Eperjesi Ildikó
Kabul megvadul
Vegyes érzelmekkel fogadták az Északi Szövetség bevonulását Kabulba a helyiek és a terrorellenes koalíció vezetoi is. Bár az afgán fovárosban vége a szigorú vallási törvénykezésnek, a sariának, sokan tartanak attól, hogy megismétlodnek a kilencvenes évek eseményei: az északiak nem békét, hanem véres összecsapásokat visznek a sokat szenvedett Kabulba.
Az Északi Szövetség katonái egy orosz T-62-es harckocsin. Lendületbe jöttek Fotó: ReutersMiközben a tálib erok Kandahár felé menekülnek, az Északi Szövetség (ÉSZ) az ország jelentos részét elfoglalta, többek között a stratégiai jelentoségu Herat városát is. A nyugati hatalmak, Pakisztán és az ENSZ soknemzetiségu kormány felállításában érdekelt.
A következo napok dönto fontosságúak abból a szempontból, hogy bizonyára ki fog derülni: újabb polgárháborúba süllyed-e Afganisztán. A jelek nem biztatóak: több városban egymásnak estek az eddig szövetséges tálib harcosok és arab idegenlégiósok. Megindult a hajsza bin Laden 25 millió dolláros vérdíjjal kecsegteto elfogására.
A fováros elfoglalásával a háború nem dolt még el: a mindenre elszánt iszlám harcosok máris azzal fenyegetnek, hogy gerillaháborúvá alakul a konfliktus. Egy, az afganisztáni háborút is megjárt orosz katonai vezeto, Szergej Majev tábornok szerint az igazi háború csak most kezdodik, és évekig is eltarthat. Majev hangsúlyozza: a tálibok gyors kabuli kivonulásukkal csak katonáikat és haditechnikájukat akarják megkímélni arra a partizánháborúra, amelyet majd az Északi Szövetség és az amerikai különleges egységek ellen fognak vívni.
A brit vezetok hangsúlyozzák, hogy az amerikai terrortámadásért felelosöket számon kell kérni. Az afganisztáni háború kritikusai szerint viszont a harcok túl sok civil áldozattal járnak, ráadásul az ÉSZ harcosai sem nevezhetok szabadságharcosoknak, sokkal inkább a humanitárius segélyek megdézsmálói és a lakosság kemény elnyomói.
Kabuliak fogadják a felszabadítókat. Hova tovább? Fotó: ReutersAmennyiben Oszama bin Laden külföldre próbálna menekülni (feltétezések szerint Szomáliát, vagy apja szüloföldjét, Jement választja menedéknek), könnyen csapdába futhat. Bush elnök erre az esetre is felkészülve írt alá egy utasítást, amely arról rendelkezik, hogy a külföldi terroristákat - és oltalmazóikat - külföldön is felelosségre vonhatják különleges katonai bizottságok - gyakorlatilag rögtönítélo hadbíróságok. Ilyen testületeket az amerikai történelemben kétszer hoztak létre: Lincoln a polgárháború idején és F. D. Roosevelt a második világháborúban kémek és szabotorök elítélésére.
Omar mullah, a tálibok vallási vezetoje a híveit a harc folytatására szólította fel. „Parancsolom, hogy mindenben engedelmeskedjetek vezetoiteknek” - mondta Omar mullah pastu nyelven a pakisztáni központú AIP hírügynökség jelentése szerint. Az afgán ellenzéki vezetok az ENSZ beavatkozását sürgetik, hiszen az északiak a nemzetközi nyomás ellenére vonultak be az afgán fovárosba. Az október 7-én kezdodött légicsapások nyilvánvalóan megtették hatásukat, hiszen segítségükkel az ÉSZ harcosai az ország északi területeinek jórészét elfoglalták.
