Mondovics L. Gábor
Szerbia félkriminális állapotban

A nyomozás komoly erőkkel folyik a múlt héten meggyilkolt Zoran Gyingyics merénylői ellen. A belügyi szervek szinte minden ága együttesen nyomoz, eddig közel ötszáz embert vettek őrizetbe a gyilkosság kapcsán. A helyettes államügyész letartóztatása is mutatja, hogy a gyilkosságban nemcsak egyes bűnözői csoportok vettek részt, hanem a szálak a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás területére is átnyúlnak. Milan Szarajlicsot azért vették őrizetbe, mert kapcsolatban állt a gyilkossággal gyanúsított zimonyi klánnal.

Százezrek vonultak az utcára Belgrádban. Mi lett Gyingyics végzete? Fotó: Reuters

A brutális gyilkosság óta eltelt egy hét alatt sok mindent újraértékeltek Szerbiában. Találgatások és elemzések sora látott napvilágot, bár a kihirdetett rendkívüli állapot miatt a szerb sajtó rendkívül visszafogott. Az újságírókat a hatóságok arra kérték, hogy a rendkívüli helyzet miatt csak a hivatalos közleményeknek adjanak helyet. 
A kampányszerű nyomozás hozott olyan eredményeket, amilyeneket az elmúlt években nem sikerült elérni. Több olyan bűnözőt tartóztattak le, akiket eddig valamilyen okból nem sikerült elfogni. Vagy ha sikerült is, akkor is hamar újra szabadlábon védekezhettek. Gyingyicset pont azért vádolták sokan, mert nem lépett föl kellő erővel az országot behálózó bűnszervezetek ellen. ( Hetek, 2003. március 14.)
A gyilkosság kapcsán is sokan emlegették fel a miniszterelnök alvilági kapcsolatait. Gyingyics valószínűleg rendelkezett is ilyen kapcsolatokkal, hiszen a jelenlegi szerbiai állapotok között nem lehetett volna pusztán a politikai hatalom erejével teljesíteni a nyugati kéréseket. A gazdasági segélyek feltételeként szabott hágai együttműködéshez kellett az alvilág segítsége is: az emberiség elleni bűncselekményekkel vádolt volt politikai vezetők kiadatása másként nem jöhetett volna létre. A különböző maffiacsaládok védték és rejtegették ezeket a ma már Hágában ítéletre váró személyeket, egészen addig, míg a magasabb érdek nem kívánta ennek az ellenkezőjét.
A zimonyi klánnal szemben indított hajtóvadászat eddig sok eredményt hozott. Ennek a családnak az egyik vezetője, a volt állambiztonsági szervezet katonai egységének a parancsnoka, Milorad Lukovics „Legija” a merénylet fő gyanúsítottja. A „vörös sapkások” volt vezetője komoly befolyással rendelkezett politikai és alvilági szinten is. Az általuk vezetett család közel kétszáz tagot számlált, és több tucat nagyobb telephelyet tartott fenn.
A szerb belügyi hatóságok állítólag éppen a merénylet előtt szerettek volna csapást mérni a Balkán egyik legnagyobb és legjobban szervezett alvilági csoportjára. Az eddigi razziák során a legmodernebb fegyvereket és hadi kisegítő eszközöket foglalta le a rendőrség. 
A merénylet megtorlása is megkezdődött, az egyik szökésben lévő vezér Zimonyban lévő házát és üzletét a hatóság buldózerrel kezdte el bontani - a módszer a palesztin terroristák lakóhelye ellen már ismert megtorlás szerb megfelelője, amelyre most először került sor. A nyomozás arra is fényt derített, hogy a három fő tettes a merénylet előtt Belgrádban bujkált, és a nekik menedéket adó személy sem éppen ismeretlen. Szerbia egyik legnépszerűbb popsztárja, Ceca Razs-natovics, a pár éve titokzatos körülmények között meggyilkolt Arkan kapitány özvegye, biztosította a helyet számukra a szerb fővárosban lévő luxusvillájában. A házkutatás után Razsnatovicsot sok fegyver és bizonyíték kíséretében szállították a vizsgálati fogságba. A rendkívüli állapot rendelkezései szerint a gyanúsítottakat először ügyvédjük jelenléte nélkül hallgatják ki, és akár 30 napig is fogva tarthatják - a helyettes államügyész letartóztatása jelzi, hogy indokolt a biztosítás ilyen foka.
Az események egyre inkább azt bizonyítják, nem egyszerű leszámolás történt. A legnagyobb kérdés jelenleg a politikai utódlás. A kormányzó Demokrata Pártot zseniálisan együtt tartó Gyingyics halálával tényleg kérdésessé vált a politikai reform folytatása - lehet, hogy pontosan ez volt a merénylet célja. Gyingyicsnek bírálói mindig a szemére vetették, hogy keveset tett a Szlobodan Milosevics idején a politika, a katonaság, a gazdaság és az alvilág között virágzó áldatlan kapcsolatok felszámolásáért. Egyes kritikusok egészen odáig mennek, hogy 2000 októberében nem tényleges hatalomváltás, hanem csupán stafétabot-átadás volt, s nem kizárt, hogy ez lett Gyingyics végzete. A merénylet nyilvánvaló bizonyíték arra, hogy Szerbia még mindig félkriminális állapotban van, amelyben csak a káosz virágzik: a bűnözők újra erősebbnek bizonyultak a politikai erőknél és az állami intézményeknél.
A Politika című lap tette közzé Ljubodrad Sztojadinovics ismert politológus elemzését a témában, egyedül a szerbiai napilapok közül. „Szerbia veszélyes és kaotikus hellyé változott az élethez, viszont teljesen kényelmes a halálhoz. Itt olyan emberek uralkodnak, akik már megszokták, hogy felelősségre vonás nélkül rendelkezhetnek mások élete felett… Szerbia már hónapok óta a háborús maffia és a féktelenül őrjöngő - még aktív vagy leszerelt - titkos ügynökök elviselhetetlen terrorja alatt áll. Ők mindannyian megőrizték a hazafiasság gyilkos változatát, a háborús pszichózis és a nemzeti dráma sajátos tükröződését, amely nem tartható fenn állandó tragédiák nélkül. E filozófia mentén lettek a szerb bűnözők Hágában a nemzet büszkeségei. Nem lehetünk nyugodtak, mert Szerbiában megbocsáthatatlanul olcsó az élet. Sok erőbefektetéssel nevelték ki itt a legnagyobb gonosztevőket. Szerbiában már régóta tart a rendkívüli állapot, csak éppen eddig senki sem hirdette ki” - írja Sztojadinovics, aki erősen kétkedik abban, hogy a mostani rendkívüli állapot bevezetése véget vet-e ennek a nyugati szemmel szinte elképzelhetetlen helyzetnek.