Vissza a tartalomjegyzékhez

Varga Katalin
Se jobbra, se balra

Bencsik János a rendszerváltás óta Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere. Még az SZDSZ politikusaként vált ismertté, majd 1998-ban a helyhatósági választások előtt kilépett a pártból, annak ellenére, hogy pártja országos listájáról parlamenti képviselő lett. A honatyai rangról is lemondott. 

25 évesen választották meg először polgármesternek, akkor még a politikustársak javasolták. A tatabányaiak kétszer újraválasztották, s a következő választásokon ismét készül megméretni magát a helyhatósági, a polgármesteri és az országgyűlési képviselő-választásokon egyaránt. A városvezetői feladatok ellátását ugyanis kitanulta az „ifjonc, tarisznyás, rövidgatyás” egykori szociális munkás. A teológiai tanulmányok befejezése és a szociális munkás diploma után az ELTE-n szociológus-területfejlesztő szakon; a DATE Szarvasi Főiskolai Karán településüzemeltetési szakmérnökként szerzett diplomát, 1999-ben a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján euromenedzser szakon kezdte meg tanulmányait. Pártoktól függetlenül indul újra, de nem független „magánzóként”. Egy újonnan létrehozott társadalmi szervezetből - Növekvő Életfa Egyesület - kerülnek ki a támogatói, amelynek Bencsik is elnökségi tagja. 
- Miért nem pártkeretek között politizál? - kérdeztük a polgármestert. 
- Nem vagyok párttag, sem elkötelezett híve egy magyarországi politikai párt ideológiai rendszerének. Szerintem nincsenek teljesen elkülöníthető liberális, szociáldemokrata, konzervatív képviseletre váró emberi értékek. Egy emberben és a közösségben is megtalálhatók mind a liberális, mind a szociáldemokrata, mind a konzervatív értékek, és ezek mind szükségesek ahhoz, hogy teljes legyen a kép. Ha szétszabdaljuk az értékeket, elvész a harmonikus működés lehetősé-
ge. Ugyanakkor mindhárom irányzat fontos alapértékeket tartalmaz, amelyeket nem szabad veszni hagyni. 
- Egyfajta „bencsikizmus” létrejöttének lehetünk tanúi?
- Vannak olyan emberek, akik józanul gondolkodnak a település életéről, gazdaságáról, környezetéről. Szakemberek, akik értik a dolgukat, és tenni akarnak. Megtapasztaltam, hogy a politikai nagyüzemben a pártok csak kis mértékben viseltetnek türelemmel az eltérő értékek iránt. Így, alárendelődve a pártérdekeknek, a közös munka lehetősége szűnik meg. A valót nem lehet széttördelni. A munka például konzervatív érték, a munkahelyek megteremtése szociáldemokrata, s az pedig liberális, hogy a lehetőségeinkkel élünk-e. A munkának értéke van.
- Mik a fő célkitűzéseik?
- Szakmai műhelymunkát szeretnénk végezni a város érdekében, egyfajta közösségépítő laboratóriumot létrehozni, hogy meglegyen a mindennapi betevő falat mindenki számára, aki dolgozni akar. Az anyagi jólét megteremtése mellett az érzelmi és szellemi töltekezésre is szabadságuk legyen az embereknek kis- és nagyközösségi szinten egyaránt. Lehetőségeket kell adni az emberi élet teljességének megéléséhez, szabadságot mindenkinek, hogy választhasson. Otthonosabb környezet, tudatosabb, a környezetére is figyelő emberi mentalitás kialakítása felelősséggel, ez a politika feladata. A fa az élet jelképe, ezért választottuk ezt az egyszerű, érthető szimbólumot.