Szobota Zoltán
A kaméleon lámpavassal fenyeget
„Milyen konszenzust lehet kialakítani gyilkos, hazaáruló, senkiházi rohadékokkal? Semmilyet, és ha valaki időnként kifütyüli őket, akkor utána nem megsértődni kell, hanem mélyen elgondolkodni és elmenni örökre a büdös francba, és nagyon örülni, hogy nem lógunk a lámpavason” - javasolta az ATV péntek esti Sajtóklubjában Bayer Zsolt, a Duna TV közművelődési igazgatóhelyettese, a Magyar Nemzet publicistája az 56-os megemlékezéseken kifütyült Medgyessy Péternek és Kovács Lászlónak. Ki ez a bátor férfiú, kérdezték sokan, de a java még hátra volt…
Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter és Bayer Zsolt. Újfajta kultúrpolgár Fotó: archívHozták a formájukat - mondhatták egymásnak antikommunista náci bácsik és nénik a műsor múlt hét pénteki adásában hallottakról. Aki viszont gyanútlanul kapcsolt az egyébként színvonalas műsorokat is felvonultató ATV-re, az könnyen azt hihette, hogy valamelyik politikai kabaré vagy például a Besenyő család legújabb epizódját látja. Hogy mit kínáltak nekünk Járai Judit, a Magyar Televízió külpolitikai riportere, Bayer Zsolt átváltozóművész (lásd keretes írásunkat), Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Lovas István műsorvezető? Horn Gyulával kezdték - akiről Bayer Zsolt csak mint „egy legutolsó büdös bunkóról” beszélt, majd az egykor halálra ítélt Mécs Imre következett, akinek - Bencsik András szerint - 56 utáni tanúvallomása néhány embert azért akasztófára juttatott, utánuk pedig Halmai Gáborról tudhattuk meg Járai Judittól, hogy szocializációja miatt „gyűlöli, kirekeszti és lefasisztázza” a másként gondolkodókat. Bayer Zsolt szerint a mai szocialisták egyben az 56-os forradalom vérbefojtói is, közülük csak „egy bizonyos Papp Jánosban volt annyi kurázsi, hogy a kilencvenes évek elején fejbe lőtte magát”. Ez legalább egy becsületes dolog volt - mondja Bayer, így folytatva: „egyébként mindegyik ezt érdemelné, és akkor most nem lenne probléma”. Ugyanő a szocialista párt miniszterelnök-jelöltjéről és elnökéről meglepően visszafogott nyilatkozatot tett - már úgy értem a tettlegességhez képest: „…ezek a rohadt gyilkos gazemberek, ezek a mocsadék utolsó állatok most megpróbálják átretusálni 56-ot egy ilyen szocialista forradalommá. (…) Milyen konszenzust lehet kialakítani gyilkos, hazaáruló, senkiházi rohadékokkal? Semmilyet, és ha valaki időnként kifütyüli őket, akkor utána nem megsértődni kell, hanem mélyen elgondolkodni és elmenni örökre a büdös francba, és nagyon örülni, hogy nem lógunk a lámpavason.” Utánuk jött a Pénzügykutató Rt., a zsidó viccek, Orbán Győző bányáinak védelme, az MSZP-s Sláger Rádió, a TV2 „moslék hazudozásai”, a VIP-hiteles Magyar Hírlapos vezető és az újság új pofázmánya, az SZDSZ-panama, még egy kis puncs a kormánynak, a demagóg és populista szocialisták, Göncz Árpád „röfögése” és Karl Pfeifernek, lapunk bécsi tudósítójának lehülyézése. Röviden ennyi fért bele a szűk egyórás műsoridőbe.
Ha valaki azt gondolná, hogy Bayerék átértékelték az elhangzottakat, téved. Sőt, büszkék rá. Bayer a kormány lapjának (Magyar Nemzet) kifejtette: „Minden kijelentésemet vállalom, semmit nem kívánok visszavonni a múlt pénteki Sajtóklubban elhangzott véleményemből.”
