Amerika legősibb városa

A legújabb kormeghatározási eredmények ezer évvel korábbra, a gízai piramisok építésének idejére helyezik az Újvilág első nagy kőépítményeinek megszületését. A Peru középső részén fekvő Caral település mellett feltárt romváros kőépületei arról tanúskodnak, hogy itt egykor egy fejlett és szervezett társadalom virágzott, amelynek vezetői az ókori Egyiptom uralkodó rétegéhez hasonló hatékonysággal szervezhették meg az építési munkálatokat. Erre utalnak az itt talált piramisok és öntözőrendszerek maradványai is. 

A Peru középső részén, sivatagos területen fekvő Caral romjait 1905-ben fedezték fel, igazi jelentőségét azonban csak a legutóbb elvégzett kormeghatározások adhatják meg. Caral egyike azon tizennyolc ősi településnek, amelyek a csendes-óceáni partvidéktől az Andok hegylábfelszínéig nyújtózó Supe folyó völgyében fekszenek. Egészen eddig elfogadott nézet volt, hogy mérete és összetettsége alapján a település i. e. 1500 körül épült. A legújabb kormeghatározási eredmények azonban legalább 800-1000 évvel helyezik vissza az időben az itteni civilizáció tevékenységét. A vizsgálatok során a radiokarbon-módszert alkalmazták a romoknál talált növényi maradványokon. Ha az eredmények helyesek, akkor Caral az Újvilág első komolyabb települése, vagyis első városa, amely valamikor i. e. 2600 és i. e. 2000 között állt fenn. Építése tehát a nagy egyiptomi piramisok megszületésével egy időre tehető, jóval megelőzve a mai Mexikó területén lévő nagy kőpiramisokat. Jonathan Haas, a chicagói Field Museum munkatársa, a vizsgálatok vezetője a BBC-nek elmondta, hogy újra kell értékelni az Andok korai civilizációjával kapcsolatos tudásunkat. Amikor Caral épült, az amerikai népesség többsége még csak gyűjtögető-vadászgató kis törzsekből állt. Caral piramisait mára betemette a homok, így messziről csak domboknak látszanak. Nem kizárt, hogy a gízai piramisokkal egy időben épültek. Igen meglepő azonban, hogy e fejlett civilizáció még nem ismerte a fazekasságot és a gabonatermesztést. Legalábbis eddig sem agyagedények, sem gabonaszemek nem kerültek elő a területről. Rengeteg paprikát, babot, burgonyát és avokádót termeltek, de igen furcsának tűnik, hogy ezeket nem volt miben megfőzniük.