Mondovics L. Gábor
Szerbátültetés?

A szerbiai szavazáson mintegy 6,55 millió szavazópolgár 11 elnökjelölt közül választhatott, és 8600 szavazóhelyiségben adhatta le voksát. Koszovóban is szavaztak, igaz, csak a többségében szerbek lakta településeken, mivel a koszovói albánok bojkottálták a választást. Ennek ellenére is érvényes volt a szavazás, hiszen a részvételi arány 55,7 százalékos volt. 

A szerbiai elnökválasztás első fordulóját Vojiszlav Kostunica jelenlegi jugoszláv államfő nyerte a voksok 31,2 százalékával. A második helyen Miroljub Labusz külgazdasági kapcsolatokért felelős szövetségi miniszterelnök-helyettes végzett, a voksok 27,7 százalékával. A harmadik helyezett a Nyugat meglepetésére a hírhedt Vojiszlav Seselj radikális pártvezér lett, aki a szavazatok 22,5 százalékát tudhatta magáénak. A többi nyolc elnökjelölt messze lemaradt az első három politikus mögött. A szavazatokat összesítve könnyen látható, hogy a nacionalizmus még mindig sokkal erősebb az országban, mint a nyugodtabb hangok. 
Seselj vajda elhíresült nagy-szerbiai ideáját már nagyrészt ismeri a nagy nyilvánosság. Ezzel szemben kevésbé ismert tény, hogy a mérsékeltebb Kostunica sem mindenben felel meg az európai politikusok által elvárt vezetői modellnek. Talán nem véletlen, hogy támogatottsága ennek megfelelően szinte csak Milosevics megbuktatásáig és kiadatásáig tartott - amit természetesen éppen a jugoszláv elnök hátráltatott. 
A területenkénti arányok azt mutatják, hogy nem mindenhol győztek a nacionalista erők. Belgrádban 55,9 százalékos volt a részvétel, az első helyezett Kostunica lett; a Vajdaságban 57 százalékos volt a részvétel, itt Labusz győzött, míg Koszovóban 46,5 százalékos részvétel mellett Seselj lett az első. 
Az október 13-án esedékes második választási fordulóban Vojiszlav Kostunica és Miroljub Labusz között fog eldőlni az elnöki szék sorsa. A haladóbb, liberális erőktől biztosan erős kampány várható az ország jövőjét Európában elképzelő Labusz mellett, de jelenleg szinte biztos, hogy Seselj hívei inkább Kostunicát támogatják majd. Akik a bukott jelöltek hívei közül egyáltalán elmennek szavazni, nagyobb százalékban szintén Kostunica-szavazók lesznek. A kérdés valójában az: meglesz-e a második fordulóban is megkövetelt minimális részvételi arány. Ha igen, akkor inkább Kostunica győzelmét lehet előrevetíteni. 
Kostunica szerint a szerbek nemmel szavaztak a szélsőségesekre, és itt nemcsak Seseljre célzott, hanem Labuszra is. Szerinte a második fordulós ellenfele szélsőségesen kiszolgálja a Nyugat érdekeit, és nincs tekintettel az ország valódi szociális és gazdasági érdekeire.
Labusz érdekes személye a mostani választásnak: szinte az ismeretlenségből indult, és egymillió szavazatot tudott megszerezni. Mindenképpen az ő érdeke is egy érvényes második forduló, hiszen ezzel a saját népszerűségét is megerősítheti. Bár közte és az első helyezett Kostunica között az első forduló után alig százezer szavazat volt, megfigyelők szerint ez nem jelenti azt, hogy győzni fog.