Miközben a vállalkozások kilencven százalékát a kis- és középvállalkozások adják, fejlődésük egyik legnagyobb akadálya a tőkeszegénység. Az eddigi kormányok verbális szinten elkötelezték magukat a szektor támogatására, az eredmény azonban igen csekély. A kis- és középvállalkozások finanszírozása Közép-Kelet-Európában című konferencia - nemzetközi példák bemutatásával - új dimenziók keresését szolgálta.
Szabadföldi István, a Bancraft Kft. ügyvezető igazgatója, a konferencia egyik szervezőjeként leszögezte, a szektor fejlődése útjában leginkább a tőkeszegénység áll, s az elmúlt nyolc-tíz évben az állam részéről nem kapott kellő és hatékony segítséget.
Medgyessy Péter, a rendezvény fővédnökeként levélben üzent a szektor képviselőinek: a kormány kiemelten kívánja kezelni a hazai vállalkozások esélyteremtését, működésük feltételeinek javítását. Mint mondta, fejlett, életképes piacgazdaságra továbbra is szükség van, különösen, ötszáz nappal az EU-tagság előtt.
Albrecht Mulfinger, az EBRD kisvállalkozások támogatásáért felelős vezetője felhívta a figyelmet a szektor jelentős szerepére, mivel helyi szinten ők működtetik a gazdaságot, azonban figyelmeztető jelnek tartotta, hogy 15-20 százalékuk egy év során tönkremegy. Ennek egyik oka az - tette hozzá -, hogy nem jutnak megfelelő finanszírozáshoz, a bankok pedig nem vállalják a magas kockázatot, pedig gyakran 100-200 százalékos túlbiztosítást kérnek. Headoff szerint a kormánynak kell felvállalnia a segítést.
Spányik Péter, az állami tulajdonban levő ITD Hungary vezérigazgatója felhívta a vállalkozók figyelmét arra, hogy a szervezettől segítséget kaphatnak a piacon való sikeres szereplésben, s a külpiacra való kijutásban, az európai uniós felkészülésben. Az ITDH - amely egyben a konferencia másik szervezője - anyagi támogatást nyújt programok szervezésében és kiállításokon való részvételben is.
Csillag István gazdasági miniszter, a kormányzati szándék komolyságának súlyt adva elmondta, a Széchenyi terven belül a jövőre 55-60 milliárd forintot különítenek el a szektor támogatására. A tervezet 7-15 éves periódusú technológia felzárkóztatási beruházási hitelprogram előkészítésére pedig 120-150 milliárd forintot irányoztak elő, amely elsősorban a mikro- és kisvállalkozások forráshoz jutását segítik. A tárca a Széchenyi-kártya továbbfejlesztését is tervezi. Új elemként a bizalom központi elemhez jut. Újabb kártya átadása előtt ellenőrzik, hogy milyen hatékonyan használták fel a megadott hitelt, nem éltek-e vissza a támogatással. Mint mondta: „nem az a cél, hogy az adófizetők pénzét ügyesen szétosszuk, ezért mérni fogjuk, hogy valóban versenyképessé tudott-e válni a kedvezményezett.”
Burány Sándor, a pénzügyi tárca politikai államtitkára az egyszerűsített vállalkozói adó szerepét emelte ki, hangsúlyozva az adócsökkentés versenyképesség javító szerepét. Megerősítette, hogy 2006-ig folyamatosan megszűnik az egészségügyi hozzájárulás és a 2004-től életbelépő új adótábla is érezhető könnyebbséget fog jelenteni.
Nagy Róza, a gazdasági tárca helyettes államtitkára bejelentette, a minisztériumon belül kis- és középvállalkozások fejlesztési államtitkárságot hoztak létre, így négy főosztály foglalkozik a hazai vállalkozói réteggel. Majd hozzátette, felügyelete alatt készül a kis- és középvállalkozások négyéves fejlesztési koncepciója, amelynek részletei heteken belül a nyilvánosság elé kerülnek. A konferencia hallgatósága számára elmondta, a kormány tárgyalásokat folytat kereskedelmi bankokkal, hogy a magas kockázat ellenére is megtalálják annak a lehetőségét, hogy bankok is kihelyezzenek hitelt a kisvállalkozások számára.