A Vízesés-ház és beton ékszerek

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy házikó, Pittsburghtól 70 mérföldnyire délkeletre. Fallingwaternek hívták, azaz hívják még ma is. A híres építész, Frank Lloyd Wright tervezte 1936-ban Edgar J. Kaufmann, a pittsburghi áruháztulajdonos és családja számára, egyenesen a Bear Run nevű patak egyik vízesése fölé. Másik különlegessége: vasbeton szerkezete. Az Építészek Amerikai Intézetétől el is nyerte „A 20. század épülete” címet. 1963-ban aztán ifjabb Edgar Kaufmann az egész épületet a Western Pennsylvania Conservancynak ajándékozta. A ház nemrég bonyolult és drága, 11 millió dolláros felújításon esett át, megelőzendő folyóba omlását. 

Lynda Waggoner, a Fallingwater igazgatónője a renoválások támogatására s nem utolsósorban emlékeztető gyanánt, egy dresdai katedrális példáján felindulva, úgy gondolta, a Wright-rajongók biztosan szívesen viselnék az épület egy-egy apró darabkáját. Éppen ekkor találkozott össze a New York-i C.linea 31 éves ékszertervezőjével, Cara Markowitz-cal. Waggonert elbűvölte, ahogy Markowitz a különböző dolgokat, madártollat, sörösüvegdarabokat a tiszta anyagba ágyazza, és eszébe jutott, mi lenne, ha most betonnal dolgozna. Markowitz először nem tartotta jó ötletnek. Végül mégis elkészültek tiszta gyantából, sterling minőségű ezüstből és betonból alkotott fülbevalói, kézelőgombjai, függője, valamint - kizárólag a felügyelőség számára tervezett - dupla karkötője és nyaklánca. Az ékszerek külön érdekessége, hogy - bár teljesen véletlenül - rendkívüli módon hasonlítanak Wright híres ablakaira. Valószínűleg Wright is meg lenne elégedve velük.