Ők is dolgozhatnak

Minden nőnap közeledtével fokozott hangsúllyal kerülnek terítékre olyan kérdések, amelyek a hölgyek társadalmi helyzete és szerepvállalása körül forognak. A nők - különösen a családanyák - szinte Európa-szerte jellemző közönye az integrációs folyamatokkal szemben elsősorban a munkahelyi kötelezettségnek és a családi terhek fokozott felvállalásának tulajdonítható - hangzott el minap a Merlin Színházban a Nők Európában - Nők Magyarországon címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. 

Lassan több a diplomás nő, mint férfi, az esélyek mégsem egyformák

Persze köszönhető ez annak is, hogy a nemek közti egyenjogúság sokhelyütt csak a pénzkeresés terhének megosztására korlátozódik. Ugyanakkor az egyenlő teljesítményt a mai napig nem honorálják egyformán: Svédországban a munkavállaló nők bérezése a férfiak bérezésének csupán nyolcvan százalékát teszi ki, Ausztriában pedig alig hatvan százalékát. Ráadásul a női mivolt nem biztos, hogy előny a munkakereséskor: az európai multicégek alkalmazottainak kevesebb, mint 40 százaléka nő.
Egy, Magyarországon politikai posztokat betöltő nők körében végzett felmérésre adott válaszok tanúsága szerint a parlamenti légkör nem kifejezetten kedvez a gyengébb nemnek, férfi kollégáik ugyanis nem tekintik őket egyenrangú politikai tárgyalópartnereknek. Ennek következtében munkahelyükön a megkérdezettek kétharmada másodrendűnek érzi magát.
A Franciaországban a közelmúltban megszavazott úgynevezett Sabadaba-törvény értelmében a parlamenti képviselők ötven százalékának nőneműnek kell lenni. A törvényalkotást megelőző közvélemény-kutatás szerint rögvest huszonhét százalékról negyvenhétre emelkedett mindazon családanyák, illetve hölgyek száma, akik a politikai élet porondján kamatoztatnák képességeiket. (Takács Gabriella)