Hetek - V. évfolyam, 29. szám, 2001. július 21

Három palesztin - köztük egy hathónapos csecsemő - esett áldozatul abban a támadásban, amely Hebron közelében történt csütörtökön. A gyilkosságért a Jerusalem Post értesülése szerint a betiltott szélsőjobboldali Kach-mozgalom egyik utódszervezete vállalta a felelősséget. A palesztinok részéről soha be nem tartott tűzszünet látszata ezzel mindkét oldalról szertefoszlott. A megújult terrorfenyegetések miatt az izraeli hadsereg tankjai felvonultak Betlehem határában.

Egy homokzsákot cipelő férfi a Jeruzsálem melletti Gilóban. Céltáblává váltak Fotó: Reuters

A Palesztin Hatóság által kirobbantott háború tizedik hónapja változatlan hevességgel folyik. A Mitchell-bizottságnak a békefolyamat újrafelvételére tett ajánlásai megvalósíthatatlanok, mivel az izraeli kormány egyoldalú tűzszünetére palesztin oldalról nem érkezett megfelelő válasz. George Tenet, amerikai titkosszolgálati vezető erőfeszítései is csődöt mondtak, annak ellenére, hogy Jasszer Arafat a Tel Aviv-i diszkó előtt 21 izraeli fiatal meggyilkolásával végződött merényletet követően látszólag beleegyezett a Tenet felvázolta keretekbe. A G8 országok Genovában összegyűlt külügyminiszterei külföldi megfigyelők kiküldésére tettek javaslatot a Közel-Keletre, hogy a külső ellenőrzés a Mitchell-jelentésben vázolt javaslatok megvalósítását elősegítse.
Az izraeli önkorlátozás eredményeképpen június volt az első hónap, amelyben az izraeli áldozatok száma felülmúlta a palesztinokét. Az afulai öngyilkos merényletet még két rendőr ügyessége meghiúsíthatta. Hétfőn azonban már nem tudták megakadályozni, hogy a binjaminai vasútállomás autóbuszmegállójában egy palesztin nő felrobbantsa a buszra várakozókat.
A meghiúsult bombamerényletek sora ékesen bizonyítja, hogy Arafat ismét szélesíti a hadiösvényt, hogy az öngyilkos merénylők is kényelmesen áthaladhassanak rajta. Betlehem, néhány kilométerre Jeruzsálemtől, a terroristák menedékvárosává vált, ahonnan - „nemzetközi megfigyelők” spanyolfala mögül - rajzanak ki a terrorista kommandók, s dolguk végeztével visszatérnek oda. A megfigyelők, ahelyett, hogy a béke fenntartását segítenék elő, valójában immunitást nyújtanak annak megszegőinek.

A szakértők szerint a palesztin robbantásos merényletek rövid szünet utáni újraindítása kísérlet volt egy átfogó izraeli katonai hadművelet kiprovokálására a G8 genovai pénteki csúcsértekezlete előtt. Saron miniszterelnök telefonon tájékoztatta George Busht az izraeli puskaporos hordóról Olaszországba való elutazása előtt. Az izraeli miniszterelnök megerősítette Izrael elkötelezettségét a Tenet- és a Mitchell-terv iránt, és azt a szándékát is, hogy elejét vegyék egy totális háború kialakulásának. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem tárgyal, amíg a palesztin fegyverek dörögnek, és Arafat véget nem vet a terrornak, az erőszaknak és az uszításnak. Izrael egyben folytatni kénytelen az „aktív önvédelem” politikáját, mivel Arafat semmit sem tesz a terror megakadályozására.
A tűzszünet megteremtésére irányuló Tenet-terv, a békefolyamat újraindítására, a térség stabilitásának megőrzésére tett Mitchell-bizottsági ajánlások csődöt mondtak. Arafat nem köt tűzszünetet. Nem köt végső békemegállapodást Izraellel, és „Palesztinát” fegyveres úton „szabadítja fel”. Nem veszi őrizetbe a Hamasz, az Iszlám Dzsihád terroristáit, és természetesen nem utasítja saját fegyveres erejét sem a fegyverletételre. Erre csak abban az esetben lenne valamiféle lehetőség, ha az EU, az ENSZ és az Egyesült Államok együttesen szorítaná sarokba az arab vezetőt. Erre azonban valószínűleg nem kerül sor. A Nyugat az oslói folyamat elejétől kezdve elnézte, hogy a palesztin vezető az Izraellel aláírt egyezmények egyik pontját sem teljesítette. Most elérkeztünk a folyamat végéhez. Egy nyugati beavatkozás Arafat megfékezésére már túl késő és túl kevés lenne. Amire ma a Nyugat törekszik, az a térség stabilitásának megőrzése. Ez abban merül ki, hogy Izrael korlátozza magát, ártatlan izraeli polgárok élete árán is tartózkodik a helyzet eszkalálásától, és őrzi a „térség stabilitását”. Ezt használja ki most Arafat, és a felőrlő terrorháborúval Izrael egységét akarja megtörni.
A mostani helyzetben mindkét fél erőt gyűjt. A palesztinok fegyvereket, míg Izrael szövetségeseket keres. A jelenlegi állapot azonban sokáig nem húzható: a holtpont ideiglenes, a háború bármelyik pillanatban kirobbanhat. A megoldás kulcsa ma az EU és az Egyesült Államok kezében van. Ha mindenáron stabilitásra törekednek, valamint Arafatnak és társainak továbbra is védőernyőt biztosítanak, akkor a háború elkerülhetetlenné válik.

