Magyary Ferenc
Óda az Egyesült Államokról

Az Amerikai Egyesült Államok létrejötte azt jelentette az emberiség számára, hogy először alakult meg egy olyan állam a középkor kezdete óta, amely nem dinasztikus érdekek védelmét, oligarchiák befolyását, vallások uralmát akarta biztosítani. Hogy az állam feladata lehet az, hogy biztosítsa a keretet a boldogságra való törekvéshez, eddig legfeljebb csak elméleti szinten létezett. Hogy az embert Teremtője olyan méltósággal ruházta fel, hogy az élethez és szabadsághoz való jog elidegeníthetetlenül hozzátartozik az emberi nem létezéséhez, nem tartozott a középkori vallásosság üzenetei közé.

Kossuth ünnepi fogadtatása New Yorkban. Közös nevező a szabadság szeretetében Fotó:

Ahhoz, hogy a politikai közgondolkodásban megfogalmazódjanak az emberi jogokról és emberi méltóságról szóló üzenetek, szükséges volt, hogy emberek millióinak gondolkozására hathasson a Biblia. A reformáció hatása nemcsak abban merül ki, hogy lehetőség nyílt a katolicizmustól elütő istentiszteleti formák létrejöttére, vallási pluralizmusra (habár ez sem lebecsülendő), hanem ezen is túlmutató hatása volt az, hogy világos gondolkozás és világos fogalmak kialakítását segítette elő. A bibliai kereszténység 17-18. századi szellemi forradalma nem maradt a szigorúan szabott egyházi keretek között, hanem az élő hitű emberek élő mozgalma az élet más területein is maradandó változásokat hozott. A puritanizmus, habár ellentmondásos a viszonya a különböző művészeti ágakhoz, kiugró gondolati teljesítmények létrejöttét ösztönözte. Ez az időszak a fizikában a csodák évszázada, több kiemelkedő feltaláló, elméletalkotó viszonya egyértelmű a puritanizmushoz (Huygens, Newton, Watt stb.). Az irodalomra gyakorolt hatás mellett (Milton, Bunyan, Defoe) a politikai filozófiák (Locke) területén is nagy a közvetett és közvetlen hatása a bibliai gondolkodásmódnak.

Kikerült csapdák

Az amerikai politikai és jogi közgondolkodásra is jelentős hatást gyakorol ez a szellemi forradalom. Alapvető és elütő különbség viszont az európai történeti mozgásokkal szemben, hogy az amerikai politikai és joggyakorlat nem elvont elméleteket akar átültetni a gyakorlatba, hanem az ott élők természetes gyakorlati gondolkodásából fakad. Az „újvilág” nagy lehetőségei közé tartozott, hogy a jogrendet nem kellett kiüresedett, értelmetlen hagyományokhoz igazítani, hanem a célszerűség és a méltányosság lehettek a születő törvények vezérlőelvei. 
A születő „újvilág” valódi értelmet akkor kapott, amikor az európai tradicionális rendszer kalodájából, állott, dohos bűzéből szabadságra vágyó csoportok indultak új haza alapítására. Vallásuktól megfosztott, vagyonukban kárt vallott, származásukban megszégyenített és meggyalázott, gondolkodásukban megcsonkított csoportok indultak Amerikába, ahol a szabad területek nemcsak a fizikai szabadságot jelentették, hanem azt is, hogy a még ki nem épült európai, üldöző, fojtogató államrendszer nem tudta megakadályozni a boldogság felé való törekvést, a vagyon gyarapítását, új nemzet, szabad gondolkodás létrejöttét. Erről a valódi legendáról szól a Mayflower története, és ez a gondolkozás jelenik meg a gyarmati igát lerázó új állam dokumentumaiban: a Függetlenségi Nyilatkozatban, a virginiai Jogok Nyilatkozatában és a vallásszabadságról szóló törvényben, az amerikai alkotmányhoz csatolt Jogok Törvényében. Mi lett volna Európával, megtörténtek volna-e az azóta lezajlott polgári változások az Egyesült Államok nélkül? Európai hiúságunk nem engedi meg a válaszadást erre a kérdésre.
Az előítéletek, az üldözés elleni reagálás az Újvilág filozófiája: „Megbüntetni egy embert, mert bűntettet követett el … nem jelent üldözést. Megbüntetni egy embert, mert arra következtetünk, bizonyos általa vallott tanok természetéből, …hogy bűntettet fog elkövetni, üldözést jelent és minden esetben őrültség és gonoszság.” (Macaulay) Egyébként az új államok már gyarmat korukban törekszenek arra, hogy kikerüljék az Óvilág csapdáit. A massachusettsi helyi törvényeket tudatosan a Biblia alapján alkották meg. Más gyarmatok alapítóleveleiben célként fogalmazzák meg a lelkiismereti és vallásszabadság vagy a szólásszabadság biztosítását.
Ilyen előzmények után természetes, hogy az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének kivívása nagy érdeklődést keltett a korabeli Magyarországon is. Az akkor még csak éppenhogy kibontakozó magyar sajtóban viszszatérő téma az amerikai szabadságharcról szóló tudósítás. A korabeli cenzúra miatt sokszor csak burkolt formában megjelenő üzenetek visszhangra találtak a protestáns Magyarországon. A virginiai vallásszabadságról szóló törvényről való beszámoló például olyan részletességgel szól a nemzeti önrendelkezésről, megvalósult személyiségi és állampolgári jogokról, melynek párját a korabeli Európában hiába keresnénk! Az államilag támogatott ellenreformáció csapásától megrendült magyar protestánsok körében különleges visszhangot keltett annak a szabad államnak létrejötte, amelyik biztosítja a vallásszabadságot, és ahol a társadalmi viszonyok alapvető rendező elve a másik személy tisztelete.

