Vissza a tartalomjegyzékhez

Morvay Péter
Hitler neve megsemmisül

Adolf Hitler utódok nélkül halt meg 1945 májusában a berlini bunkerében. Kevesen tudják azonban, hogy volt egy unokaöccse, aki Nagy-Britanniában született, élt Németországban a Harmadik Birodalomban, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol családot is alapított. Az utolsó Hitlerek történetét nyomozta négy éven át David Gardner brit újságíró, akit Kaliforniában értünk utol abból az alkalomból, hogy nemrég magyarul is megjelent történészek számára is számos újdonságot tartalmazó könyve a náci Führer brit-amerikai rokonairól.


David Gardner. Új nyomon indult el 

- Előző könyvében egy népszerű színész, Tom Hanks életrajzát írta meg, korábban az első öbölháborúból tudósított Bagdadból és Szaúd-Arábiából. Honnan jött az ötlet, hogy Hitler régóta elveszettnek hitt rokonai nyomába eredjen?
- New Yorkban dolgoztam egy brit napilap, a Daily Mail tudósítójaként. Egyszer szólt a szerkesztőm, hogy próbáljak meg utánanézni egy régi archívumban fellelt információnak, miszerint William Patrick Hitler, a náci vezér unokaöccse a második világháború során belépett az Egyesült Államok haditengerészetébe. Meg kellett próbálnom megszólaltatni az illetőt, mert a Mail ezt a sztorit Adolf Hitler halálának az ötvenedik évfordulójára szerette volna lehozni. Az összes támpont, ami ezzel kapcsolatban rendelkezésre állt, egy közvetlenül a háború után megjelent, elsárgult újságkivágás volt. Több héten keresztül minden kapcsolatomat megmozgattam, hogy újabb nyomokra bukkanjak, de hiába. Egyszer úgy tűnt, hogy sikerrel járok: találtam Connecticut államban egy William Patrick Dowling nevű személyt. William Patrick Hitler anyját Dowlingnak hívták, és a születési dátum is egyezett, ezért nagy reményekkel utaztam oda, de csalódás ért: az illető életében nem járt még Európában, a második világháborúról pedig csak a moziban hallott.
- Időközben eltelt az évforduló, a cikk azonban nem jött össze. A nyomozást mégsem hagyta abba. Miért?
- Nem hagyott nyugodni a megoldatlan rejtély, hogy hová tűnt a diktátor egyetlen közvetlen rokona a világháború után. William Patrickről Hitler legkiválóbb életrajzírói sem írtak többet, mint hogy Liverpoolban született Adolf Hitler egyik féltestvére, Alois és egy ír nő, Bridget Dowling gyermekeként. A harmincas években Németországban élt, ahol többször találkozott az időközben hatalomra került nagybátyjával. Miután konfliktusba került a Führerrel, a háború alatt Amerikába menekült, és ott felajánlotta szolgálatait a szövetségeseknek. Ennél többet sem történészek, sem újságírók nem tudtak kideríteni róla. Hitler brit rokonainak a története megmaradt a második világháború utolsó felderítetlen rejtélyei egyikének. Szerencsém volt, hogy éppen akkor szabadítottak fel több - a háború után ötven évre titkosított - CIA-aktát, amelyek között William Patrick Hitlerre vonatkozó eredeti, még soha nem publikált dokumentumok is voltak.
- Például az a levél, amelyben Roosevelt elnök közbenjárását kéri, hogy beléphessen az amerikai hadseregbe.
- William Patrick a sorozási lapján arra a kérdésre, hogy vannak-e katonai rendfokozattal rendelkező rokonai, azt válaszolta - az igazságnak megfelelően -, hogy igen, egy brit pilóta a királyi légierőnél, és nagybátyja, Adolf Hitler, az osztrák hadsereg nyugalmazott tizedese. Érthető, hogy ez nem volt a legjobb ajánlólevél az amerikai haditengerészethez, ahová a fiatalember jelentkezett. Az elutasítás után írt Roosevelt elnöknek, aki utasította a CIA elődjének számító Stratégiai nyomozóhivatalt (OSS), hogy vizsgálják meg az ügyet. Így született meg az FBI vezető pszichoanalitikusának, Walter Langernak a beszámolója a William Patrickkel készített részletes interjúiról. Langer a háború elején azt a feladatot kapta, hogy készítsen egy átfogó személyiségportrét Adolf Hitler életéről, családjáról és rokonairól. A Fehér Házban azt remélték ettől a vizsgálattól, hogy segít a hadvezetésnek megérteni a váratlan húzásairól hírhedtté vált Führer döntései mögött rejlő pszichológiai okokat. Kevesen tudják például, hogy Hitler teljes mértékben megtagadta családját, ezért az Anschluss utáni hetekben szülőfaluja környékéről kilakoltatta az embereket, és parancsára az egész térséget katonai lőtérnek foglalták le. 1939 után senkinek nem volt lehetősége a helyszínen, a még élő szemtanúktól tudakozódnia a Führer fiatalkoráról. Hitler azt akarta, hogy magánéletét csak a Mein Kampfban megírt - propagandaszempontok szerint erősen kozmetikázott - életrajzából ismerhessék az emberek. Könyvemben ebből a titkos OSS-jelentésből is közlök részleteket, többek között arról, hogy milyen szálak fűzték Hitlert a fiatalon gyilkosság áldozatává vált unokahúgához, Angelikához, illetve hogy milyen kényelmetlen családi információkkal próbálta meg William Patrick zsarolni nagybátyját.
- Azzal próbálta zsarolni, hogy nyilvánosságra hozza Adolf Hitler állítólagos zsidó nagyapjának a történetét. Miért kellett ezt a történészek által cáfolt, és sokak érzékenységét joggal sértő fejezetet belevennie könyvébe?
- A legendák forrása maga Adolf Hitler, aki olyan igyekezettel próbált meg eltüntetni minden, a családjára vonatkozó nyomot, hogy ezzel még saját környezete előtt is gyanússá vált. Lengyelország hírhedt kormányzója, Hans Frank - igaz, a háború után, kivégzésére várva a siralomházban - meg is vádolta Hitlert, hogy származása nem állja ki a saját maga által hozott faji törvények próbáját. Könyvemben igyekeztem elfogultság nélkül bemutatni azokat a forrásokat, amelyek Adolf Hitler eddig ismert portréját személyes oldalról egészíthetik ki. Akár igazak, akár nem a zsidó ősökről szóló feltételezések, ezek hozzátartoznak a Hitler-család történetéhez. Mindezek semmivel sem csökkentik azoknak a rettenetes bűnöknek a súlyát, amelyeket a diktátor elkövetett.


