A világ első autóversenye

1896-ban, amikor a dinamitot feltaláló svéd Alfred Nobel alapítványt hozott létre, a milliós Párizs autólázban égett. Egy 10 centime-os érme ellenében egyik automatából csokoládét, a másikból pedig egy adag kölnipermetet kaphatott a sietős polgár. Az utcákon meg sem lehetett számolni, hogy hány gépkocsirajongó cirkulált kékes füstfelhőbe burkolózva. Egy párizsi grófcsemete, Albert de Dion tízéves korában egy kis gőzgépet kapott ajándékba, amit nem győzött elégszer befűteni, szétszedni és összerakni. 

A szülők aggódva figyelték, hogy kamaszodó fiukkal valami nincs rendjén, ezért bedugták egy nevelőintézetbe, hogy eloltsák benne a vágyat minden után, aminek kereke van. Néhány esztendő múlva egy de Dion Bouton & Trépardoux nevű gőzkocsi pöfögött végig Párizs utcáin. 
A grófi család az eltévedt sarjat bírói végzéssel tiltatta el a társadalmi állásával öszszeférhetetlen tevékenységtől, no és az apanázstól. De Dion sikereinek egyik titka baráti körében rejlett, hírlapírók, művészek vették körül, akik az autómobilizálásnak lelkes hívei voltak. Ilyen jó barát volt Pierre Giffard, a Petit Journal című lap tulajdonosa is, aki lapjában versenyt írt ki magas pénzjutalmakkal, mely szerint a Párizs és Rouen közötti, 126 kilométeres utat kell lefutni, bármilyen rendű és rangú, ló nélküli járművel. A versenyre nem kevesebb, mint 102 résztvevő nevezett, olyan emberek, akik addig még mit sem hallottak versenyformákról, súly vagy liter szerinti beosztásról. A benevezett kocsik között volt rugós hajtóművű is, melyet kézzel kellett felhúzni, mint egy órát. 
Néhány résztvevő győzelmi esélyeit olyan gépekre bízta, amelyeket sűrített levegő, vagy víznyomás hajtott. A benzines kocsik mellett több villamos és gőzautó is rajthoz állt, a starthely leginkább egy mai közlekedési múzeum szabadtéri kiállításához hasonlított. A vezetők számára 12 óra menetidőt írtak elő, de alighogy maguk mögött hagyták Párizs külvárosát, felébredt bennük a versenyláz, hogy elsőnek érkezzenek Rouenba. Az első autó - de Dion gőzkocsija - 5 óra 40 perc elteltével robogott át a célvonalon, 5 perc múlva befutott egy Peugeot, melyet szorosan követett két Panhard & Levassor. Mivel de Dion 2,5 tonnás gőzmonstrumát csak élénk fantáziával lehetett családi járműnek elfogadni, és a „motorgróf” elég vagyonos volt ahhoz, hogy lemondjon az ötezer frankos jutalomról, sportszerűen megelégedett a második hellyel. Így a világ első autóversenyén a benzinmotoros automobil diadalmaskodott. 

Az autósport a férfiasság bizonyítékának kitűnő eszköze volt, később már reklámmédiummá és a világháború előtti években a politikai propaganda eszközévé vált. 
De Dion még egyszer beírta nevét az automobilizmus történelemkönyvébe. Hogy hangsúlyozza Franciaország vezető igényét az autózás terén, 1895-ben megalapította a világ első autóklubját, az „Automobil Club de France”-ot. Az alapító tagok között volt Gordon Benett „újságkirály”, a New York Herald tulajdonosa is. A közgyűlést követő vacsorán Marcell Deprez fizikus pohárköszöntőjében így szólt: „Emelem poharam az időre, amikor az Automobil Klubnak nem csupán 30-40 kilométerrel száguldozó tagjai lesznek, hanem olyanok is, akik 50, sőt 60 kilométeres iramban sietnek előre.” A tagok lelkesen éljenezték a kissé utópisztikusnak tűnő fizikust.