Jövő év január elsejétől lép életbe az import járművek évjárat-korlátozásának
eltörlése. Annak érdekében azonban, hogy az utakat ne lepjék el újra a négykerekű
roncsautók - ahogyan arra a rendszerváltást követő időszakban volt példa - az
illetékes hatóságok olyan szigorú követelményeket állítanak a négy évnél öregebb
gépjárművek behozatala elé, hogy sokak szerint minden marad a régiben, csak a törvény
megfogalmazása lesz más.
A belügyi, a közlekedési és a környezetvédelmi tárca együttes rendelete -
amely eltörli a személyautókra és motorkerékpárokra a négy-, a haszongépjárművekre
pedig a behozatal hatéves felső korhatárát - gyakorlatilag az EU tagországaiban már
1998-tól érvényes forgalomba helyezési szabályozást vette át - nyilatkozta a
Hetek kérdésére Horváth József, a Közlekedési Főfelügyelet osztályvezetője.
Mint elmondta, ennek a rendeletnek egyik leglényegesebb eleme, hogy a környezetvédelmi
előírások terén az 1993-as kipufogógáz-határérték teljesítéséhez köti a gépjármű
forgalomba helyezését. Ez magyarul azt jelenti, hogy ezeknek a feltételeknek többnyire
csak azok a gépjárművek felelnek meg, amelyeket az EU tagországaiban 1993 után gyártottak.
Tehát legfeljebb 6-7 éves autókról lehet szó. A vámtételeket illetően pedig a négyévesnél
idősebb járművekre lényegesen magasabb tarifa vonatkozik. Egyes esetekben a gépjármű
közterhei értékének 150 százalékát is elérhetik.
A régen várt korhatáreltörlés azonban egyes szakemberek szerint mégis kedvező hatású
lesz az autópiacra. Jelenleg az idősebb autók kategóriájában van egy változatlan
mennyiség, ami kézről-kézre jár, és szinte nem veszít az értékéből. Többek között
ezzel magyarázható az a jelenség, hogy ma Magyarországon egy 7-10 éves autó akár kétszer
annyiba kerülhet, mint ugyanez Nyugat-Európában. Ezért, még ha szűken is, de megnyílnak
a kapuk az öreg autók előtt, s valószínű, hogy a szigorítások ellenére áramlani
fognak Magyarországra a négyévesnél idősebb autók, aminek következtében ezeknek az
autóknak az ára jelentős mértékben csökkenni fog.
A kintről behozott használt autóknak egyaránt vannak előnyei és hátrányai. Előnynek
számít, hogy a nyugat-európai idősebb gépjárműveknek sokkal jobb a műszaki állapotuk,
mint az azonos korú hazaiaknak. Ez annak a következménye, hogy az EU-ban jobbak az
utak, jobb az üzemanyag minősége, az autók rendszeresen és jól vannak szervizelve,
ezenkívül annak is számottevően kisebb az esélye, hogy az autóval biztosítási
manipulációkat követtek el. A Nyugaton futott autók gazdagabb felszereltségűek, míg
a hazai piacon a legáltalánosabb az alapfelszereltség az itthoni pénztárcákhoz
igazodott. A kinti autók mellett szól az is, hogy az idősebb gépjárművek külső fénye
is szebb, mivel többségüket garázsban tárolták.
A hátrányokkal legtöbb esetben akkor találkozhatunk, ha a kintről behozott használt
autót itthon, használtautó-importőröktől vesszük meg. Sok esetben az importőrök
által behozott autók futásteljesítménye radikálisan csökken, mire eladásra kerülnek
(kilométeróra-visszapörgetés). A szervizkönyvek utólagos pótlása sem lehetetlen,
tehát annak megléte sem jelent garanciát. Mindezek tükrében az a legtanácsosabb, ha
a vásárló személyesen utazik külföldre, és választja ki magának a számára
legmegfelelőbb autót, mivel arról a leghitelesebb képet így nyerheti. Persze csak
abban az esetben, ha van bátorsága nekimenni az autó behozatalával járó - súlyosnak
számító - bürokratikus tortúrának.