Papp Levente
Nem jól húz a német motor

Ha most lennének a német parlamenti választások a nemrég újraválasztott kormánykoalíció valószínűleg nem nyerné meg, mivel Gerhard Schröder választási ígéreteivel ellentétben adóemeléssel keres kilábalást a gazdasági problémákból. A munkanélküliség átlagosan 10 százalékos, gyakoriak a vállalati csődök, a német megabankok veszteségesek, és a kormányzat megszorító intézkedéseket tervez.

A német újraegyesítés szimbóluma a Brandenburgi Kapu. Tizenkét év nem elég a keletnémet gazdaság felzárkóztatásához Fotó: Reuters

Schröder kancellár nagyobb áldozatvállalásra szólította fel a nemzetet, ez viszont nem tett jót népszerűségi mutatóinak. Könnyen mondhatnánk erre, hogy irigyeljük a németek gondjait, azonban ne felejtsük el, hogy ha a német gazdaság prüszköl, attól Kelet-Európa könnyen meg-, illetve ráfázhat, de a német defláció még a stabil francia és olasz gazdasági növekedést is lefagyaszthatja. A német gazdaság az Európai Unió motorja, bajaival együtt is a legerősebb, és a magyar export számára a legjelentősebb nyugati célpiac.
A Time magazinban megjelent gazdasági elemzés szerint a németek a Japánban végbement gazdasági hullámvölgy előtt állnak. A német gazdaság legveszélyeztetettebb területe a bankszektor. Németország legnagyobb bankja a Deutsche Bank idén a harmadik negyedéves zárást követően 181 millió eurós veszteséget „produkált” a tavalyi azonos időszakban regisztrált 363 milliós nyereséggel szemben. A HVB, a második legnagyobb bank az idén szintén veszteséges. Az ok egyszerű, kevesen vesznek fel hitelt és nagyon magas a csődbe ment cégek száma. Egy brit tanulmány szerint az angol bankok átlagosan ötször nagyobb profitot termelnek, mint a magánkézben lévő német bankházak. Nemcsak a nagy bankok deficitesek, hanem sok kisvállalkozás is becsődölt. Az euróra való átálláskor a kereskedők fölfelé kerekítettek, így infláció keletkezett, ezért a lakosság visszafogta a fogyasztást. Olyan óriás cégek is becsődöltek, mint a Philip Holzmann építőipari vállalat vagy a MobilCom mobilszolgáltató vállalat. A tőzsde hanyatlása után a cégek hirdetéseiket visszafogták, és médiaóriások kerültek a csőd szélére. A Süddeutsche Zeitung, Németország egyik vezető lapja 50 millió eurós veszteségre számít az idén, ezért hatszáz munkahely megszüntetését tervezik. A német kis- és középvállalatok pedig a magas adók miatt fokozatosan kihalnak.
Gustav Horn német gazdaságkutató szerint „a Japánhoz hasonló deflációs folyamat már jövőre elkezdődhet”. Japánban a közel tíz éve tartó enyhe gazdasági válságot az úgynevezett „buborékgazdaság” okozta. A japánok hatalmas tőkebefektetéseket hajtottak végre Európában, Délkelet-Ázsiában, ezért a gazdaságból kiáramlott tőkemennyiség elindított egy negatív folyamatot. A kisbefektetők megneszelték, hogy tőkehiány van és kivonták pénzüket a tőzsdéről, ami a lavinát megállíthatatlanná tette. A németeknél egyelőre még nincs ekkora gond, viszont a tőzsdeárfolyamok csökkennek, és egyre több kisbefektető fordít hátat a német tőzsdének. A pénzhiány szokatlan területeken is jelentkezik: Essenben és Osnabrückben gazdasági okokból katolikus templomokat bontottak le. 
Schröder kőkemény kritikát kapott az ellenzéktől, Angela Merkel kereszténydemokrata politikus szerint „a világháború utáni német történelem legnagyobb csalását követi el a kancellár az adóemeléssel”. Guido Westerwelle német szabaddemokrata politikus szerint „a német jogállam azt jelenti, hogy mindenki egyenlő esélyt nyert arra, hogy munkanélküli legyen”. A válságjelek a német jobboldalnak és a szélsőséges rasszista csoportoknak is kedveznek, ami a történelmi előzmények ismeretében nem túl pozitív jelenség. 
1995 és 2001 között a gazdasági növekedés átlagosan 1,6 százalékos volt, ami egy százalékkal elmarad az Euróland többi tagállamától. Mindez azt jelzi, hogy a német gazdaság a mai napig nem tudta kiheverni az újraegyesítést. A keletnémet területeken nem ritka a 17 százalékos munkanélküliség. 700 milliárd euró értékű beruházást valósítottak meg a németek a volt NDK-ban és ezek megtérülése még hosszú évekbe telik.