Varga P. Miklós
Felszámolnák az oszd meg és uralkodj politikát
Interjú Németh Imre szocialista párti agrárminiszter-jelölttel

1998-ban a választásokat a Fidesz vidéken nyerte meg koalíciós partnerére, a kisgazdapártra támaszkodva. A mostani kampányt megelőző kormányintézkedések arra mutatnak, hogy 2002-ben ismételten a vidéki szavazóktól várja a kormányzás lehetőségét. A napokban az MSZP hivatalosan is megnevezte Németh Imrét, korábbi agrárkamarai alelnököt mint mezőgazdaságért felelős miniszterjelöltjét. Németh nem szüntetné meg a Fidesz-kormány utolsó évében bevezetett agrártámogatásokat, sőt minden termelő számára elérhetővé tenné a termőföldvásárlási támogatásokat és a kamattámogatást. A miniszterjelöltet a terveiről, az uniós csatlakozás kihívásaira adandó válaszokról kérdeztük. 

- Ön szerint a Fidesz négyéves mezőgazdasági politikája és az MSZP agrárprogramja közül melyik kerül ki győztesen, melyik hoz több szavazatot vidéken?
- Bátran kijelenthetem, ha négy év elteltével csak ennyi eredményt tudnánk letenni az asztalra az agráriumban, mint a Fidesz-kisgazda-kormány, nagyon szégyellnénk magunkat. Ugyanis nem tudok egyetlen mutatót sem mondani, amely jelezné, hogy az agrárium kijött a gödörből vagy azt, hogy a kormány felszámolta a válságot, és a mezőgazdaság fejlődése megindult volna. Szakítani kell a Fidesz agrárpolitikai gyakorlatával, az „oszd meg és uralkodj” politikájával. Meg vagyok győződve arról, hogy a magyar mezőgazdaság anyagi lehetőségei és eszközrendszere az együttműködés agrárpolitikáján keresztül teszi csak lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődése meginduljon, és a termelők tisztes jövedelemhez tudjanak jutni.
- Mit ért Ön együttműködés alatt?
- Az együttműködési elképzelésünkről már a programkészítés kapcsán is példát adtunk. Nem pártagrárprogramot készítettünk. Széles civil és szakmai kör bevonásával, érdekképviseletek, kamarák együttműködésével írtuk és véglegesítettük a programunkat. A szakemberek észrevételeit, véleményét beépítettük. Az alapvető kérdésekben nemzeti konszenzusra kell jutni, annak érdekében, hogy egyik kormány a másik után ne módosítgassa, ne tegye bizonytalanná például a tulajdoni helyzetet. Az agrárium helyzetének oka, hogy a rendszerváltás óta a legkülönfélébb elképzelések jelentek meg az alapvető kérdésekben, a szövetkezeti vagyon és a termőföldek esetében is. 
Együttműködést szeretnénk a kistermelők és a családi gazdálkodók problémáinak megoldásában is. Az ő legnagyobb problémájuk a piacra jutás bizonytalansága. Nagyon szívesen dolgoznának, fejlesztenék a gazdaságukat, csak kiszámítható rendszerben akarnak tevékenykedni.
- Az EU-csatlakozás szemszögéből Ön szerint melyek a legfontosabb feladatok?
- Óriási a tőkehiány. Ebből adódik, hogy a technikai háttér fejletlen Magyarországon, de amit ennél is fontosabbnak tartok, az a szervezeti rendszer hiánya. Ismerjük az európai kereskedelmi szisztémákat, nekünk kell azokhoz alkalmazkodni. Úgy gondolom, a piacra jutás vonatkozásában kell a legnagyobb lépést megtenni az európai uniós csatlakozásig.
- Az együttműködés feltételezi a helyi szintű együttműködést is. A sajtó többször beszámol helyi nagyüzemi vezetők és gazdák közötti feszültségekről. Hogyan látja ezt a problémát?
- Sajnos az elmúlt évtizedben a szembeállítás, a másokra mutogatás politikája személyes helyi konfliktusokhoz vezetett. Sok esetben azért nem alakulnak ki a helyi együttműködések, mert a személyi kapcsolatok elmérgesedtek. Ezt közgazdasági ösztönzéssel próbáljuk megoldani. Érdekeltté tesszük a gazdálkodókat és a helyi szervezeteket az együttműködésben. Erre kívánjuk felhasználni a felvásárolt szövetkezeti üzletrészeket. A Magyar Fejlesztési Bank üzletrész-hasznosító kft.-jében felgyülemlett üzletrész kedvezményes visszavásárlását tennénk lehetővé a szövetkezetek részére. A kedvezmény mértéke attól függ, milyen célra kívánja fordítani az üzletrészt. Amennyiben hosszú távon integrációs tevékenységre, az együttműködés fejlesztésére kívánja fordítani, akkor akár ingyenesen is megkaphatja. 
- Amennyiben az MSZP kormányt alakít, és Ön kerül az FVM miniszteri székébe, melyek lesznek az első megoldandó feladatok?
- Most dolgozunk az első száz nap intézkedési tervén. Különböző feladataink vannak. Pótköltségvetést kell készítenünk, mert aránytalanul fogy az idei agrártámogatási keret. A következő évek megalapozása érdekében a pótköltségvetés keretében adósságkonszolidációs programot akarunk megvalósítani. Első lépésben az éven belüli hitelállománynak a jelentős mérséklését tervezzük, ezt követően hároméves adósságrendezést indítunk el. Ez elsősorban a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodókra vonatkozna. El kell készíteni az agrárpiaci törvény módosítását, hogy 2003. január 1-jétől az intervenciós rendszert be tudjuk vezetni. A földtörvénycsomaggal kapcsolatban várjuk az Alkotmánybíróság döntését. Meg vagyunk győződve, hogy a törvény több ponton alkotmányellenes. A földtörvényt és a Nemzeti Földalapról szóló törvényt is újjá kell öltöztetni, annak érdekében, hogy diszkriminációmentesen a ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet végzők érdekeit szolgálja.