Nagy riadalmat keltett sok kényszervállalkozót foglalkoztató cégnél a napokban életbe lépett munkaügyi szigorítás, melynek hatására átminősítették munkaszerződéssé a vállalkozási szerződéseket. Nem ritkán ez azzal járt, hogy a szabályosan foglalkoztatott dolgozók jövedelme egycsapásra akár a felére csökkent. Sajnos Magyarországon a munkavállalók jelentős része - a biztonsági őrtől elkezdve az újságírókon át a fuvarozókig - kényszervállalkozóként dolgozik.
A Munkaügyi Minisztérium nagylelkűségének köszönhetően - a július elsején életbe lépett szigorításokra való felkészülésig - félévnyi türelmi időt kapnak azok a munkáltatók, akik közterheik enyhítése érdekében munkavállalóikat egyéni vállalkozásba kényszeríttették. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lesz ellenőrzés, csupán azt, hogy a maximum 6 millió forintig terjedő bírságot nem kell kifizetni a jogszabályellenesség feltárásakor, hanem csak abban az esetben, amikor az utóellenőrzés ismét szabálytalanságot talál.
A kormány állítása szerint az életbe lépett törvény szigorúsága a munkavállalók védelmét szolgálja, akik vállalkozóként vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatottként elesnek a Munka Törvénykönyve által garantált védelmektől, mint például szabadság, végkielégítés, felmondási védelem, továbbá a minimálbér után fizetett járulékok betegség és gyes idejére ellehetetlenítik az addig nem takarékoskodókat, a nyugdíjról nem is beszélve. Az érem másik oldala viszont az, hogy a költségvetés jelentős bevételtől esik el. A szigorítások elodázása a jelenlegi munkanélküliségi mutatók mellett indokolt, ugyanis a munkáltatók jelenleg inkább leépítenek, mintsem költségeiket növeljék. Ennek elkerülése érdekében a kormány még ez évben szándékozik jogszabályt alkotni az önfoglalkoztatásról, melynek tervezetét társadalmi vitára bocsátotta. A cél világos, vagyis erősíteni az önfoglalkoztatók szociális védelmét és biztonságát, úgy hogy a munkáltatók terhei ezzel egyidejűleg ne növekedjenek. Hazánk a németországi jogszabálynak megfelelően öt kritériumot kíván felállítani, melyből három teljesülése esetén lenne választható az önfoglalkoztatás. Bár nem kell még ebben a félévben ellenőrzési dömpingre számítaniuk a munkáltatóknak, de akinél mégis bejelentés nélkül megjelennek a revizorok, és színlelt szerződést találnak, azt
visszamenőlegesen munkaszerződéssé minősítik, ami automatikusan megváltoztatja az adó- és járulékfizetési kötelezettséget is. Nem nehéz a dolguk az ellenőröknek, amikor a vállalkozói szerződéssel rendelkező személyt a munkáltatónál találják, névtáblájával ellátott szobában, belépőkártyával és telefonfővonallal.
A „Jobb félni, mint megijedni” közmondást viszont ebben az esetben az a tény támasztja alá, hogy a munkaügyi ellenőröknek be kell jelenteniük az APEH-nak, ha álszerződésre bukkantak, és a kevés munkaügyi ellenőr miatt már eddig is a színlelt szerződések 80 százalékára APEH-ellenőrzés során derült fény, viszont a Pénzügyminisztérium nem jelentett be bírságolási moratóriumot.