Tábor a gyűlöletért

Tavaly mintegy 27 ezer, nyolc és tizennyolc év közötti gyermek vett részt oktató jellegű nyári táborozáson a palesztin Fatah szervezésében. A táborokat a Palesztin Autonómia indította útjára. A hagyományosnak számító gyermekprogramok közül azonban idén csak a kézművesség szerepel a tábori programok között, amennyiben a bombakészítés ide sorolható. A gyermekeket ugyanis gerillaharcra készítik fel a zsidók ellen: többek között elsajátíthatják a torokmetszés művészetét, valamint gyakorolhatják az emberrablást valósnak álcázott körülmények között. Az itt elsajátítottakra csak addig lesz szükségük, amíg öngyilkos merénylőként eljutnak karrierjük csúcsára, ami csupán néhány év kérdése. A merényletekhez szükséges érzelmi töltésről nem csupán nyáron gondoskodik a Fatah és ifjúsági szervezete, a Shabibah. Az iskolákban használatos olvasókönyvekben a zsidók mint a megtestesült gonosz jelennek meg, a palesztin gyermekeket pedig a „kövek tábornokának” nevezik, akiket kis társaik, akik már életüket vesztették, a Paradicsomból buzdítanak példájuk követésére. (F. K.)

Kazettabotrány az ENSZ-ben

Tovább mélyült a válság az Egyesült Nemzetek Szervezete és Izrael között. A világszervezet sokáig tagadta annak a videofilmnek a létezését, amelyet katonái forgattak Dél-Libanonban a Hezbollah emberrablásáról. Hosszas követelés után azonban két hete úgy döntöttek, nyilvánosságra hozzák a felvételt. Terje Larsen ENSZ-kiküldött - a palesztin terrort igazolva - Izraelt vádolja a békefolyamat elakadásáért.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár sokáig visszautasította Ariel Saron miniszterelnöknek a videofilm átadására vonatkozó követelését, arra hivatkozva, hogy a videokazetta kiadásával a világszervezet semlegességét látta veszélyeztetve. Izrael szerint azonban a világszervezet már régen elveszítette semlegességét a térségben. A zsidó állam egy szélsőséges iszlám terrorszervezettel való együttműködéssel, egyoldalúsággal és negatív elfogultsággal vádolja a nemzetközi szervezetet.
A kérdéses filmet az indiai kontingens katonái készítették 2000. október 10-én a három elrabolt izraeli katonáról és fogvatartóikról. A Hezbollah október 9-én ejtette foglyul a három katonát úgy, hogy fegyveresen akadálytalanul átléphették az ENSZ-erők őrizte nemzetközi határt, és vissza is térhettek az elfogott, és azóta is rabságban tartott izraeli katonákkal. A film egyes kockái Izraelbe kerültek, így derült fény annak létezésére. A nemzetközi jog megsértésével azóta is fogva tartott katonák szülei egy hónapja Kofi Annannál jártak, hogy fiaik kiszabadításában, valamint a teljes felvétel megtekintésében a főtitkár közreműködését és segítségét kérjék. Magukkal vitték egyes részleteit annak a felvételnek, melynek létezését a főtitkár hónapokon keresztül letagadta. Annan most attól tart, hogy a film kiadásával a világszervezet pártatlanságát veszélyezteti. A filmen ugyanis látható a terroristák arca, így az elrablókat is azonosítani lehet. Az ENSZ a közelmúltban bejelentette: kiadja a filmet, de az emberrablók arcát eltorzítja, nehogy emiatt bántódásuk essék.
Kedden mintegy 300 személy gyűlt össze, hogy a New York-i ENSZ-székház előtt tiltakozzon az ellen a mód ellen, ahogy a világszervezet kezeli az ügyet. A tiltakozók „Egyesült Nemzetek: egyesültek a zsidók ellen”, valamint az „ENSZ: bűnös a terroristák segítésében és bűnpártolásban” feliratú transzparensekkel jelentek meg.