Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Várat magára a Happy End

Az Országgyűlés a héten ismét leszavazta Polt Péter legfőbb ügyész egy interpellációra adott válaszát - immár ötödször a kormányváltás óta. Keller László szocialista képviselő a kétes ügyleteiről elhíresült Happy End Kft. és a Miniszterelnöki Hivatal között az Orbán-kormány idején kötött szerződések ügyét firtatta. Keller tavaly nyáron egyszer már interpellált ebben a témában, ám a Tisztelt Ház akkor sem fogadta el a legfőbb ügyész válaszát.


Polt Péter legfőbb ügyész az Orbán házaspárral a Szent István-napi körmeneten Fotó: MTI

A tavaly elhangzott interpellációban Keller azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogy milyen következtetéseket von le a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. között létrejött törvénytelen szerződésekkel összefüggésben megtett ügyészi intézkedésekből. A politikus azt sérelmezte, hogy a legfőbb ügyész nem indított semmisséget megállapító pert. (Az összességében többmilliárdos ügyek között szerepelt az Orbán Viktor egykori miniszterelnök utazásait megörökítő filmekre kötött szerződés, az augusztus 20-ai ünnepségek lebonyolítása, illetve a Milleniumi Országjáró című, időszakosan megjelentetett brosúra elkészítése is.) 
Polt Péter válaszában arra hivatkozott, hogy az ügyészi perindítás nem kötelezte volna az alpereseket a törvénysértő gyakorlat megszüntetésére, s nem akadályozta volna meg a kifizetéseket. Válaszát a parlament akkor nem fogadta el. A múlt nyáron elutasított ügyészi válaszról idén május elején tárgyalt az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága is, s a testület kormánypárti többsége azt javasolta a T. Háznak, hogy ismét utasítsa el Polt Péter válaszát. A testület - kormánypárti többséggel - tizennégy pontban foglalta össze a kifogásokat Polt Péter válaszaival és tevékenységével kapcsolatban. A kormánypártok szerint több kérdésre sem kaptak kielégítő választ a legfőbb ügyésztől, aki „nem akarta megtalálni a jogot arra, hogy feljelentést tegyen”. Az ellenzéki képviselők viszont úgy értékelték a helyzetet, hogy politikai koncepciós eljárás folyik a legfőbb ügyész ellen, mert el akarják mozdítani posztjáról Polt Pétert.
Az Országgyűlés most újból Polt tavaly elutasított válaszáról szavazott, és - a kormánypárti többségnek köszönhetően - ezúttal is nemmel. Polt nyilatkozatában újból hangsúlyozta, hogy szakmai és nem politikai alapon döntött a Happy End-ügyben. Úgy fogalmazott: lehet, hogy helytelen volt, amit tett, de az ügyészség eljárása nem sértett egyetlen jogszabályt sem. 
Eörsi Mátyás szabaddemokrata honatya ezt tipikusan fideszes válasznak nevezte. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint koncepciós eljárást folytatnak a szocialisták és a szabaddemokraták Polt Péter ellen, ugyanis egyetlen jogi érvet sem tudnak felhozni arra, hogy a legfőbb ügyész elmulasztott volna bármilyen intézkedést.
Nem ez az egyetlen ügy, amivel kapcsolatban a kormánypárti képviselők egy éve folyamatosan választ várnak Polt Pétertől. Gusztos Péter (SZDSZ) két interpellációban is firtatta már a Fideszközeli cégek fantomizálásának ügyét, mondván, még mindig nem tudjuk, kicsoda Kaya Ibrahim és Josip Tot, akiknek Schlecht Csaba eladta a több százmilliós köztartozással bíró tizennégy Fideszközeli céget. Mint ismeretes, három év nyomozás után az ügyészség - már Polt idejében - vádemelés nélkül megszüntette az ügyben a nyomozást. Polt Péter ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy ebben az esetben is eleget tett alkotmányos kötelezettségeinek. Mint mondta: amenynyiben a nyomozás adatai nem elegendőek a vádemeléshez, a törvény szerint a nyomozást meg kell szüntetni. Gusztos interpellációira adott válaszát a Tisztelt Ház egyik alkalommal sem fogadta el.
A Fidesz-kormány félidejében kinevezett Polt nevéhez a fentieken kívül is több emlékezetes, érdekes ügy fűződik. A korábban Fidesz-jelöltként politizáló legfőbb ügyész idején történt, hogy Várhegyi Attila kulturális államtitkár, a Fidesz országos választmányi elnöke perében az ügyész az ítélethirdetés előtt két nappal jelentősen enyhítette a vádat, illetve, hogy Varga Tamást, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját csak távollétében tudták elítélni milliárdos adócsalási ügyében, mert Varga a hosszasan húzódó eljárás során egyszerűen „eltűnt”.