William Patrick Hitler, első osztályú tengerész leszerel az amerikai haditengerészettől. A kép jobb oldalán Louis Fey parancsnok Fotó: FOCUS 

- Térjünk vissza a nyomozáshoz. Milyen módszer vezetett végül ahhoz, hogy sikerült megtalálnia Adolf Hitler utolsó, még élő rokonait?
- Kutattam könyvtárakban, levéltárakban, összegyűjtöttem az összes háború alatt megjelent cikket William Patrick Hitlerről. Az interneten leellenőriztem a világon élő valamennyi hasonló nevű ember adatait, Szingapúrtól Münchenig, de nem jutottam közelebb a rejtély megoldásához. Négy évbe telt, míg végül egy hiteles nyomra bukkantam, ami végül elvezetett a családhoz.
- Tényleg több mint ötven éven át senki nem kopogtatott be az amerikai Hitlerek ajtaján?
- Így van. Az első találkozás lélegzetelállító pillanat volt - mindkét fél számára. Őnekik amiatt, hogy a sok évtizeden át tökéletesen megőrzött álnevüket és inkognitójukat sikerült valakinek feltörnie. Nekem pedig azért, mert bár minden részletet többszörösen is leellenőriztem, nem tudtam volna mit tenni, ha egyszerűen kijelentik, hogy sohasem hallottak Hitlerről. William Patrick özvegye azonban - ő nyitott ajtót a kopogásomra - egyből elismerte, hogy jó helyen járok. Kiderült, hogy William Patricktől - aki 1988-ban halt meg, így neki már csak a sírját sikerült megtalálnom - négy fia született. A legfiatalabb, Howard autóbalesetben meghalt, hárman azonban most is anyjuk városában élnek. Később többször is visszamentem hozzájuk, és beszélgettem velük. A történetüket leírtam a könyvemben, ugyanakkor tiszteletben tartottam a család kérését, hogy ne hozzam nyilvánosságra új, választott nevüket és lakóhelyüket.
- A három testvér hogyan viszonyul ahhoz, hogy ők Adolf Hitler utolsó élő leszármazottai?
- Annak ellenére, hogy ők a harmadik generációt képviselik, és már Amerikában születtek, létezik közöttük egy hallgatólagos megállapodás - ha úgy tetszik, vérszerződés -, miszerint egyikük sem vállal gyermeket, hogy ezáltal Adolf Hitler génjei mindörökre kivesszenek a földről.
- Ilyen mélyen elítélik dédnagybátyjuk tetteit?
- Igen, bár ahogy annyi minden a Hitlerek történetében, ebben a viszonyban is számos ellentmondás rejlik. Érthetetlen például, hogy William Patrick, miután a háborúban harcolt Adolf Hitler ellen, és meg is sebesült, első gyermekének miért adta mégis az Alexander Adolf keresztnevet. Vagy miért mondja özvegye, hogy Adolf Hitler eredendően nem volt rossz ember, csak a körülmények alakultak borzasztóan az élete második felében? Vagy miért választottak maguknak egy olyan új nevet inkognitóul, amelyet Nagy-Britanniában a nácibarát mozgalom egyik vezetője viselt? Megannyi ellentmondás, mintha a család a mai napig nem tudta volna feldolgozni azt, hogy ők a világ talán leghírhedtebb emberének az utolsó élő hozzátartozói. Úgy tűnik, hogy egyszerre szégyellik Adolf Hitlert és tartják ugyanakkor titokban nagy embernek, akinek a jó szándékait gonosz környezete elferdítette.
