Hajdú Sándor
Nem megélhetési politikus vagyok

Dr. Béres Béla, Torgyán József miniszter kabinetfőnöke 

Azzal nem foglalkozom, hogy az összeesküvés szereplőit találgassam Fotó: V. Sz.

- Önt sokan - annak ellenére, hogy nem országgyűlési képviselő - mint Torgyán József kabinetfőnökét befolyásos politikusnak tartják. Erdélyből indulva elég nagy siker ez?
- Eleve magyar állampolgárnak születtem. Pesti nagyapám nagyon sokszor felkeresett, én pedig a nyaraimat rendszeresen a nyolcadik kerületben töltöttem. Miután Magyarországra költöztünk, mindig is budapestinek éreztem magam, soha nem vidékinek. A politikai identitásomat nem erdélyiként határozom meg. 
- Tudatosan készült a politikusi pályára?
- Egyáltalán nem. A 70-es, 80-as években egyáltalán nem látszott még, hogy a kommunizmus bukásával egyik napról a másikra megnyílik a politizálás lehetősége. Bábu pedig nem lettem volna. Ugyanakkor nagyon vonzottak a humán tudományok. Kőrösi Csoma Sándor volt a példaképem, aki tizenhárom élő és holt nyelvet tanult meg harminc éves korára. (Én eljutottam majdnem a feléig.) 1987-ben érettségiztem, és csak 1989-ben tudtunk átjönni, mert a román hatóságok nem akarták elengedni édesapámat, mivel volt néhány találmánya és újítása. Így csak 1990 júliusában felvételizhettem. Elsőre felvettek a történelem szakra 116 ponttal, ami nem rossz eredmény. Egy évvel később felvettek a jogi karra. 91-ben kitűnő voltam, majd 92-től különféle ösztöndíjak révén Párizsban, Rómában és Göttingenben, valamint Cambridge-ben tanultam jogot.
- Miért jött haza? Ezekkel a diplomákkal kint szép sikereket lehetett volna elérni.
- Franciaországban is mondták, hogy maradjak ott, még francia állampolgárnak is honosítanak, akár ENSZ-nagykövet is lehetek. Szó szerint azt mondták: „A te nemzeted túl kicsi ahhoz, hogy használni tudjon téged.” Angliában is marasztaltak, de engem az motivált, hogy a nemzetemet kell szolgálnom.
- Mikor lépett be a kisgazdapártba? Egyáltalán, miért ebbe a pártba?
- A belépés csak fyormai dolog volt, én mindig is konzervatív voltam. 90-től kezdve, amikor az első szabadon választott magyar országgyűlés megalakult, számomra is világossá vált, hogy ha az éppen hivatalban lévő miniszterelnök történész, akkor foglalkozhatok én is politikával. Platón azt mondta, mindenki megérdemli a sorsát, aki rossz rendszerben él, amennyiben nem kíván részt venni a politikában, és hagyja, hogy nála butább emberek vezessék az országot. Ez egy olyan indíttatás volt, hogy úgy éreztem, a respublika, tehát a köz érdekében valamit tenni kell. Nagyapámtól sokat hallottam a független kisgazdapárt történelmi szerepéről, így tudtam, hogy az igazi nemzeti konzervativizmus ebben a pártban lakozik.
- Mit ért Ön kisgazdapárt alatt: Torgyán József személyét?
- Egyrészt, a kisgazdapárt az egyetlen történelmi párt, másrészt Torgyán József szerintem máig is az egyik legnagyobb politikus Magyarországon, mert nagyon kevés olyan szaktekintély van a pályán, akitől ennyit lehet tanulni. 
- Mikor figyelt fel Önre Torgyán József?
- Volt egy jól sikerült beszámolóm az FKgP-ről az európai ifjú konzervatívok számára, ami írásban kézről kézre járt a párt vezetői között. Talán azt Torgyán József úr is elolvasta, vagy hallott róla. Utána egy emlékünnepségen találkoztunk, akkor kezet fogtunk, és beszéltünk egy keveset. Néhány nappal később behívott magához, majd egyből az elnöki kabinetben dolgozhattam, ami nagyon nagy megtiszteltetés volt. Végigcsináltam a választási kampányt. A győzelem után tanácsadó lettem a hivatalában, azután nem sokkal később, az első sikeres thaiföldi út szervezése után belpolitikai főtanácsadó lettem, majd kabinetfőnök.
- Lányi Zsolt egykori kisgazda alelnök egyik nyilatkozatában éppen Önt említve elsőként azt mondta, hogy Torgyán József azért vesztette el a realitásérzékét, mert olyan emberek veszik körül, akik a negatív hírekről nem tájékoztatják. 
- Nevetséges vád ez. Egyrészt, ha Torgyán Józsefet bármilyen módon kiiktatnák a pártból, akkor a kisgazdapártot igen nagy csapás érné, illetve érte volna. Másrészt, ismerve az elnök úr habitusát: páros lábbal rúgná ki azt, aki bármilyen információt elhallgat előle. Erős személyiség, ráadásul sokat járja az országot, így van ismerete az ország valódi helyzetéről, nem tűrné - és ezzel teljesen egyetértek -, ha félre akarnánk vezetni. Hallottam azt is, hogy azok, akik elhagyták a kisgazdapártot, azt mondják, hogy mi csak a pozitív híreket mondjuk el az elnök úrnak, mert félünk a retorziótól. Ez sem igaz. Mivel nekünk a negatív hírekre is reagálnunk kell, azokról is tájékoztatjuk Torgyán Józsefet. 
- Nem sajnálja, hogy ilyen támadások közé került, hiszen enynyi diplomával és nyelvtudással, akár békésen is élhetne? 
