Nem megy mostanában a biztosítóknak: az elemek, a tűz, a víz rakoncátlankodása százmilliós kártérítések kifizetésére kötelezi a társaságokat. Az elmúlt évek árvizei ezrek otthonait tették tönkre, és százmilliárdos védekezési, illetve helyreállítási kiadásokra késztették az államot. A szomorú esetekből okulva a biztosítók sorra felmondták a veszélyeztetett helyeken lakókkal kötött szerződéseket. Ma már nem titok: nem hajlandók szerződést kötni azokkal, akiknek az ingatlana veszélyeztetett zónában található. A miniszterelnök szerint nem fordulhat elő az, hogy a folyók hullámterében engedélylyel épített házakra ne lehessen biztosítást kötni. Az árvízvédelem hiányosságait hosszú távú nemzeti együttműködés keretében meg kell oldani, amiben a biztosítótársaságoknak is ki kell venniük a részüket - hangsúlyozta. A kormányfő ennek érdekében a napokban beszélgetést kezdeményez az érintettekkel.
Medgyessy Péter bejelentése előtt nem egyeztetett a biztosítótársaságokat képviselő Magyar Biztosítók Szövetségével (MABISZ). Így - ahogy a Heteknek Trunkó Barnabás főtitkár elmondta - váratlanul érte őket a kormányfői intelem. De mivel Magyarországon piacgazdaság van, egy vállalatra sem lehet kívülről rákényszeríteni döntéseket. Minden nagy kockázatú ingatlanra lehet biztosítást kötni - tette hozzá -, de nem biztos, hogy annak a díját meg tudják fizetni az ügyfelek. Trunkó szerint az első pillanatban több lehetőség is elképzelhető. Vagy csak a költségvetésre, vagy csak a biztosítókra hárul a kártalanítás terhe. A főtitkár elképzelhetőnek tartja még egy mindenkire érvényes, kötelező biztosítás bevezetését is, de mint jelezte, a felsorolt variációk mind járhatatlanok, a megoldást párbeszéd útján kell megtalálni.
Trunkó Barnabás hangsúlyozta, hogy a biztosítótársaságok a most lezajlott dunai árvízi károk esetében is eleget fognak tenni a kötelezettségeiknek. Bár eddig még nem érkeztek kárjelentések, de a károsodástól függően kifizetik a kár értékét.
Egy lapunknak nyilatkozó biztosítási szakember szerint azok, akiknek a szerződését felbontotta a biztosítótársaság, most, a baj idején nem várhatnak kártérítést. Ez annak ellenére így van, hogy akár hosszú éveken keresztül fizették a díjat. Fenyvesi László elmondása szerint ez azért fordulhat elő, mert a szerződéseket minden esetben csak egy évre kötik meg a felek, a kiszabott díj pedig csak az adott időszakra vállalt kockázatot fedezi. A szerződés lejárta után káreset elmaradása esetén sem jár vissza a befizetett díjösszegből, és nem is használható fel egy későbbi kár enyhítésére, hiszen erre csak a szerződésben foglalt időszakban nyílik lehetőség.
Fenyvesi szerint a biztosítótársaságok egyre óvatosabbak. Némely biztosító a tavaly szeptember 11-ei terrortámadás óta nem hajlandó szerződést kötni terrortámadásra. Az elmúlt években megszaporodott természeti katasztrófák is arra ösztönzik a társaságokat, hogy egyre szigorúbb feltételeket szabjanak a szerződések kötésekor. Tudni kell - tette hozzá -, hogy a vagyonbiztosítási ágazat a legritkább esetben hoz nyereséget a társaságoknak, inkább veszteséget termel, amelyet az életbiztosítással ellensúlyoznak - sikerrel.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő a Heteknek kifejtette: az újjáépítés költségei rendelkezésre állnak, nem lesz szükség külön költségvetési beavatkozásra. Néhol csak centiméterekkel volt magasabb a homokzsákokból épített gát, mint a Duna vízszintje, de lényegesen kisebb károk keletkeztek, mint a korábbi tiszai árvíz esetén. Ez a példás társadalmi összefogásnak, illetve az illetékes szervek hatékony munkájának köszönhető.