Csokonai boldogsága

Csokonai 1795-ben így ír: „Én pedig számkivetve az én hazámban, unalommal húzom komor napjaimat, s csak úgy vagyok boldog, ha egy új világot találok számomra, ott respublicát és Filadelfiát építek magamnak - és mint Franklin legalább itten -, eripio fulmen coelo sceptrumque tyrannis /vagyis: „kiragadom a villámot az égből és a jogart a zsarnokoktól” / - itten a la Robinson élek - nincsen senki vélem és mellettem, csak a boldog magányosság.”
Hazánkban nemzetünk legjobbjai élték át a számkivetettség érzését saját honunkban azért, mert évszázadokon keresztül vallási, dinasztikus, nacionalista diktatúrák idegenítették el a nemzetet saját sorsától, megfosztva a valódi lét: a sorsválasztás lehetőségétől. A kiút keresésében számukra sokszor mintaként szolgált a kibontakozó amerikai demokrácia. 

Hajnóczy József, az 1790-es években írott munkájában, amelyben a magyar országgyűlés számára készített törvényjavaslatokat, azt is felvetette, hogy az USA alkotmányára építve Magyarországon is el kellene választani az államot és az egyházat. A magyarországi reformkor Amerika-képének kialakításában jelentős szerepe volt Bölöni Farkas Sándornak, a székely nemesnek, aki elment Amerikába és felfedezte a demokráciát (Hatvany). A székely fiatalembernek, aki szembesült az akkori honi berendezkedés korlátaival, lehetősége nyílt, hogy gróf Béldi Ferenc útitársaként Észak-Amerikában körutat tegyen. Erről a látogatásról írt útirajzában az új államokat a szabadság és 
a türelem hazájaként mutatja be. Csodálkozva látja, hogy a negyvenhat vallásfelekezet békében él egymással, és élvezik a vallásszabadság áldásait. Egy amerikai istentiszteleten a lelkész ajkáról hallja a könyörgést: „Tartsd meg Uram köztünk a vallásbéli szabadságot, adj erőt távol levő felebarátainknak, hogy kivívhassák azokat maguknak s birtokába léphessenek a tőled ajéndékozott jussoknak!” Bölöni úgy látja, hogy nemcsak a politikai rendszer zsarnoksága gyengíti az emberi lét erejét, hanem az előítéletek gyanakvó légköre is alááshatja annak tisztességét: „Mert az erkölcsi érzést nemcsak kegyetlen törvényekkel lehet elfojtani s az embert el-csenevésztetni, hanem olyanokkal is, melyek az emberi virtusban s igazságbani hiedelmet megtagadják és amelyek a becsületérzést nem kímélik.” Azt is írta, hogy még az amerikai börtön is hasznosabb polgárokat nevel, mint 
a magyarországi állítólagos rendi szabadság.
A kortárs személyiségekre hatalmas benyomást gyakorol az Észak-Amerikai Utazás beszámolója. Széchenyi (nem 
a hídember, a valódi), aki Bölöni Farkasban rokon lelket vélt fölfedezni, azt írja, hogy haszna felbecsülhetetlen honpolgárainkra nézve, és ennél szebb ajándékkal még senki meg nem tisztelte a hont. Wesselényi pedig így köszöntötte a szerzőt Magyarországra nézve korszakos művéért: „E drága honból (ti. Amerikából ) Ön hozta nekünk a polgári egyenlőségnek, az emberhez illő igazságnak hív rajzolatját, egy boldog társasági lét igazi képét.” Láthatjuk, hogy azok a gondolatok, amelyek az amerikai eszméket megtermékenyítették, hogyan hatottak lelkesítőleg reformkori nagyjainkra is.
Wesselényi még ennél lelkesebben is folytatja: „E levegőt (az amerikai szabadságét) az ön hív kebele beszívta, s tisztán lehelte édes honára, mint a tavasz lanyha szellője a csírákat, úgy fogja az hazánkban a szépet és jót újra költeni. Az üldözött szabadság, miután a kiváltságosok bitangló dölyfe, a papság elorzó szándéka, s a fejedelmek embert gyalázó önkénye Európa népei közül kiküszöbölte, visszatért égi honába, … s egyúttal szállott az égből Amerika földjére. És a pokol hatalma megtört, a jussok kivívattak és a jólét új világa tűnt fel…” Látszik, hogy nemzeti nagyjaink előtt is világos, hogy az európai üldözés és önkény taszítja Amerika földjére, azokat a gondolatokat, amelyek megteremthetik azt az életet, amely az emberi méltóság és tisztesség elismerésén alapul.
Farkas Sándor művének hatása felbecsülhetetlen. Az 1832-36-os országgyűlésen ennek hatására az érvelésekben megjelenik az Amerikára hivatkozás. A hazai börtönállapotokról szóló vitákban is Farkas hatására az amerikai pozitív példa. A védegyleti mozgalom szervezésében Kossuth előtt is példaként lebegett a gyarmatok Angliától való gazdasági függetlenedése.

