Vissza a tartalomjegyzékhez

Ignácz Valéria
Sikkasztás felsőfokon

Ma még kérdés, hogy a K&H Equities-üggyel kapcsolatban elszigetelt jelenségről, a brókerház tisztességtelen eljárásáról van szó, vagy a Postabank hőskorára jellemző politikai befolyásokról, állami pénz megforgatásáról. A brókerház sikkasztása ma már nem kérdés, az ügyfelek pénzét nem megfelelően kezelték és adminisztrálták, az elért hozamot pedig a saját céljaikra használták fel. Kulcsár Attila, a K&H Equities befektetési tanácsadó üzletágának volt vezetője kijelentette, nyomásgyakorlásra vállalta el, hogy egyedül ő felelős a történtekért, mint mondta, a K&H több vezetője is érintett. Az ügy pusztán pénzügyi jellege mellett politikai vetület is megfigyelhető. Emlékezetes, hogy Szász Károly megveretésével kapcsolatban elindult a lavina. A fideszes Rogán Antal pedig a belügyminiszter asszony férjét is összefüggésbe próbálta hozni a történtekkel.


K&H-automata: pénznyerés és pénznyelés Fotó: Somorjai L.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) „érdeklődését” az keltette fel leginkább, hogy Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke megveretését a Pannonplast Rt. tulajdonosváltásának körülményeit vizsgáló jelentéssel hozta összefüggésbe. A társaság által ellenséges tőzsdei felvásárlásnak titulált akciót a K&H Bank brókercége, a K&H Equities végezte. A kormányfő a hétfői verést követően felkérte az NBH-t arra, hogy vizsgálja ki, mi lehet a háttérben. Így került nagyító alá a brókercég is, ahol páratlan méretű sikkasztásra bukkant a hivatal, és a napokban átadta az ügyet az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK).
Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága a jövő hét közepén gyanúsítottként hallgatja ki Kulcsár Attilát, a brókercég egykori vezetőjét - mondta a sajtótájékoztatón Molnár Csaba alezredes. Hozzátette, „a brókercég elmúlt négy-öt évi tevékenységében több olyan tranzakciót bonyolítottak le, amelyek nem feleltek meg az ügyfelek rendelkezéseinek”. A rendőrség jelenlegi információi szerint 60-70 ügyfél tranzakcióit érintik ezek a cselekmények, akiknek az összes befektetése mintegy 20 milliárd forintra tehető. Az alezredes hangsúlyozta, „ez nem a bűncselekmény kárértéke”, majd hozzátette, hogy eddig egy befektető tett feljelentést, akinek 500 millió forintja bánja az „akciót”. Molnár elmondta, hogy az eddig lefoglalt dokumentumok és számítógépek alapján lehet majd meghatározni a tényleges kárértéket. 
Kulcsár Attila a online gazdasági újságnak adott interjúban gyakorlatilag alátámasztotta a korábbi vizsgálatok eredményét, miszerint az ügyfelekről kettős nyilvántartást készítettek. Kulcsár kizárólag egy meghatározott ügyfélcsoporttal tartotta a kapcsolatot, akiknek külön dossziéja volt, elkülönítve az „átlag” ügyfelektől. Kulcsár beismerte, hogy történtek sikkasztások a cégnél, de mint mondta, több banki vezető is érintve volt az ügyben. Bár korábban magára vállalta a felelősséget, mégis visszavonta a nyilatkozatát, mint mondta, nyomásgyakorlásra írta alá. „Elegem lett abból, hogy játékszere lettem bizonyos embereknek” - jelentette ki.
Információk szerint a brókercégnek ama bizonyos ügyfélcsoport, VIP-ügyfélkör számára a piacit jóval meghaladó hozamot ígértek a brókerek. Mivel azonban azt a tőkepiaci műveletekkel nem sikerült teljesíteni, ezért azt a megoldást választották, hogy annak az ügyfélnek, aki jelentkezett a tőkéért és hozamért, az összes követelését kifizették, oly módon, hogy „kölcsönvették” más ügyfelek pénzéből, értékpapírjából. Lapunk megkereste a PSZÁF kommunikációs főosztályát, ahol felhívták a figyelmet arra is, hogy a felügyelet 2001-ben már végzett átfogó ellenőrzést a brókercégnél, a bankot pedig egy évvel ezelőtt ellenőrizték, melyet követően tizenegy pontban marasztalták el a pénzintézetet. Tavaly januárban 15 millió forintos bírsággal sújtották a bankot, az idén februárban pedig letétkezelési szabályok megsértése miatt félmillió forintra büntették meg. A brókercégre egy újabb vizsgálat során tavaly júniusban 6,5 millió forintos bírságot róttak ki - közölték a kommunikációs osztályon. A PSZÁF szerint nem folyhat öt éve a sikkasztás. A szakértők szerint kettős ügyfélnyilvántartással egy-két évig el lehet titkolni az ilyen ügyeket, de öt évig semmiképpen. 
Az ügylet pikantériája a politikai vetület. Ma még nem tudni, mekkora lavina indult el Szász megveretését követően, némelyek a Postabank, mások a Tocsik-ügyhöz tudják mérni. Tény, hogy két olyan vállalat - a Betonút Rt. és az Állami Autópályakezelő Rt. -, amely komoly állami pénzekhez jutott az elmúlt évek tisztázatlan autópályaépítés finanszírozásakor, ügyfelei voltak a brókercégnek. Így tehát nem elképzelhetetlen, hogy állami, sőt pártpénzeket is megforgatott és ismeretlen célokra felhasznált a K&H. Tudvalevő az is, hogy korábban László Csaba pénzügyminiszter és Draskovits Tibor, a miniszterelnök tanácsadója is a K&H vezérigazgató-helyettese volt 2001 és 2002 között. A fideszes Rogán Antal Lamperth Mónika belügyminisztert is hírbe hozta. Rogán sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter férjét, Jegessy András ügyvédet szerződés kötötte a K&H Equitieshez, amely szerinte „egymillió forintos jövedelmet jelentett számára”. Rogán „jól értesültsége” némi zavart keltett, amikor szerdán délelőtt tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy tudomása szerint a rendőrség minden dokumentumot elvitt, többek között azt a szerződést is, amely Jegessyt a K&H Equitieshez kötötte - állította a fideszes képviselő. Az ORFK aznap délután tartott sajtótájékoztatóján Molnár Csaba alezredes meglepődve fogadta Rogán kijelentését, és mint mondta, „nehezen tudom elképzelni, hogy valaki már a délelőtt folyamán előre tudhatta, mit fog majd a rendőrség lefoglalni délután”. Lamperth Mónika egyenesen „hazug állításnak” nevezte a honatya szavait. Jegessy András pedig közleményt adott ki, miszerint ő nem a K&H brókercégével volt szerződéses viszonyban, hanem a K&H Bankkal.