- Ezt nem láttam előre, de amikor politikusi pályára léptem, tudtam, hogy bármi megtörténhet. Először is rákérdezett valaki, hogy mit keresek itt a politikában. Erre azt mondtam, hogy egy konzervatív politikusnak csak ilyen lehet a hozzáállása. Én meg vagyok győződve arról, hogy egyrészt szolgálnia kell, másrészt pedig a politika nem sárdagasztás, sárdobálás, hanem a honfitársaink, nemzettársaink és minden embertársunk felelősségteljes szolgálata. Aki nem így gondolja, az nem való politikusnak, az a történelem szemétdombjára kerül. 
- Sztárügyvéd lehetne?
- Nem biztos, hogy ügyvéd lennék. Az igaz, hogy a magánszektorban jogi végzettséggel, hat felsőfokú nyelvvizsgával sok pénzt kereshetnék, de nem azért csinálom. Nem megélhetési politikus vagyok. Az illetményem alapján ki lehetne számolni, hogy havonta mennyi pénzt veszítek azért, mert itt vagyok a politikában. Amikor elgyengülök, mindig felnézek itt a falon levő címerre, meg a zászlóra, és akkor úgy érzem… nyugodtan nevessenek… úgy érzem, hogy ez erőt ad nekem, és bármennyire is támadják a politikusokat, hogy a húsos fazekak mellett vagyunk, nekem nincs lelkiismeret-furdalásom. Nem hiszem, hogy a tizenhat órás munkámért, sokszor a hétvégém hiányáért, meg azért a sok streszszért, ami ér a politikában, nekem szégyenkeznem kellene. 
- És a sajtóról mi a véleménye. Elég karakánul állja a sarat?
- A sajtót pont úgy látom, mint ahogy mindenki, aki demokratikusan gondolkodik: a sajtónak kötelessége mindenről hírt adni, beszámolni. Torgyán úr év végi sajtófogadásán azt mondta, hogy a demokrácia egyik alappillére a sajtónyilvánosság. Persze van ennek egy másik oldala is: egyes sajtóképviselők nem biztos, hogy olyan magasra teszik a mércét erkölcsileg saját maguk számára, mint amelyet másoktól elvárnak. Sokszor nem a munka és a valós eredmények alapján minősítenek, hanem koncepcionálisan. 
- Ön is jobb és bal oldalra sorolja az újságokat?
- Nem, az ilyen osztályozás nagyon relatív, mert a pártok között van ugyan jobb és bal oldal, az újságok esetében azonban újságírója válogatja. Én már olvastam jó cikket a Magyar Hírlapban is, a Népszabadságban is, de olvastam nagyon rossz cikket a Magyar Nemzetben is. Meg kell, hogy mondjam, nagyon sokszor a Magyar Nemzet hoz le Torgyán Józsefet negatív beállításban ábrázoló képet, illetve cikket. 
- Éppen ezt nem értjük. Az úgynevezett jobboldali újságok is sokat támadját Torgyán Józsefet.
- Hát igen, vannak furcsa dolgok, manipulatív közlések. De azzal nem foglalkozom, hogy az összeesküvés szereplőit találgassam, vagy hogy egyáltalán van-e összeesküvés. 
- Találgatják a sajtóban, hogy talán a Fidesz részéről érkezik ez a támadás.
- Nem gondolnám, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr vagy Kövér László pártelnök úr ilyenen gondolkodna, hiszen a kisgazdapárt esetleges kudarca az ő pártjukat is érintené. 
- A Népszavában Torgyán Attila esetleges lefizetéséről megjelenő botrányról mi az álláspontja?
- Ilyen nem nagyon van Európában a szabad sajtó idején, hogy hajtóvadászatot indítanak egy párt ellen és mindefélét kitalálnak. Ez a legutóbbi kazettaügy is elképesztő, hiszen mindenki tudja, hogy manapság már titkosszolgálati eszközökkel preparálni lehet bizonyítékul kazettákat. Vagy ott van a házügy, az is egy „feltuningolt” álügy. Mikor építsen az ember házat, ha nem egy átdolgozott élet után.
- Talán azért volt ilyen heves a támadás, mert az előző ciklusban Torgyán József kifogásolta legjobban, hogy Horn Gyula házat épít.
- Azért a kettő között van egy nagy különbség. Horn Gyula valóban 120 milliós villát épített, aki viszont látta Torgyán úr házát, az meg tudja erősíteni, hogy azt nehezen lehetne villának nevezni. 
- Szerintem egy miniszterelnök, aki korábban külügyminiszter volt, és évekig az egyik meghatározó párt elnöke, nyugodtan építhet magának házat. Az lenne a szégyen, hogy egy ilyen életpálya után nem lenne rá pénze. Nem így van? 
- Hornnál az merült fel, hogy esetleg postabankos - azaz állami - pénzből építkezett. De nem az én dolgom ezt boncolgatni. 
- A politikai karrierjét hogyan képzeli tovább?
- Nagyon remélem, hogy a következő Országgyűlés tagja leszek, ugyanis szeretnék indulni a következő választásokon. 
- Nem biztos?
- Mármint mi nem biztos?
- Az indulás, vagy a párt helyzete? 
- Jókor jöttek a támadások, mert egyrészt ránk irányítják a figyelmet, másrészt megtisztul a párt. Ha később, a választásokhoz közelebbi időszakban történt volna ez, akkor az rosszabb lett volna. Így szerencsére azok, akik nem akartak soha kiállni mellettünk, eltűntek, és biztos vagyok benne, hogy ettől sokkal egységesebb lesz a párt. Biztos vagyok abban is, hogy százalékban számolva kétszámjegyű lesz az eredményünk, talán jobb eredményt is érünk el, mint 1998-ban. Szerintem 2002-ben is megkerülhetetlenek leszünk.