Hetek-összeállítás
Visszaszámlálás
Nem az iraki Scud-rakéták jelentik a reális veszélyt, hanem az, ha a palesztinok a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazva megpróbálják újabb, eddigieknél is pusztítóbb merényletekkel összezavarni még az Irak elleni támadás előtt a helyzetet - mondta a héten Moszkvában tárgyaló Ariel Saron izraeli miniszterelnök. A Szaddám Huszein elleni akció a vártnál előbb bekövetkezhet: a Le Figaro értesülései szerint a december 4-e utáni hét a legvalószínűbb időpont.
Az iraki tábornoki kar. Klónok támadása Fotó: ReutersA francia lap úgy véli, hogy a muzulmán böjti hónap, a ramadán befejeződése (december 4-e) után azonnal elindulhatnak az amerikai légicsapások, amelyek olyan intenzitásúak lehetnek, „amilyet a világ eddig még nem látott”. Az Afganisztán elleni csapásoknál nagyságrenddel erősebb, elsöprő erejű bombázás célja, hogy lelkileg is megbénítsa az iraki ellenállást, és utat nyisson a mintegy 60 ezer fős elit csapatok számára. A speciálisan képzett egységek belülről kifelé először Bagdadot foglalnák el. A Le Figaro nem minden célzatosság nélkül Blitzkriegként emlegeti az amerikai tervet, amely - siker esetén - akár két hét alatt, még az év vége előtt győzelemre vezethet. E forgatókönyv szerint gyakorlatilag csak amerikai csapatok vennének részt a hadműveletekben, így az európai szövetségesek vonakodása nem befolyásolná az akciót.
Bár a héten Bécsben megegyezésre jutottak az ENSZ és Irak képviselői a fegyverzetellenőrök visszatéréséről az országba, az Egyesült Államok világossá tette: csak a feltétel nélküli és teljes körű ellenőrzést fogadja el. A múlt héten közzétett Blair-dossziéban található légifelvételek szerint például Szaddám Huszein elnöki rezidenciája - amely tiltott zóna az ellenőrök számára - hússzor akkora területen fekszik, mint a londoni Buckingham palota. És ilyen védett helyszínekből több tucat található az országban. Irak ugyanakkor jelezte: nem fogad el új biztonsági tanácsi döntést a korlát nélküli ellenőrzésről, így napról napra valószínűbb (sokak szerint már meg is történt) az amerikai döntés a háborúról.
Bush elismerte Jeruzsálemet
George W. Bush aláírta a jövő évi külügyi költségvetést. A rutinhír ezúttal nagy diplomáciai vihart kavart, ugyanis a törvény szövege egy fejezetben Jeruzsálemet Izrael fővárosaként határozza meg. Bush döntése - amelyről azonban maga az elnök jelentette ki, hogy „irányadó” és nem kötelező érvényű - azonnal egyhangú tiltakozást váltott ki a térség arab államai részéről. Az Egyesült Államok ezidáig tartózkodott attól, hogy Jeruzsálemet hivatalosan Izrael fővárosaként ismerje el. A kongresszus ugyan többször felszólította az elnököt, hogy helyezze át a nagykövetséget Tel Avivból Jeruzsálembe - ennek végrehajtását az oslói tárgyalások végéig a Fehér Ház elhalasztotta. Most egy washingtoni lobbicsoport sikere a törvény - írja a Jerusalem Post. A Jeruzsálemmel foglalkozó mondatok egy New York-i demokrata képviselő, Anthony Weiner módosító indítványa nyomán kerültek a jogszabályba. A végrehajtás körül azonban még további viták várhatóak, mind Washingtonban, mind külföldön.
