Vissza a tartalomjegyzékhez

Szikora Márton
Aral-szigeti mikrobák

Amerikai kémek közvetve hozzájárultak a vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez - állítja az USA Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) egy tekintélyes nyugalmazott tisztje. A szakember szerint egy harminc éven keresztül folytatott dezinformációs kampány keserű gyümölcsét aratja le ma az Egyesült Államok, mikor egyes lator országok biofegyverprogramját próbálja semlegesíteni.


Az Aral-tó kiszáradt medre. Víz nélküli puszta Fotó: Reuters

Az amerikai katonai hírszerzés és a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) a hatvanas években egy eredetileg tíz évre tervezett félrevezető kampányba kezdett azzal a céllal, hogy meggyőzze a Szovjetuniót egy nem létező amerikai tömegpusztító fegyver létezéséről - állítja a The Daily Telegraph című brit lap. A Pentagon a hidegháború legsötétebb óráiban is tudta, hogy egy vegyi- és biológiaifegyver-program nem kifizetődő az USA számára. A megtévesztési művelet célja sokkal inkább az volt, hogy a szovjet hadvezetést belehajszolják egy sok milliárd dolláros értelmetlen fegyverkezésbe. A Szovjetunió ugyan - részben a katonai kiadások súlya miatt - csődbe jutott, a terv azonban most visszájára üt, hiszen a hidegháború végével egy biofegyver-arzenállal és fölöslegessé vált katonai tudósgárdával rendelkező Oroszország maradt utána. Persze az nem állítható, hogy a szovjet vezetés magától nem kezdett volna bele egy hasonló programba, de az biztos, hogy az orosz kutatások fő mozgatórugója az amerikai megtévesztő manővereknek való megfelelés volt - véli Raymond Garthoff történész, nyugalmazott CIA-tiszt.
A kezelésnek ellenálló himlőfajtákat és gyilkos vegyi hatóanyagokat kifejlesztő orosz fegyverkezési programnak ma egy sor káros mellékhatása van. Mihail Gorbacsov pártfőtitkárként belekezdett a vegyifegyverprogram felszámolásába, majd további pénzeket vont el a céltól Jelcin elnök, aminek az eredménye több ezer elbocsátott, illetve alulfoglalkoztatott szakértő és kutató lett, akik komoly biztonsági problémát jelenthetnek, amennyiben szakértelmüket az USA „feketelistáján” szereplő terroristagyanús államoknál kamatoztatják. Az orosz sajtó is élesen kritizálta a szovjet biofegyverkezés korábbi vezetőit. A médiában megjelent vádak szerint a szovjet hadvezetés Szíriát olyan biológiai és vegyi fegyverekhez segítette, melyeket azok az orosz tudósok fejlesztettek ki, akik valószínűleg az amerikai álfegyverkezés miatt kaptak kiképzést. „Információink vannak arról, hogy több ország igencsak érdeklődik a szovjet program révén kifejlesztett fegyverek és kiképzett szakemberek iránt. Pontosan ezek azok a problémák, amelyek ma leginkább nyugtalanítják az FBI-t és a CIA-t” - mondta Garthoff egy, a hírszerzésben dolgozó szakemberek számára szervezett konferencián. Különös problémát jelentenek a Nyugat számára a Szovjetunió utódállamaiban hagyott katonai laboratóriumok is. A biológiai és vegyi fegyverek kifejlesztésének és tesztelésének talán legfontosabb bázisa a kazahsztáni Vozrozsgyenyija-sziget volt. A külvilágtól teljesen elvágott sziget az Aral-tó közepén található. Az óriási kiterjedésű, félsivatagos területen a hőmérséklet nyáron eléri a 60 Celsius-fokot is, ami csökkenti a kórokozó mikroorganizmusok túlélésének és terjedésének a veszélyét. A katonai laboratóriumokban előállított lépfene (anthrax), botula és egyéb halálos hatóanyagokat elsősorban lovakon, szamarakon, majmokon és juhokon próbálták ki.


A „rasszista vírus” rémképe

A téma időszerűségét jelzi az is, hogy a brit Royal Society már tavaly júliusban figyelmeztetett: a biológiai fegyverrel végrehajtott terrortámadásnak a veszélye elérte azt a szintet, amikor már szimulált akciókat kell elvégezni, hogy felmérhető legyen a támadás okozta pusztítás. A brit Tudományos Akadémia tavalyi ajánlása szerint a felkészülés részeként össze kell hangolni a rendőrség, a helyi hatóságok, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, a titkosszolgálatok és a katonaság munkáját. Sir Joseph Smith szerint, aki részt vett a tanulmányt előkészítő munkacsoportban, különös figyelmet kell szentelni a természetes eredetű járványkitöréseknek, az egészségügyben dolgozók számára pedig képzéseket kell szervezni, hogy felismerjék a biológiai fegyverek okozta járványokat. 
A Tudományos Akadémia a pestistől az anthraxig huszonöt olyan természetesen előforduló mikroorganizmust nevez meg, melyek felhasználhatóak biológiai fegyverben. A tudós társaság lehetséges megjelenési formákat is felvázolt, többek között a szándékos élelmiszer-mérgezést vagy a közvetlen terrortámadást. A tanulmány felszólítja a kormányt, hogy független szakértők bevonásával további vizsgálatokat végezzen, hogy milyen fegyvert vetnének be egy esetleges támadás esetén, illetve halmozzon fel megfelelő mennyiségű oltóanyagot. A munkacsoport elnöke, Harry Smith fontosnak tartja a közvélemény előzetes felkészítését és tájékoztatását is a pánik elkerülése végett. Véleménye szerint a biológiai fegyverek potenciálisan fenyegetést jelentenek, azonban nem lenne helyes eltúlozni sem veszélyességüket. „A természetes eredetű kitörések alapján megállapítható, hogy a biológiai fegyver sohasem tud olyan pusztítást elvégezni, mint egy nukleáris töltet” - állítja a brit professzor.
Az elmúlt évtizedben a genetikai kutatások során sikerült olyan módon manipulálni a mikroorganizmusokat, hogy azok bizonyos kezelésre még pusztítóbbak lesznek, vagy éppen ellenállóbbakká válnak. Ezzel párhuzamosan fut az emberi géntérkép elkészítése, amely elvben lehetővé teszi, hogy a „rasszista vírust” felhasználó biológiai fegyverek célpontjába kifejezetten egy etnikai csoporthoz tartozó emberek kerüljenek. A tanulmány megemlíti egy olyan vírus rémét, amely nem okoz közvetlenül járványokat, kitörése csak akkor keletkezik, ha egy harmadik elem, például szennyezett víz, azt kiváltja. A tanulmányt készítő munkacsoport vezetője azonban hozzáteszi, hogy a felvázolt forgatókönyvek egy része valószínűleg sohasem fog bekövetkezni, és „remélhetőleg csak a képzelet kategóriájába tartozik.”