Tetű volt, tetű van, tetű lesz, az viszont biztos, hogy a szülők, az iskola és az egészségügy egymásra mutogatásával a probléma nem fog megoldódni - állítja a szakember. Az elsőrendű felelősség a családé, amely higiéniai szokásait tekintve sajnos a mai napig nem áll helyzete magaslatán. Ugyanakkor az is igaz, hogy a közegészségügyi ellátás nehézségekkel küzd, és a jogi szabályozás módosításokra szorul.
A közhiedelemmel ellentétben nincs hajtetű-invázió a fővárosban, bár tény, hogy tíz év óta folyamatosan növekvő tendenciát tapasztalnak a szakemberek. Az élősdiek szaporodása csak részben írható a szülői felelőtlenség vagy tájékozatlanság számlájára. A növekedés másik oka lehet, hogy a betegséget 10-15 évenkénti periodikusság jellemzi, s feltehetően most is egy ilyen felfutó ciklusnál tartunk - fejtette ki érdeklődésünkre dr. Szántai Károly, az ÁNTSZ Budapesti Fővárosi Intézetének osztályvezető főorvosa. A területi különbségek sokszor abból is fakadnak, hogy ahol több a szűrés, ott szükségképpen több a tetves esetek száma is.
A hajtetű nem terjeszt fertőző betegséget, és jellegzetesen kisgyerekek körében terjed, akik között gyakori a fizikai érintkezés. A szakember szerint a probléma kezelésében, megelőzésében a szülők elsőrendű felelőssége elvitathatatlan. A védőnői szolgálaton az általános iskolások és óvodások negyedévenkénti kötelező szűrése kérhető számon, a kezelés és a serkék (tetűpeték) többórás leszedegetése viszont nem lehet egy hatóság feladata. A magyar jogszabályok elvben lehetővé teszik, hogy a védőnők akár szülői beleegyezés nélkül is kezeljék az érintettet, de az eljárás több ponton is személyiségi jogokat sérthet. A gyakorlatban senki sem kötelezhető erőszakkal a kezelésre, és nem lehet egy tanulóval diszkriminatív módon bánni a tetvek miatt. Egyrészt a vonatkozó jogszabályok módosítására, illetve pontosítására van szükség - véli Szántai doktor -, másrészt fokozott felvilágosító-egészségnevelő munkára, mindenekelőtt a szülők körében.
Figyelmeztető jel a fül mögötti vagy tarkótáji viszketés. Ha élő rovart vagy a hajszálon cementszerűen odaragasztott, nehezen lehúzható serkét találunk, vagy ha tudjuk, hogy gyermekünk közösségében akadt tetves pajtás, akkor célszerű lekezelni csemeténket bármelyik forgalomban lévő tetűirtó szerrel - ilyen a Nittifor, a Pedex vagy a Nix. A kezelés után a hajon hagyott szer védelmet nyújt az újrafertőzéssel szemben. Lakásfertőtlenítésre nincs szükség, mert ez a fajta vérszívó - ellentétben a ruhatetűvel - emberen kívül sehol, így sem tárgyakon, sem állatokon, sem növényeken, sem a lekezelt fejen nem él meg, gyakorlatilag pár órán belül biztosan elpusztul. A családtagok átvizsgálása, megelőző kezelése is fontos ilyenkor.
A forgalomban lévő irtószerek korszerűek, megfelelő alkalmazásuk esetén a tetűk és a serkék elvileg elpusztulnak - állítja Szántai Károly. A fertőtlenítést követően mindenképpen sort kell keríteni a serkék leszedegetésére, mert a szerek nem mindig ölik meg azokat. Hogy melyik serke életképes és melyik nem, azt sokszor még szakember sem képes megállapítani. Egy-egy kikelt nőstény tetű viszont pár nap alatt akár ötven-száz életrevaló utódot is létrehoz, s a csípések helyén másodlagos bőrgyulladások keletkezhetnek. A tetűt bárki elkaphatja, ennél sokkalta nagyobb szégyen a felelőtlen hozzáállás, a kezelés elhanyagolása, s így az élősködők továbbadása - hangsúlyozza a főorvos. Az érdeklődők a
címen részletes felvilágosítást találhatnak a problémáról. (Makki Marie-Rose)