Pálinkás Csilla
Üres pénzeszsákok
Néhány héttel a választások után inogni látszik a Magyar Posta nevével fémjelzett, de „Kalmár-birodalom” néven is elhíresült úgynevezett „nemzeti” vállalategyüttes. Mint ismeretes, az Orbán-kabinet „sztármenedzsere”, Kalmár István elnök-vezérigazgató alatt a hagyományos postai szolgáltatásokkal foglalkozó cég drámai változásokon ment át. A sikertörténet néhány elemét felvillantva látjuk, hogy ez időben történt a Defend Kft. „feltőkésítése”, a Postabank bekebelezése, az országos készenléti Tetra-rendszer megépítésének lehetősége, s a kampány utolsó napjaiban bejelentett jelzálogbank és biztosító alapítása. Sőt a Magyar Posta beszállt az újpesti labdarúgás finanszírozásába is.
Maradt-e benne valami? Fotó: MTIÁm az állami vagyon tologatásával, egyik zsebből a másikba rakosgatásával épülő postásbirodalom körüli zűrök már régóta látszódtak. Alighanem épp ez utóbbinak volt köszönhető, hogy az írott és az elektronikus média az elmúlt egy évben többet foglalkozott a postával, mint az azt megelőző öt-hat évben összesen. Mint a napokban kiderült, nem is véletlenül, hiszen a napvilágra került hírek szerint hogy-hogy nem - az államkasszához hasonlóan - a postai pénzeszsákok is ugyancsak kiürültek.
Tóbiás István, a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezetének elnöke szerint a posta jelenlegi, csődközeli helyzetének alapvetően három oka van. Egyrészt nagy hiba volt a vízfej, azaz a vezérigazgatóság folyamatos és ésszerűtlen bővítése, aminek köszönhetően mostanra mintegy ezerhatszázan dolgoznak ott. Mint mondta, ez azért nagy gond, mert az igazgatóságon dolgozók fizetése nem 55 ezer forint, mint a kézbesítőké, hanem ennek a többszöröse, ami nagyon sokba kerül a vállalatnak.
Tóbiás szerint ugyancsak rossz döntésnek bizonyult a vezetés részéről a „több lábon állás” stratégiájának követése. A szakszervezeti vezető kifejtette, hogy a klaszszikus postai tevékenységbe nem tartozó új feladatok, mint például az utazásszervezés, biztosítási vagy a Tetra-rendszer kiépítése helyett az eddigi szolgáltatások színvonalát kellett volna javítani. Továbbra is megoldatlan ugyanis a biztonság, a létszámkérdés és a levélfeldolgozás. Bár Kalmár szerint „az összes új terület nyereséges, a végeken, a kézbesítők fizetésében és munkakörülményeiben eddig ebből semmi nem jelentkezett. Nem tudom kinek jó ez a »több lábon állás«, de a klasszikus szolgáltatások területén dolgozóknak nem. Kemény profiltisztítást kellene végrehajtani, mert nem igaz az, hogy az unióban is így csinálják”. A jelenlegi vezetőség azonban azt hangsúlyozza, hogy a több funkcióra azért van szükség, hogy a cégnél dolgozó majdnem 44 ezer embernek tartósan tudjanak állást biztosítani.
A harmadik nagy probléma a vezetők gyors cseréje és féktelen költekezése.
A sort Krupanics Sándor nyitotta, akit a Fidesz-kormány hatalomra jutásakor neveztek ki. „Nagyjából egyéves működése alatt 19-20 milliárdos beruházásokat eszközölt, aminek a mai napig isszuk a levét” - kommentálta Tóbiás István. Őt követte Lipp István, majd Varjú Tamás, aki a 18 ezer fővel dolgozó portugál postát tartotta követendő mintának, ami miatt 15 ezer ember elbocsátását tervezte. Legvégül pedig a jelenlegi elnök-vezérigazgató, Kalmár István következett, aki „több értekezleten is elmondta, hogy egyetlen baja van: az, hogy ő Orbán Viktor informatikai főtanácsadója”. Bár az ő ötlete volt a több lábon álló posta kiépítése, igazából csak egy döntését fájlalja Tóbiás, nevezetesen, hogy miért kellett a posta központi épületének tárgyalóját 189, a konyhát pedig 209 millióért felújítani. Elképzelhető azonban, hogy neki is mennie kell majd, hiszen az új kormány több minisztere is jelezte már, hogy nem tetszik nekik a Magyar Posta üzleti terve. Ez a gyors rotáció teljesen összekuszálja a gazdálkodást, hiszen ahány vezető, annyi vállalati stratégia.
Kalmár István
Villamosmérnök és informatikus, nős, két gyermek apja.
Munkahelyek: Videoton, Microsystem Rt. alapító, MicrosDelta és MicroSun Kft. tulajdonos-ügyvezető.
Az Orbán-kormány megalakulása után az APEH informatikai elnökhelyettese és a miniszterelnök főtanácsadója, a Magyar Posta Rt. felügyelőbizottságának elnöke, majd elnök-vezérigazgatója.
Megnyert veszteség
Cáfol és üzleti titok megsértése miatt feljelentést tesz a Magyar Posta, mivel több napilap és televízió is részleteket tett közzé a cég még el nem fogadott üzleti tervéből. E szerint a Magyar Posta tavalyi üzleti tevékenysége 4,7 milliárdos veszteséget eredményezett, amit néhány ingatlan eladásával kompenzáltak. Így összességében 1,3 milliárd forintos nyereséget produkált a cég. A még el nem fogadott üzleti terv szerint azonban az idei veszteség eléri a 8 milliárd forintot. Továbbá július 1-jétől 400 dolgozó elbocsátását is tervezik. Kiderült az is, hogy a vállalat 25 milliárd forintos tőkeemelést vár az államtól, mivel a következő évekre tervezett beruházásait csak így tudja végrehajtani. Kalmár István a sajtóban megjelent adatokkal kapcsolatban kijelentette: az „idézett tervezet még nem az igazgatóság által elfogadott végleges üzleti terv számait tartalmazza, ezeket az adatokat nem lehet kész tényként kezelni és a Magyar Posta Rt. veszteségéről, illetve várható eredményéről csak akkor lehet felelősségteljesen nyilatkozni, ha az erre hivatott szerv (igazgatóság) ezt elfogadta”. Az elbocsátásokkal kapcsolatban pedig közölte, nem létszámleépítésre, hanem 150 fős növekedésre kell számítani.