Kossuth az Újvilágban

A szabadságharc kitörése után az Egyesült Államok nagy rokonszenvvel kísérte figyelemmel a magyar nép szabadságküzdelmét. A világosi fegyverletétel megrázta az amerikai közvéleményt. Még az is felmerült, hogy az állam szakítsa meg a diplomáciai összeköttetést Ausztriával a magyarországi események miatt. Ezek után természetes, hogy az eltiport szabadságharc emigránsainak nagy része az új államokban keresett és talált hazát.
Az amerikai szenátus lépéseket tett Kossuthnak és társainak az Egyesült Államokba szállítására. Kossuth egy hónapos angliai kitérő után érkezett Amerikába. New York valóságos Kossuth-őrületbe esett. A karneváli hangulatú utcákon rikkancsok kínálták a magyar szabadságharc olcsó elbeszéléseit, több újszülött a Kossuth keresztnevet kapta. A volt kormányzó-elnök több nagyvárosba ellátogatott. Hiába gyakorolt nagy hatást Amerikára, hiába fogadta az elnök, a külügyminiszter, hiába rendeztek képviselőházi gyűlést a tiszteletére (előtte csak La Fayette-et érte ilyen tisztesség), valódi politikai eredményeket nem tudott felmutatni. Csaknem egy év után elhagyta az országot, de hatalmas eredménye, hogy Magyarországot „felhelyezte a térképre”. Kossuth látogatása kiváltotta lelkesedés következtében egy Iowa-i (nem magyarlakta) megye felvette a nevét, mai napig megtalálható a Kossuth County Iowában. Több intézet, társaság, weboldal a mai napig is ébren tartja az államokban a „magyar demokrácia atyjának” emlékezetét. A Kossuth megye mellett találhatunk Kossuth Churchöt is. A St. Louis-i fekete evangéliumi gyülekezet nem valami furcsa kultuszt ápol, hanem egyszerűen csak a Kossuth Avenue-n helyezkedik el, innen ered a névhasználat. De egyéb számos utca, magyar és nem magyar szervezet, társaság őrzi a magyar szabadságharc vezetőjének emlékét.
A magyar irodalomban eközben tovább élt Amerika pozitív képe, amit a hazatérő emigránsok is megerősítettek. Mikszáth A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének főszereplője, a dzsentri Noszty fiú túlélési stratégiájának hálójába kerülő Tóth Mari apja az Amerikából hazatérő kivándorló, aki saját tehetségének, józan, világos gondolkozásának eredményeként szerzi vagyonát, ami az akkori Magyarországon jószerivel lehetetlen. 
A Különös házasság egyházi önkénytől meggyötört Butler grófja is talán valahol Amerikában találja meg a szabad élet lehetőségét. Így nem is véletlen, hogy a 19-20. század fordulójától kezdve a fokozódó szellemi elnyomás, nyomor és éhínség, jobboldali konzervatív, félfasiszta és náci, kommunista és gulyáskommunista diktatúrák elől „kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk”. És a költő ezen mondata óta még több is, egészen 1989-ig.
Mindeközben az uralkodó elitek Amerika-képe egyre sötétebb színeket öltött, s miközben a különböző diktatórikus és ilyen elemeket hordozó rendszerek módszeres eltökéltéggel próbálták kiirtani a magyar nép szabadságvágyát, több-kevesebb sikerrel, az Amerika-gondolat egyre inkább veszélyeztette ezeket az elnyomó törekvéseket. Amerika filozófiája ma az egyéni kezdeményező készség innovatív, alkotó, szellemi erőinek a kifejlődéséhez szükséges szabadság biztosítása (Hoover). Az elmúlt száz évünket szétdúló jobb- és baloldali kollektivista rendszerek számára ez maga a botrány. Számukra értelmezhetetlen a következő gondolat is: „Sohasem lesz igazán szabad és felvilágosodott állam addig, amíg az állam el nem ismeri, hogy az egyén magasabb és független hatalom, s az állam egész hatalma és tekintélye tőle származik, és míg ennek az elvnek az alapján bánik vele.” (Thoreau)
Visszatérve alapgondolatunkhoz: az államnak nem bizonyos vallási vagy nemzeti közösségi szellem uralmát kell biztosítani az egyének életében, hanem a lehetőséget a boldogulásra való törekvésre, amelybe beletartozik minden elidegeníthetetlen egyéni és polgári jog a vallás- lelkiismereti és szólásszabadságra. Talán most ismét elérkezett egy olyan pillanat, amikor a megkésett, beteljesületlen amerikai-magyar kapcsolatok újabb lehetőséget kapnak a két szabadságra törekvő nép életében.