Közel két év telt el azóta, hogy a hatodik kerületnek ezen a tájékán jártunk. Akkor igen emlékezetes időt töltöttünk el az Articsókában. Kiszolgálás és ételek jelesre vizsgáztak. Viszont huszonnégy hónap a vendéglátás esetében nem rövid idő - Budapesten volt olyan hely, amely ennyi idő alatt többször is nevet és tulajdonost váltott, természetesen nem a hihetetlen népszerűség miatt kény-szerültek ilyen menekülésbe. Borongós nyári délutánon nincs is jobb hely, mint a kerthelyiség, ami itt egy tetőterasz. Mintha nem is a belvárosban lennénk!
Az étlap bőséges választási lehetőséggel kecsegtet - mi szem szájnak ingere. Nyár lévén érdemes azért vigyázni a kalóriákkal, de komoly hiba lenne kihagyni a leves, főétel és desszert klasszikus sorrendjét. Tárkonyos borjúragu, csirkenyárs paradicsomos piláffal és túrógombóc eperöntettel. Mindegyik remek, de ez utóbbi amellett, hogy termetes, még omlós is. Röviden summázva, a hely egyszerűen jó. Érdekes és bátor kezdeményezés, a felszolgálás díja kötelezően belekerül a számla végösszegébe - így senki nem menekül a tíz százaléknyi baksis alól -, igaz, pincérünket figyelve, ez teljesen megérdemelt. (Articsóka étterem, Zichy Jenő u. 17.) (mlg)