A nyugati közvélemény támogatását bizonyára ismét sikerült megerosíteni a héten nyilvánosságra jutott bin Laden-videoüzenettel, melyben a szaúdi milliárdos terrorista elismerte, hogy az általa létrehozott al-Kaida hálózat követte el a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon elleni támadásokat - jelentette a The Sunday Telegraph. Az október végén, a terrorista rejtekhelyén felvett videofelvétel tanúsága szerint bin Laden mosolyogva mondta: a WTO tornyai törvényes célpontok voltak, a repülogépet eltéríto pilóták pedig „Allah áldásával” cselekedtek. Bin Laden szerint „kétfajta terror van, jó és rossz. Amit mi elkövettünk, az jó terror. Nem hagyunk fel (polgári ártatlanjaik) meggyilkolásával, bárki támogassa is oket - állítja a terroristavezér, aki hangsúlyozta - minden muzulmán kötelessége harcolni. Elsodleges feladatunk a zsidók megölése.” Bin Laden egyben felelosséget vállalt egy rijádi merényletért is, amelynek elkövetésére videonyilatkozatban szólította fel követoit.
A tálibokat kiszorító Északi Szövetség vezetoje, Burnahuddin Rabbani. Látszatra nincs különbség Fotó: ReutersUgyancsak sokkolta a világ közvéleményét három nyugati újságíró halála. A két francia és egy német zsurnaliszta vasárnap vesztette életét a frontvonalon, igaz, halálukban valószínuleg közrejátszott az északi harcosok felelotlensége is, hiszen az ÉSZ katonái egy tank tetején utaztatták az újságírókat a küzdelmek kellos közepén.
Ködös tervek a jövorol
Kabul most felszabadulni látszik a szigorú vallási törvények alól: megjelentek a nok az utcán, akik 1996 óta elhagyni kényszerültek a legtöbb munkahelyet és iskolát; a férfiak pedig sorban álltak a borbélyüzletek elott, hogy minél hamarabb megszabaduljanak szakálluktól, a szabadság jeleként. Öt év után eloször kezdett el a kabuli rádió zenét sugározni. A tudósítók szerint a tálibellenesség egyre inkább Oszama bin Laden és külföldi zsoldosai ellen fordul, mintsem a pastu népcsoport által irányított tálib mozgalommal szemben. Elterjedt a hír, miszerint a menekülo tálibok Kabulból magukkal hurcolták a nemzeti bank és a pénzpiacok készleteit, valamint segélyszervezetek nyolc külföldi tagját, akiket a kereszténység terjesztésével vádolnak. Az USA külügyminisztériuma és Kofi Annan ENSZ-fotitkár szerint is szélesköru kormányt kellene felállítani, minél több csoportot bevonva Afganisztánban, Kabult pedig demilitarizált övezetté kellene nyilvánítani. Az Északi Szövetség bevette a stratégiai fontosságú Herat városát, melyen keresztül kulcsfontosságú útvonal vezet Iránba és Türkmenisztánba. Kérdéses viszont, hogy az ÉSZ-nek lesz-e kedve Kabul után a jobbára pastuk lakta területekre benyomulni. Veszélyt rejteget az a tény, hogy az ÉSZ harcosainak éveken keresztül gyengén felszerelten kellett küzdeniük, ma viszont az új fegyverek és a valószínuleg Oroszországból, Indiából, Iránból érkezo pénz akár komoly visszaélésekhez is vezethet.
Az események pikantériája, hogy a táliboknak közel négy évébe tellett, 1994 és 1998 között Észak-Afganisztán és Kabul elfoglalása, most viszont napok alatt fel kellett adnia az iszlám fegyvereseknek a nehezen megszerzett prédájukat. A kilencvenes évek közepén a pastu nemzetiségu afgánok örömmel fogadták a tálib elorenyomulást, hiszen akkoriban hadurak harcaitól volt hangos az ország, így a tálibok térnyerése egyben viszonylagos nyugalmat is jelentett, hiszen leszerelték, és gyakran meg is büntették a helyi hadurakat. A noket érinto megszorító intézkedések, és az iszlám törvénykezés a legtöbb helyen nem volt számottevoen különbözo a törzsi és falusi gyakorlattól. A tálibok foként vidéki lakosok, akik falusi életmódjukat akarták rákényszeríteni a városiakra is. Szerintük a kabuliak a kommunistákkal egyenloek, mivel liberális nézeteket vallanak.