- Ők tehát az amerikai Hitlerek, akikről a világ eddig mit sem tudott. Ön azonban könyvének egyik fejezetében egy még valószínűtlenebb történetről is ír, nevezetesen arról, hogy az 1910-es évek elején Adolf Hitler több hónapot töltött Angliában. Erről mit sikerült megtudnia?
- Liverpoolban máig él a legenda, hogy a Bécsben hajléktalanszállásokon tengődő Adolf Hitler fiatalkorában meglátogatta a városban élő rokonait. Ennek a történetnek az alapja William Patrick Hitler anyjának, Bridgetnek az emlékirata, aki részletesen beszámol Adolf angliai útjáról. A történészek általában vitatják ennek a leírásnak a hitelességét, bár azt elismerik, hogy Hitler bécsi éveinek a vége felé egy közel egyéves fehér folt mutatkozik az utókor által rekonstruált életrajzban. Én hajlok arra, hogy hitelt adjak Bridget - más vonatkozásban ellenőrizhető és helytálló - emlékiratának, de a kötetben közölt naplórészletek alapján ki-ki eldöntheti, hogy reálisnak tartja-e ezt a verziót, vagy sem.
- Miután másfél éve megjelent Angliában az Utolsó Hitlerek című könyve, gondolom, jelentkeztek Hitler-kutató történészek, hogy a család történetének ezekről ez eddig ismeretlen vonatkozásairól megkérdezzék Önt.
- Nagy meglepetésemre nem. Pedig még a ma talán legismertebbnek, számító Hitler-specialistának; Ian Kershawnak a kétkötetes nagy monográfiájában is a családfán William Patrick neve mögött a születési dátum, 1911 után csak egy kérdőjel szerepel, jelezve ezzel, hogy az unokaöcs háború utáni sorsa nem ismeretes. Pedig ha másban esetleg nem is értünk egyet, legalább William Patrick Hitler halálának dátuma és gyermekeinek a neve a történészek számára is érdemi és konkrét adatok. Sajátos, hogy a történészek William Patrickkel szembeni fenntartásaikat a ma napig Adolf Hitler véleményére alapozzák, aki brit unokaöccsét a család fekete bárányának tartotta. Egyik levelében például a „legutálatosabb rokonának” nevezte őt.
- Megmutatta a könyvet a Hitler-családnak? Egyáltalán, sikerült továbbra is megőrizniük az inkognitójukat?
- Igen, ma is ugyanott laknak, és nem kellett az életmódjukon sem változtatni. Időnként visszamegyek hozzájuk, hátha elhatározzák magukat, és vállalják a nyilvánosságot, de erre még nem érzik elérkezettnek az időt. Természetesen küldtem nekik a könyvből, ami alapján egy brit tévécsatorna, a Channel 5 dokumentumfilmet is készített.
- Tervezi, hogy más, rejtélyes sorsú náci bűnösök, illetve leszármazottaik után is nyomozni fog?
- Nem, ezt meghagyom azoknak, akik hivatásuknak tekintik ezt. A kutatásom kezdetén felvettem a kapcsolatot Los Angelesben a Simon Wiesenthal Központtal, és felajánlottam, hogy megosztom velük a munkám során összegyűjtött információkat. A könyv elkészült, én pedig a dokumentumokat átadtam az intézetnek. Tudom, hogy jó kezekben vannak.