Hetek - VI. évfolyam, 45. szám, 2002. november 08

Csákvár, Pécs, Tóthújfalu, Budapest, Gyula, Karancskeszi. És most Hatvan. Mindegyik helységet családon belüli brutális gyilkosság okán emlegetik nyár óta. Szelíd, gyerekektől körülrajongott tanár és elismert, komoly szakmai múlttal rendelkező főorvos után az ügyeletes tragédia szereplői sikeres vállalkozók.
A Heves megyei Hatvanban szinte mindenki ismeri Ördöghéket. A városközpont peremén található vadász- és fegyverboltban előbb-utóbb minden kíváncsiskodó megfordult. Az üzletet a családanya ahogy a helybeliek emlegetik: „a Teca” vezette. Gyakran látták őt, amint hatalmas bevásárlószatyraival gyermekei társaságában keresztülsiet a városon. Hatvan kertvárosában, takaros családi házban élték - a szomszédok szerint - anyagilag kiegyensúlyozott, rendezett hétköznapjaikat. Az idill betetőzéseként kertjükben zsenge őzgidák szaladgáltak.

A harmincöt éves asszony a háztartáson és az üzletvezetésen kívül részt vett gyermekei iskolájában a szülői munkaközösség munkájában, sőt még az osztálykirándulásokra is eljárt. Barátnője mégis alig akadt, a társaságot nem igazán szívelte, problémáit inkább magába fojtó alkat volt - vallják az ismerősök.
Ákos, a férj élete egy kissé „színesebb” volt, amelynek izgalmairól maga a családfő gondoskodott: külföldi árubeszerzések, vadászatok éjjel-nappal, traccspartik a szomszédos Ecseden az öccse kiskocsmájában, diszkózás a Neg-Rockban, miegymás.
A vevők a vadászboltban, a gyerekek otthon látták ritkán. A gyakori kimaradások, valamint a városban szárnyra kapó pletyka, miszerint Ákosnak van valakije, nem tett jót Ördöghék házastársi kapcsolatának. Ákos édesapja szerint Teca is „félrebarátkozott”, ám ezt az információt a szomszédok és a család távolabbi ismerősei is cáfolták.
A tizenöt éves Csillát, a tizennégy éves Anitát és a kilencéves Ákost a szomszédok és osztálytársaik is nagyon szerették. És a beszámolók szerint nem csak „utólag” kedves róluk az emlék. Az egyik kislány a helyi diákönkormányzat tagja volt, sőt bálkirálynővé is megválasztották egy iskolai rendezvényen. Mindhárman jól tanultak, nagy terveik voltak. A lányok szabadidejükben zenét tanultak, Ákoska a sportban jeleskedett.
Mi történik, Mama?

A család kedden este hat óra körül ért haza. A férfi még visszasietett az üzletbe, hogy szegedi ügyfeleivel találkozzon. Az asszony viselkedésében ekkor még nyoma sem volt semmiféle, a majdani katasztrófára utaló jelnek. Teca táskájában azonban ekkor már ott lapult a gyilkos fegyver. Készült. A ház lassan elcsendesedett. Éjfél előtt nem sokkal Ákos mobiltelefonja üzenet érkezését jelezte. „Ezt vártad, ezt kaptad, vissza fogok jönni, hogy közétek álljak. Nem szabadulsz tőlem.” A férfi rosszat sejtett, azonnal útnak indult. A gyerekek ekkor már az életükért küzdöttek. „Édesanyjuk” ugyanis, miután elaludtak, a szobájukba sietett. Anita a közvetlen tarkólövéstől azonnal meghalt. Csilla felriadt, és a reá pisztolyt szegező anyjával találkozva menekülni próbált. Háromszor lőtt rá az anya. Ákoska valószínűleg nem észlelte, mi zajlik körülötte, álmában érte a tarkólövés. Sorsukat rideg számításból, hidegvérrel mérte ki rájuk a „mama”.
A nappaliba sietett, elküldte az SMS-t, és a 6.35-ös Zbrojovka utoljára dördült el a Balogh utcai házban. Ákos nem hitt a szemének: először felesége tetemébe botlott, majd a gyerekek agóniáját látva sokkos állapotba került, többször is elájult. Egy óra után két perccel Ördögh Ákos bejelentést tett a rendőrségen. A szomszédok csak reggel, a koporsók elszállításánál szembesültek a hálószobájuktól néhány méterre lejátszódott éjszakai drámával. Csilla és Ákos, valamint orvosaik jelenleg is küzdenek életben maradásukért.

Magával akarta vinni őket

Az asszony hideg fejjel kitervelt és brutális kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságai rendőrségi szakértők szerint nem fakadhattak hirtelen felindulásból. Tettét sokkal inkább az a sajátos világnézet motiválhatta, amely a halál siettetését a halálon túli boldogabb élet reményében helyesnek ítélte. Lelkiismeretének megnyugtatásához, hogy tettéhez bátorságot merítsen, elfogadható ideológiai háttérre volt szüksége. Talán nem véletlen, hogy a tragédia néhány nappal a halottak napja és a Magyarországon egyre népszerűbb Halloween-játékok után történt. A gyökereikben szinte egynek tekinthető kultuszokban a halál elfogadása (már-már szeretete), a halálközeliség, a halálon túli élet valósága és az onnan való visszatérés magától értetődő valóságként jelenik meg. (A helyi Baross Általános Iskola számára - ahova a gyerekek jártak - a Halloween-ünnep ismét rossz ómennek bizonyult. Néhány éve az akkori „halálbuli” felfokozott hangulatában néhány gyerek kirohant a városon keresztülhaladó 3-as főútra, ahol kettejüket egy autó gázolta halálra.) A gyermekeit minden ismerős szerint féltőn szerető, róluk minden körülmények között gondoskodó anya vélhetően csak ezzel az ideológiával (is) felfegyverkezve követhette el rémtettét, bízva abban, hogy azzal gyermekeinek is jót tesz. Mindamellett valószínűsíthető, hogy további lelki erőt jelentett számára a férj megleckéztetése és a bosszúállás motívuma is. Tettének két háttérkomponenséről árulkodik a férjének küldött SMS-üzenet is: „...vissza fogok jönni, hogy közétek álljak...”