Úgy három és félezer évvel ezelőtt élt egy rendkívül furcsa ember: dadogott, nem nagyon szerette az emberi társaságot, és hajlamos volt hosszú napokat hegytetőkön virrasztani. Ő volt Mózes, a zsidó származású egyiptomi herceg, a „nehézajkú”, lobbanékony férfi, minden idők talán legnagyobb formátumú vezetője, aki pályájának kezdetén még összetörte „a szervezeti és működési szabályzatot”.
![](gazd/moses.jpg)
David Baron rabbi, két sikeres vállalkozás tulajdonosa, népszerű tévés és rádiós személyiség nemrégiben magyarul is megjelent könyvében rendkívül izgalmas kísérletet tesz: Mózes életét, pályáját és küldetését nem kultúr- vagy vallástörténeti jelenségként, hanem kizárólag vezetői, menedzseri teljesítményként értékeli. A végkövetkeztetés - amely egyúttal a könyv címét is megadja - lebilincselően érdekes: Mózes minden idők legnagyobb sztármenedzsere. S valóban, a Biblia tanúsága szerint elképesztő feladat bízatott Mózesre. Nemcsak több mint egymillió embert kellett az egyiptomi rabszolgaságból a puszta sivatagon át Kánaán földjére vezetnie, hanem ezt az egykor rabszolgasorban élő, megtört, személyiségében megalázott, agyonéheztetett és agyondolgoztatott népet meg kellett tanítania Isten törvényére és tiszteletére, s ugyanakkor harcos, erős, összetartó nemzetté kellett kovácsolnia. A feladat sikeres végrehajtása közben Mózes olyan vezetői képességekről tett tanúbizonyságot, amelyek Baron szerint máig ható, s minden valamilyen szinten vezető szerepet betöltő személy számára fontos tanulságokat és tanácsokat hordoznak.
Baron könyvében a Biblia és annak kijelentései eleven és modern módon mutatkoznak meg, a rátelepedett vallásos és történeti rétegekből kihámozva kiderül, hogy a Biblia valójában egy modern sikerkönyv, amelynek a XXI. század embere számára is bőven van mit mondania. Ez utóbbit pedig nemcsak tanulmányozni, hanem alkalmazni is megéri.
A személyes hangvételű interjúkkal, mai menedzserek történeteivel színezett inspiratív kézikönyv nem egy téves, reflexszerűen belénk ivódott illúziót is szétoszlat a vezetést illetően. Bemutatja például, hogy nem könnyű megnyerni és életben tartani a beosztottak bizalmát. Ahogyan Mózest sem tette egyszer s mindenkorra elfogadottá az izraeliták szemében a Vörös-tenger szétválasztása és a fáraó seregének elpusztítása, nem szabad csodálkoznunk, ha egy átlagos menedzsernek komoly erőfeszítésekbe kerülhet munkatársainak nagyrabecsülését kivívnia.
A szerző szerint a vezetői szerepkör egyik legfontosabb alappillére letisztult céljaink átplántálása munkatársaink szívébe. „Mózes lement (a Sínai-hegyről) a néphez, és beszélt hozzájuk”, mondja a Biblia. A szerző úgy véli, sok vezető félreértelmezi azt a jól ismert üzleti közhelyet, miszerint egy vezetőnek az emberek között kell mozognia. Sokan ezt ugyanis csak begyakorolt napi rutinként végzik, nem pedig őszintén.
A munkatársakkal történő kapcsolattartás azért is fontos, hogy megismerhessük a rendelkezésünkre álló személyek erősségeit és adottságait. Mózes neve, mely héberül annyit jelent: kiemelni, sokakat lelkesít, akik ismerik a történetét. Baron úr szerint ez talán a legnehezebb, de egyben a legnemesebb vezetői feladat is: felismerni és hasznosítani munkatársaink sokszor rejtett adottságait, s közös céljaink eléréséhez hasznosítani azokat. S amikor az emberek képességeik legjavát nyújtják, mélyebb, szorosabb, felelősségteljesebb kapcsolatot alakítanak ki munkahelyükkel, hiszen érzik, nekik is van „küldetésük”.
(David Baron, Lynette Padwa: Mózes-Minden idők legnagyobb menedzsere. Tiara 2000. 1596 Ft.)