Hetek - VI. évfolyam, 34. szám, 2002. augusztus 23

A rettenthetetlen Mel Gibson ezúttal nem a hazát, hanem csupán házát védelmezi legújabb filmjében. Nem is akárkik ellen. Az idei nyár a földönkívüliek nagy visszatérésének az éve - legalábbis a mozivászonra. Míg Will Smithék a Sötét zsaruk folytatásában újra az emberbőrbe bújt idegenekkel szemben veszik fel a harcot, a Jelek (Signs) címmel augusztusban bemutatott új horror-sci-fi főszereplőjének még ennél is nehezebb ellenfél jutott Night Shyamalan rendező jóvoltából, akit a kritikusok máris előszeretettel neveznek a 21. századi Hitchcocknak.

A Pennsylvaniában játszódó történet főszereplője egy hitében meghasonlott prédikátor, aki autóbalesetben elhunyt felesége helyett egyedül neveli farmján két gyermekét. Egyik nap a család a házuk mögötti gabonamezőn különös, hieroglifaszerű mintákra lesz figyelmes. A jelek megfélemlítik a gyerekeket és őrült ugatásra késztetik a kutyákat. Az extiszteletes, Graham Hess (Mel Gibson) nem tulajdonítana különösebb figyelmet az ügynek, ám a televízióból értesül arról, hogy hasonló jelenségek bukkantak fel a Föld különböző pontjain, Indiától Mexikóvárosig. Hess testvére, egy másodosztályú baseballjátékos földhözragadt magyarázatot kínál a titokzatos jelekre: szerinte vakondok globális összeesküvéséről van szó, ám a gyerekek más véleményen vannak. A sci-fiken nevelkedett fiatalok előtt nem kérdés, hogy a gabonakörök földönkívüliek látogatásának a nyomait őrzik. A film forgatókönyvírója is ez utóbbi változat mellett tette le voksát, így a mozi a továbbiakban a jórészt láthatatlan, ám éppen emiatt félelmetes idegenek utáni kutatásról szól, nem nélkülözve természetesen az elmaradhatatlan hollywoodi lelkizéseket sem a csonka családokban felnövő gyermekek nehéz sorsáról.
A Jelek magyarországi bemutatója októberben lesz, ám az előzetesek és a filmkritikák egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy távolról sem könnyed, családi szórakozást kínáló moziról van szó. Night Shyamalan már korábbi filmjeiben (Hatodik érzék, Törhetetlen) is előszeretettel nyúlt misztikus témák után, amihez ezúttal bőséggel kevert horrorelemeket is. Az egyik tudósítás szerint a filmben a legfélelmetesebb az, ami nem látszik. A fények, hangok és sejtelmesen vontatott kameramozgások részben Hitchcock pszichohorrorjaira, részben a közelmúlt egyik legbizarrabb filmjére, az Ideglelésre (The Blair Witch Project) emlékeztetnek.
Egy másik beszámoló szerint a Jelek nézői ugyanúgy nem lesznek képesek többé a megszokott módon tekinteni egy gabonaföldre, mint ahogy a hetvenes években készült Állkapcsok (Jaws) cápahorrorja után a fürdőzők az óceánra. Shyamalan persze tudta, mihez nyúl. A különös, látszólag emberi kéz beavatkozása nélkül, gyakran az egyik napról a másikra a gabonaföldeken megjelenő körök, sőt ennél bonyolultabb jelek negyed százada viszszatérő témái a bulvársajtónak és az X-akták-szerű televíziós sorozatoknak. Az interneten olvasható Nemzetközi Gabonakör Adatbázis információi szerint a hatvanas évek vége óta legalább kétezer, de akár tízezer ilyen formációt fedeztek fel világszerte. Egy részükről utóbb kiderült, hogy hamisítványok, a legismertebbeket - több százat - két idős angol, Doug Brower és Dave Chorley készítette a saját maguk által kitalált technológiával. (A módszerük nagyban emlékeztet az egyik mostanában gyakran látható reklámfilmére, amelyben a sörre szomjazó élelmes férfiak egy póznához kötött fűnyíró segítségével oldják meg fárasztó házifeladatukat.)
A hamisítványok mellett azonban akadnak szép számmal olyan bonyolult - gyakran az ősi kelta jeleket, a stonehenge-i kőformációt vagy a perui Nazca-fennsík jeleit idéző, néha futballpálya nagyságú - gabonakörök, amelyek csak bonyolult technológia segítségével vagy nagy erő hatására keletkezhettek. A jelenségre számos magyarázat született. Ezek egy része különleges természeti erők munkájának (például gömbvillámokhoz hasonló plazmajelenségnek vagy mikrohurrikánoknak) tulajdonítja a gabonaköröket. Mások szupertitkos katonai kísérletek nyomainak vélik a jelenséget. Ennél misztikusabb magyarázatot kínál a Gaia-elmélet, amely a Földből kiáradó „intelligens energia” működésével magyarázza a gabonaköröket. Végül természetesen sokan a Földet már régóta megfigyelés alatt tartó idegenek járműveit okolják a kör alakú nyomokért. Állításuk szerint a repülő csészealjak formája mellett a gabonaföldeken tapasztalható mágneses elváltozások is külső erő hatására utalnak. A média mindenesetre hálás a rendszeresen visszatérő nyári témákért - igaz, a déli féltekén februárban érő gabonának köszönhetően még télre is jut a gabonakörökből. A jegyeladási adatok (150 millió dollár 17 nap alatt) szerint azonban idén augusztusban a legtöbb jel nem a búzamezőkön, hanem a mozivásznon tűnik fel - legalábbis Amerikában.

