Nyolcvanezer felvételizo várta érdeklodve a múlt héten
a napilapokban és az interneten is közzétett felsooktatási
felvételi ponthatárokat. Az érdeklodés mértékét jól
mutatja, hogy múlt csütörtökön a nap folyamán a Felsooktatási
Felvételi Iroda számítógépe többször lefagyott túlterheltség
miatt. Péntek reggelre helyreállt a számítógépes rendszer,
de akkorra már napilapokból is megtudhatták a diákok, hogy
melyik felsooktatási intézményben kezdhetik el tanulmányaikat
idén osszel.
A ponthatárokból kiszurodo legmegdöbbentobb információ a
természettudományos és humán szakok iránti érdektelenség.
Az ELTE-n például, a jobb idot "megélt" matematikus és
fizikus szakon az idén a törvényileg megengedett minimális 72
pont volt a bekerülés feltétele. Ezzel szemben a sikerszakmáknak
számító jogi és közgazdaságtani szakokon mintegy 3-5 és
2,5-3-szoros volt a túljelentkezés, amit a jóval 100 feletti
ponthatárok is huen tükröztek. Továbbra is nehéz volt bekerülni
az orvosi egyetemekre és a Budapesti Muszaki Egyetem egyes
szakjaira is.
"Ahogy figyeltem a felvételiket, úgy látom, hogy egyre
nagyobb érdeklodés mutatkozik meg a különbözo menedzserképzok
és a mérnöki szakok felé - nyilatkozta a Heteknek Gábor Kálmán
az Oktatáskutató Intézet munkatársa. Nyilvánvaló, hogy egy
kispolgári rétegnél az adott egyetem kiválasztásánál szem
elott tartják a racionális tokebefektetést, és inkább választanak
olyan típusú szakot - és ezt mutatja a gyori felsofokú
intézményekben végzett vizsgálatunk -, amit ha elvégez,
biztosan el tud vele helyezkedni. 1995-96-ig az ipar összeomlása
miatt a mérnökképzés iránti érdeklodés hanyatlott, a
privatizáció után megteremtett helyzetben a tanszékek és intézetek
végül megtalálták a helyüket az új gazdasági struktúrában.
Gyorben például, ahogyan a multinacionális cégek megszilárdultak
- és ebben 1997 a fordulópont - a nagy múltú muszaki
szakközépiskolákba jelentkezok száma is noni kezdett. Lehet
azt mondani, hogy a muszaki pályák kezdik visszanyerni presztízsüket,
a humán pályáknál pedig azt lehet látni, hogy a diplomák
hasznosítása a mai viszonyok között sokkal nehezebb. (Ez
hasonló a nyugati társadalmakban tapasztalt tendenciákhoz.)
"Mindemellett megfigyelheto egyfajta növekedés a levelezo
szakoknál is, ami azzal magyarázható, hogy az egyetemi oktatás
részvételi költségei magasak, és emiatt sokan választják a
tanulásnak, egyúttal a diplomához jutásnak ezt a formáját"
- mondta Gábor Kálmán.