Csak az a kereskedő tud hosszú távon profitálni a csatlakozásból, aki elég kreatív ahhoz, hogy rátaláljon az üresen tátongó piaci résekre - tolmácsolta az eddigi uniós tapasztalatokat Xavier Durieu, az EuroCommerce (EC) brüsz-szeli főtitkára budapesti sajtótájékoztatóján. A 24 európai ország szakmai szövetségét tömörítő kereskedelmi szervezetben a magyar érdekeket az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Vállalkozók Országos Tanácsa (VOSZ) képviseli. A téma jelentőségét hangsúlyozva, a VOSZ idén februárban egy konferenciasorozatot is indít a hazai kis- és középvállalkozók sikeres uniós csatlakozásának érdekében.
Ahhoz, hogy az átmeneti időszakot jellemző - szükségszerű - nehézségek után valóban az élet naposabb oldalára kerüljünk, elengedhetetlen a hazai vállalkozói kultúra megreformálása. Egy 25 nemzetet összefogó unióban egy kereskedő sem nélkülözheti a kreativitást és a rugalmasságot. „Ma már nem lehet úgy nyereséges üzletet kötni, ahogyan tegnap még bejött!”
Durieu nem titkolta, hogy a nemzetközi vélemények szerint a jelenleg csatlakozásra váró tíz ország közül hazánk a legesélyesebb arra, hogy hosszabb távon jelentős hasznot húzzon az uniós tagságból. Azaz, hogy „stabilitást, békét, gazdagságot és gyorsuló gazdasági növekedést” nyerjünk. A tíz újonc között mi rendelkezünk a második legmagasabb GDP-vel (az első Szlovénia), továbbá államadósságunk (a GDP 53%-a) is meszsze a közösségi átlag alatt van. Durieu nem látja akadályát a 2007-ben esedékes Európai Monetáris Unióhoz (EMU) csatlakozásunknak sem, feltéve, ha továbbra is kontroll alatt tartjuk a bérnövekedéseket és az inflációt. Ezek az esélyeink.
Az a tény, hogy jövőre egy közel 500 millió fős piacon kell majd helytállnunk, rengeteg kihívással - ha úgy tetszik „fenyegetéssel” - is jár. Durieu szerint nálunk elsősorban a mezőgazdasági termelőknek kell elgondolkodniuk a sorsukról, hiszen „a hipermarketek tövében nem lehet megélni a krumpliáru-sításból” - mondja. Ellenben, ha „friss virágot vagy jó minőségű csokoládét árusítanak”, akkor már egészen más helyzet. Minden bizonnyal az ilyen „különleges termékek” kialakítása fogja majd a legnagyobb fejtörést okozni a magyar gazdáknak. Valóban, egy-két Durieu által is kiemelt sikertörténettől eltekintve, nincsenek konkrét receptek arra, hogyan is lehet ezeket a „tátongó piaci réseket” felfedezni és betölteni. Reményt adhat viszont, hogy az elmúlt évek statisztikája szerint a kis- és középvállalatok jelentősége világszerte egyre nagyobb. A jövő tehát nem csak az „óriásoké” lehet - véli a brüsszeli küldött.
Az utolsó év „hajrája” jelentős feladatokat ró az államra is. Durieu felhívta a figyelmet a vállalkozókat sújtó adók és adminisztrációs terhek mérséklésére, illetve a számukra szükséges pénzeszközök biztosítására. Továbbá a kormányzat restanciája - magyar specifikumként - az oktatás fejlesztése, a munkaerőpiaci rugalmasság fenntartása és a tisztességes verseny megőrzése.