Eperjesi Ildikó
Lebénulhat az unió
„Az a célom, hogy az egyesítés után Európa hatékony legyen a polgárok számára, külpolitikailag pedig valódi globális tényezőként tudjon fellépni, hatással a világ dolgaira” - nyilatkozta lapunknak a héten Budapesten tartózkodó Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök, aki egyben alelnöke az Európai Unió intézményi reformjának kidolgozásáért felelős európai konventnek.
Medgyessy Péter fogadta Jean-Luc Dehaene-t. Több beleszólási lehetőséget kért Fotó: MTIMint ismeretes, a tavaly év elején a volt francia államfő, Valéry Giscard d’Estaing vezetésével összeült európai konvent fő feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki az uniós intézmények reformjára, s alkotmányt tervezzen az EU számára. Az új szerződés vagy alkotmány eredményeképp az Európai Unió egységes jogi entitás lesz. Az intézményi reformokra egyrészt azért van szükség, mert ahogyan azt Dehaene megfogalmazta, a globális szempontból is erős unió csak akkor jelenhet meg, „ha erős európai intézményei lesznek”. Másrészt az uniós intézményeket jóval kevesebb számú tagországra tervezték, így aligha lesz zökkenőmentes működésük huszonöt taggal a jövő évtől. Dehaene lapunknak elmondta, hogy kellemesen csalódott a konvent munkájában, hiszen „a vártnál pozitívabbak a tapasztalatai”. A belga politikus ugyanakkor hozzátette: „Nem vagyok vak, vannak véleménykülönbségek, de szükségszerűen kompromiszszumot kell kötni a különböző nézetek között.” Dehaene szerint a konvent biztosan sikeresen el fogja végezni feladatát. Optimizmusa azon alapul, hogy a konvent tagjai valóban el akarják végezni munkájukat - mondta Dehaene a Heteknek.
Az alkotmányozó konvent bírálói ugyanakkor rámutatnak: az új fórum jobbára a jelenlegi problémákra összpontosít, kevés figyelmet szentel a bővítés okozta kihívásoknak, s nem tudni, milyen megoldást kínál az új keleti határok mentén sorakozó, jóval szegényebb és instabilabb országok nehézségeire.
A diplomaták Batthyány Körébe eszmecserére meghívott Dehaene hangsúlyozta, hogy bár eddig az uniós belépőre váró országok a csatlakozásra koncentráltak, most újabb kihívás előtt állnak: el kell dönteni, milyen Európát szeretnének. A konvent munkájában a belépő országok képviselői is részt vesznek. Balázs Péter integrációs államtitkár a Batthyány Kör vitaestjén elmondta, hogy Magyarország a következő elvek mentén vesz részt a konvent munkájában: szeretnék, ha az EU hatékony, átlátható és demokratikus lenne, valamint erős nemzetközi szereplő, és az integráció reális modelljét valósítaná meg.
A „keleti bővítés” kedvezményezettjei (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus, Málta, Észtország, Lettország, Litvánia) számára nem túl kecsegtető, hogy az EU intézményi keretei még korántsem állnak készen a történelemben eddig példa nélküli bővítésre, amely 2004 derekán fog lezajlani. „Az EU még nem készült fel Európa egyesítésére” - fogalmazott Dehaene, aki szerint, ha nem sikerül belátható időn belül megtervezni az unió küldetését, akkor teljesen lebénulhat az EU.
Dehaene ugyanakkor igyekezett a bővítés miatt aggódókat is megnyugtatni. Szerinte - csakúgy, mint ahogyan vaklárma volt déli bővítés idején - fölösleges a tömegesen beáradó, olcsó munkaerővel riogatni a nyugat-európaiakat, mivel az EU a szolidaritáson alapul: igyekszik felzárkóztatni a kevésbé fejlett térségeket, s ezzel a lakosságnak nem áll érdekében elhagyni szülőföldjét.
Az európai konvent
A 2002 februárjában összeült alkotmányozó gyűlés, a konvent feladata az uniós intézményi reformok előkészítése. A konvent tagjai az Európai Parlament, az Európai Bizottság, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjeinek és kormányainak küldöttei. A csatlakozó országok képviselői is részt vesznek a testület munkájában, de nem szavazhatnak. Az Országgyűlést Vastagh Pál képviseli az MSZP, Szájer József a Fidesz részéről, míg a kormány képviseletében Balázs Péter integrációs államtitkár van jelen.
A konvent feladatai közé tartozik, hogy egyensúlyt teremtsen a nagy államok és a kisebb országok törekvései között. Tisztázni kell az uniós és nemzeti hatásköröket, várhatóan az eddig megkötött szerződéseket egyetlen alkotmányba „sűrítik”. Az alkotmányjavaslatot aztán a kormányközi konferencia fogja tovább tárgyalni, s előreláthatólag 2004-ben fogadják el.
