Hetek - VII. évfolyam, 12. szám, 2003. március 21

Miközben elemzők azt latolgatják, Európa is receszszióba fog-e csúszni, vagy csak az USA gazdasága fordul újabb visszaesésbe, az olajárak kis hullámokkal, határozottan kúsznak felfelé az Irak elleni csapások közeledtével. A világ tőzsdéin vihar előtti hangulat uralkodik. Furcsamód Bush elnök e heti ultimátuma kissé megnyugtatta a piacokat, hiszen a világgazdaságban az elnyúló geopolitikai bizonytalanságnál több fogódzót nyújt egy biztosnak látszó háború. Azóta a biztonságosabbnak tűnő befektetésekbe áramlik a tőke, ingadozik a dollár, az arany és a nyersolaj árfolyama. Leállt az iraki olaj szállítása és az ENSZ Élelmiszert olajért élelmezési programja is. Az iráni nemzeti valuta, a rial, hétfőn hároméves mélypontra esett a dollárhoz képest, ami egyben megnövelte a dollár iránti keresletet. Szerdára gyakorlatilag „szellemvárossá” vált Bagdad, az emberek vidékre költöztek, bezártak az üzletek.

A világgazdaság rövid távú változása nagymértékben összefügg a küszöbön álló háború kimenetelével. Amerika vezető bankárai nagy kihívással találták magukat szembe Sándor-napi megbeszélésükön, amikor azt kellett eldönteniük, hogy az adott geopolitikai helyzetben hogyan segítsék a világ legnagyobb gazdaságát a jelenlegi szerény növekedési pályáján maradni. Huszonnégy órával az után ült össze a Federal Reserve szakértői tanácsa, hogy Bush elnök letette az asztalra Szaddámnak szóló ultimátumát. A szakértők sokat töprengtek azon, csökkentsék-e újra az irányadó kamatot, hogy ezzel megnyugtassák az izgatott gazdasági szereplőket: a vásárlókat, a cégeket és az intézményes piacokat.
Ami az Európai Központi Bankot illeti, kicsit megkésve, de kamatot csökkentett a hónap elején, és valószínűsíthető, hogy egy elhúzódó konfliktus esetén az amerikai jegybankkal egyeztetve fog hasonló lépéseket tenni. Emlékezetes, hogy hasonlóan összehangolt lépésekre került sor a szeptember 11-ei terrortámadá-sok hatására is.
Az amerikai gazdaság újbóli, tartós növekedési pályára állásához kevés lehet a gyors, győztes háború. Egyes elemzők azt firtatják, helyreáll-e automatikusan a fogyasztói bizalom, vajon fognak-e a cégek újra olyan ütemben beruházni, mint pár éve, ha vége a háborúnak.

Az amerikai elnök ultimátumának szemmel láthatóan örültek a piacok, az olaj ára egy nap alatt is lényeges csökkenést produkált, a részvényindexek emelkedni kezdtek.
A Mol péntektől hat forinttal csökkenti a motorbenzin árát és négy forinttal a gázolajét.
Egyes elemzők hasonlóságot fedeznek fel az 1991-es Öböl-háború és a most küszöbön álló második iraki háború között. A támadás megindításának hírére ugyanis 1991-ben öt százalékkal megugrott a Dow Jones irányadó tőzsdeindex, és a másfél hónapos háború során húsz százalékkal emelkedett. Az elemzők józanabb fele azonban felhívja a figyelmet azokra a körülményekre, amelyek lényeges eltérést mutatnak: a háború elhúzódása, illetve kiterjedése, a vegyi fegyverek, illetve a terrorizmus mint új fegyvernem bevetésének esélye új tényező, s egyáltalán nem biztos, hogy ezek ismét meredek emelkedést eredményeznek majd a részvénypiacokon.