Távkarmolós idegenek

És ami már nem mozi: továbbra is rettegésben tartja az észak-indiai Uttar Prades állam lakóit egy júliusban kezdődött titokzatos jelenség. A londoni The Times tudósítója szerint legalább hét ember halálát okozta egy rejtélyes fényes repülő tárgy, amely álmukban támadt rá a nyári melegben a szabad ég alatt alvó falusiakra. A helyiek által muhnocsvának („arckarmoló”) nevezett jelenség széles körű pánikot okozott a térségben. Több száz feldühödött lakos megostromolt egy rendőrőrsöt, mivel a hatóságokat hibáztatták a védekezés elmulasztása miatt - jelentette a Times, amely úgy értesült, hogy az indiai rendőrség titkos ügynökök segítségével igyekszik kideríteni a halálesetek okát. A hivatalos magyarázatok óriás sáskák inváziójának vagy tömeghisztériának tulajdonítják az eseteket, ám ezzel nem tudták eloszlatni a földönkívüliek támadásáról terjedő szóbeszédeket. Az egyik indiai rendőrnyomozó ezért új változattal állt elő: a titokzatos támadók szerinte génmanipulált rovarok, amelyeket külföldi, „India-ellenes” erők szabadítottak rá a helybéliekre, hogy pánikot keltsenek. A rovarbőrbe bújt ellenségek természetesen a minden gonoszság földjéről, azaz Pakisztánból érkeztek. A folytatódó zavargások azonban azt jelzik, hogy az indiaiak szerint ilyenre még az elvetemült szomszédok sem képesek, (bár ha tudnák, biztos szívesen megtennék).

Nagy Sándor-láz Hollywoodban

Egyszerre két hollywoodi rendező is úgy határozott, hogy a hajdani makedón uralkodóról, Nagy Sándorról készít filmet. A történelem első valódi világbirodalmát létrehozó, ám alig harmincesztendős korában elhunyt hadvezérről az egyik változatot a Moulin Rouge rendezője, Baz Luhrmann rendezi, és a jelek szerint egyre valószínűbb, hogy ebben a filmben Leonardo DiCaprio kap majd főszerepet. Leóéktől függetlenül készül gőzerővel saját Nagy Sándorjára Oliver Stone, aki állítólag már hét éve dolgozik a makedón megfilmesítésén. Ennek a produkciónak a címszereplője egy ifjú ír reménység, Colin Farrell lehet. Úgy tűnik, a két sztárrendező közül Luhrmann készülhet el először, mivel az ő filmjének forgatása már 2003 elején megkezdődhet Marokkóban. A választás azért esett az észak-afrikai országra, mert VI. Mohammed király vállalta, hogy saját hadseregének hatezer katonáját kölcsönadja a csatajelenetek látványosabbá tételéhez. (Origo)