Hechs László
A bagdadi gyilkos
Az Al-Ayam című palesztin napilap jelentése szerint a hatvanöt éves Abu Nidal, a rettegett terrorista bagdadi lakásában múlt hét péntekén végzett magával. Izraeli tisztségviselők - tekintettel arra, hogy halálának körülményeiről meglehetősen ellentmondásos hírek láttak napvilágot - egyelőre nem kommentálták az eseményt. Tarik Aziz iraki külügyminiszter-helyettes viszont kedden megerősítette a hírt.
Iraki bizonyítékok Abu Nidal haláláról Fotó: ReutersAz iraki biztonsági szolgálat vezetője szerint a világ legkeresettebb terroristáját éppen Irak-ellenes erőkkel való összeesküvés vádjával készültek őrizetbe venni. Abu Nidal a hálószobájába ment, hogy ruhát váltson, majd szájba lőtte magát. A kórházba szállítás után nyolc órával meghalt.
Más palesztin forrás viszont arról számol be, hogy a terroristát több halálos lövés is érte, „testét golyók szaggatták széjjel”, így az öngyilkosságáról szóló iraki elmélet gyenge lábakon áll. Az első sajtótájékoztatón az hangzott el, hogy Abu Nidal hamis jemeni útlevéllel illegálisan érkezett Irakba. Bagdad a haláláig nem ismerte el, hogy a palesztin terrorista egyáltalán az országban tartózkodik. 1999-ben állítólag egy meg nem nevezett arab ország juttatta el Bagdadba az információt, hogy Abu Nidal Irakban van. Három éven át kutattak utána, mire most megtalálták. Ramallahi forrásból az Associated Press tudni véli, hogy Abu Nidal kuvaiti és szaúdi ügynökökkel tartott kapcsolatot, és a lakásán titkos dokumentumokat, az Irak elleni amerikai támadás terveit találták meg. Az iraki titkosszolgálat a múlt héten letartóztatta Abu Nidal három emberét, mielőtt bagdadi házát megrohamozták volna. A kuvaiti külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy országának bármi köze lett volna a terroristához. Egy névtelen szaúdi forrás is cáfolta, hogy kapcsolatot tartottak volna a palesztin terroristával. Az Iraki Nemzeti Megegyezés nevű, londoni székhelyű ellenzéki szervezet szerint ugyanakkor Abu Nidalt Szaddám Huszein - aki évtizedeken át pénzelte Nidal terrorcselekményeit - ölette meg, mert a terrorista túlságosan sokat tudott a diktátor viselt dolgairól.
Bár a PFSZ hivatalosan nem nyilatkozott a hírről, Abbas Zaki, egy Abu Nidalt személyesen is ismerő Fatah-tiszt, örömének adott kifejezést. „Lejáratta az ügyünket” - jelentette ki.
A Palesztin Törvényhozó Tanács egyik tagja is hasonlóképpen nyilatkozott a Jerusalem Postnak, mondván: „Abu Nidal keze vértől csöpögött. A palesztin nép csak hasznot húz a palesztin harcnak ártó személyek hiányából.”
Abu Nidalról - polgári nevén Szabri el-Bannáról - keveset tudni. Bár terrorcsoportját időnként a Fekete Szeptember nevű szervezettel is azonosították, úgy tudni, hogy az inkább Arafat Fatahjának volt a különleges alakulata. Abu Nidal elsősorban a Fatah Forradalmi Tanács nevet használta. 1998-ban állítólag Kairóban járt, hogy leukémiás betegségét egy ottani kórház vizsgálja meg, ám ezt egyiptomi forrásból nem erősítették meg. Öngyilkosságának egyik lehetséges okaként rákbetegségének előrehaladott állapotát is megjelölhetnénk - ám az öngyilkosság ténye is vitás.