Pekár István, a Duna TV elnöke körlevélben hívta fel minden televíziós alkalmazott figyelmét arra, hogy - a csatorna kiegyensúlyozottságának és mértéktartásának megfelelően - a munkán kívüli közszerepléseik során is visszafogott és mértékletes stílusban nyilatkozzanak. A dokumentum megállapítja: Bayer Zsolt, a Duna Televízió egyik vezető beosztású munkatársa „erős” kifejezéseket használt. Szakály Sándor, a Duna TV műsorokért felelős alelnöke mindamellett Bayer „közírói munkássága részének tekinti” a Sajtóklubban elhangzottakat. A Magyar ATV televízió vezetése viszont megengedhetetlennek tartja a szélsőséges megnyilvánulásokat, és az ORTT panaszbizottságának döntéséig felfüggesztette Bayer részvételét a műsorban. Lapunk információi szerint bár a penetráns műsor egyik szereplője sem tagja egyetlen újságíró-szervezetnek sem, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének etikai bizottsága is összeül a jövő héten, és kialakítja álláspontját. Az elsősorban jobboldali publicistákat tömörítő Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) elnöke, Kósa Csaba elmondta a Heteknek, hogy a Sajtóklub résztvevői közül ketten korábban tagjai voltak ugyan a MÚK-nak, de mivel annak irányvonalát nem tartották elég radikálisnak, évekkel ezelőtt kiléptek a szervezetből. Az elnök, a Magyar Újságírók Közös Etikai Testülete létrehozásának indítványozójaként „megengedhetőnek, mi több: kívánatosnak tartja a kemény, határozott és humoros hangot, ha az nem lépi túl az etikusság határát, de a csapkodás, a sárdobálás a visszájára fordul és viszolyogtat, bármely »oldal« él is ilyen eszközökkel” - tette hozzá.
Az MSZP közleménye szerint a műsor legutóbbi adása a hazai politikai közbeszéd mélypontját jelenti, ezért a párt az ORTT Panaszbizottságához fordul. „A műsor szereplői - köztük közszolgálati televíziós vezető, illetve munkatárs, valamint egy olyan újságíró, akire közszolgálati televíziósok képzését bízták - a magyar televíziózás történetében eddig példátlan kirohanásokat, a becsületsértés és az uszítás fogalmát kimerítő minősítéseket engedtek meg maguknak” - áll a nyilatkozatban. Felháborítónak tartják továbbá, hogy a műsorban meglobogtatták azt a szalagot, amit a szocialista képviselőcsoport sírkertben elhelyezett koszorújáról téptek le.
Bayer: kettő még aszpirinból is sok
Bayer írói munkásságának hajnalán rögtön egy önéletrajzzal (ah, ily fiatalon) debütált. Ezt később minden bizonnyal megbánta, mivel a politikai szélirány megváltozásával élettörténetét a történelmi aktualitásnak megfelelően kellett átdolgoznia. A Fidesz sajtófőnökségtől 1993 őszén volt kénytelen megválni, a rossz nyelvek szerint a párt székházügye körül kialakult botrány miatt. 1994 októberében már a Népszabadságban leplezte le távozásának valódi okát: „Dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több volt a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia alsón.” 1993-ban és 1994-ben volt a Népszabadság főmunkatársa, 1995-ig a 168 óra bedolgozója, és azóta tévézik. A köpönyeg azonban ismét fordult, így a 98-as választásoknál újra a Fidesz igen sokszínű táborában látjuk, ahol azóta is a kormányoldal és a szélsőjobb vezető publicistája. 1998 novemberében már így ír a Napi Magyarországban: „Ezért a kettős morál és a sajtó által (is) fenntartott látszatvilág, amely szerint a zsidó szenvedés az egyetlen igazi méltánylandó és megfellebbezhetetlen szenvedés, amelyért immár ötödik évtizede szüntelenül vezekelnünk kell. Én már nem tudok bocsánatot kérni a zsidóságtól.” Bayer Zsolt korábbi írásaihoz képest - ahol anyai ágon tisztán református magyar, apai oldalról pedig tót - mostanában öntudatosan sváb származásúnak vallja magát. Az újságíró identitásának megváltozását történelmi szükségszerűség vezérelte: így vált képessé a sorsközösségre a kommunizmus áldozataival. Az is 25 év után jutott eszébe váratlanul, hogy kisiskolásként sokáig „Náci” volt a gúnyneve. Bayer szerint egyébként a Nyugat azért felelős a kommunizmusért, mert a nácizmust nem tűrték, a kommunizmust meg igen, és több helyen fájlalja, hogy a holokauszttal ma Magyarországon többet foglalkoznak, mint a kommunizmus bűneivel. A globalizáció és a modern tömegmédiák többnyire mumusként szerepelnek írásaiban, ennek ellenére igazi Yosarian néven megszállott résztvevője (volt?) az Index című internetes újság beszélgetőfórumainak. A kormány pedig önálló műsort finanszírozott számára a millenniumi ünnepségsorozatban - lévén millenniumi főtanácsadó - Magyarország Európa közepén címmel, melynek szövegét a Magyar Nemzet huszonkét részben közölte le. Forrás: Beszélő, 2000. február
