tartják ugyan a „négy lépcsőt”, de a pénzösszegek nagyságát tekintve elégedetlenek. Maguk a hitelprogramok készítői csak csodálkoznak az alacsony érdeklődésen, mivel a beérkező igények azt mutatták, hogy ilyen forrásokra van szükségük a vállalkozóknak. A gyenge visszajelzések okát azonban sokan a recesszióban és a beruházások megtérülésének általános bizonytalanságában látják.