Terrorszervezete harmincéves története során mintegy húsz országban - köztük az Egyesült Államokban, Angliában, Izraelben és különböző arab országokban - elkövetett merényleteiben közel ezer ember vesztette életét. Nidal egyik legnevezetesebb terrorcselekménye a Slomo Argov, Izrael angliai nagykövete elleni gyilkossági kísérlet volt. Az áldozat ugyan nem halt meg, de megbénult. Az akció az utolsó csepp volt a pohárban: ez váltotta ki Izrael libanoni invázióját 1982-ben, hogy a PFSZ-t eltávolítsa a térségből. Boaz Ganor, a herzliai Terrorellenes Kutatóintézet igazgatója szerint Nidal halála nem okoz különösebb változást a terror világában, mivel a csoport az utóbbi időkben egyáltalán nem hallatott magáról.
Abu Nidal számára nemcsak a zsidók és Izrael szolgált célpontul, de azok az arabok is, akik a palesztin szervezetekben mérsékeltebb állásponton állva nem utasították el az Izraellel való tárgyalásos rendezés gondolatát. A legnevezetesebb zsidóellenes merényletei során 1986-ban az isztambuli Neve Salom zsinagógában két fényképésznek álcázott fegyverese huszonkét zsidót mészárolt le, míg a bécsi és római EL-AL jegyellenőrző pultjai ellen intézett párhuzamos merényletekben tizennyolc ember halt meg.
Nidalt maga Jasszer Arafat is halálra ítélte, amikor az 1973-ban szakított vele. 1991-ben Nidal meggyilkoltatta Arafat helyettesét, Abu Ijadot, aki felszólította a PFSZ-t, hogy ítélje el Irak kuvaiti agreszszióját. Felszólítása egyébként válasz nélkül maradt, mivel Arafat - teljes mellszélességgel - Szaddám Huszein mellé állt. Abu Nidal vállalta a felelősséget néhány jordániai hivatalos személy meggyilkolásáért is az 1970-es jordániai „fekete szeptembert” követően. Mint ismeretes, Huszszein jordániai király véresen leverte Jordániában Arafatnak a hatalom átvételét célzó puccskísérletét. Abu Nidal legaktívabb évei az 1970-es évek végétől az 1980-as évekig tartottak, amikor a Kelet-Európában, így Magyarországon is gyakran vendégeskedő hírhedt terroristával, Carlosszal is együttműködött. A nemzetközi hajsza elől eleinte Irakban, később Szíriában és Libanonban húzta meg magát. Állítólag 1998-ban települt ismét Irakba.
Számtalanszor változtatott azonosságot, kevés kép készült róla, így meglehetősen nehéz ellenőrizni halálának tényét és körülményeit. Halála legalább olyan titokzatos, mint amilyen az élete volt. Mindenesetre, ha a hír igaz, a világ mégis fellélegezhet egy percre.
A terrorista másnap már meszelt
Az izraeli rendőrség letartóztatta a Hamasz egyik csoportját, amely az elmúlt hónapokban nyolc terrorcselekményt hajtott végre - többek között a kilenc ember halálát okozó júliusi merényletet a jeruzsálemi Héber Egyetemen. Egy különleges izraeli alakulatnak akkor sikerült lelepleznie a csoportot, amikor annak két tagja éppen egy újabb merénylet végrehaj-tására készült Tel Avivban. A csoport tizenöt tagja izraeli személyigazolvánnyal rendelkezett, ezért szabadon mozoghatott az országban, ám egy ellenőrzőpontnál mégis fennakadtak.
Egyikük, Mohammed Odeh, hajtotta végre a Héber Egyetemen a robbantást. Odeh egy izraeli férfi alkalmazásában festőként dolgozott az egyetemen. Az épület kávézóját helyismerete alapján választotta ki, mivel tudta, hogy arabok szinte sosem járnak oda, viszont izraeliek és külföldiek igen. A robbantás előtti éjszakán, az egyetem kerítésén átugorva rejtette el a robbanóanyagot, amit másnap - ezúttal saját engedélyével belépve - vett fel, majd egy mobiltelefonnal aktivált. Egy nappal később pedig már a megrongált épület újjáfestésében segédkezett. Letartóztatása után sajnálatát fejezte ki tette miatt. A többiek viszont büszkék voltak az általuk elkövetett merényletekre. Odehhel együtt a csoport vezetője, Wa’al Kassam felelős a szintén jeruzsálemi Moment Kávézó elleni márciusi támadásért, amely tizenegy ember halálát okozta. (Hetek-összeállítás)
