Hechs László Jeruzsálem
Az optimizmus próbája
Optimizmus és eufória lengi körül a békefolyamatot az izraeli kormányváltozást követoen. A realizmus minden tiszteletét tagadva a megfigyelok jelentos része gyors elorehaladást remél a békefolyamatban. Mubarak egyiptomi és Arafat palesztin vezeto azonban már hangot adtak csalódásuknak is, sot kairói lapvélemények szerint Barak "semmivel nem jobb Netanjahunál".
Arafattal való tanácskozásának eloestéjén Barak a Wye-egyezmény visszavonulási térképét igen problematikusnak találta. "Ez biztonsági szempontból robbanásveszélyes helyzet" - jelentette ki az új miniszterelnök a Munkapárt frakcióülésén. A térképeket a lehetséges visszavonulási helyszínekrol még a Netanjahu-kormány készítette elo, de azok bemutatására az egyezmény megakadása miatt már nem volt ido. Így mire a gyakorlati megvalósításra sor kerülhet, Barak megteheti a szükséges korrekciókat. A knesszet ülésén Barak a korábban emlegetett 15 hónapos határidot már most meghosszabbítaná 24-re, idézve Rabint, aki szerint "nincsenek szent dátumok". "Nem kérünk kitüntetést, ha kilenc hónapon belül befejezzük, és nem leszünk rosszkedvuek, ha csak 24 hónap alatt végezzük el a munkát." Barak azt reméli, hogy néhány héten belül túllépnek a kezdeti tapogatózó fázison, és a békefolyamat minden frontján elkezdodhet az operatív munka.
David Levy izraeli külügyminiszter és Ehud Barak miniszterelnök kézfogása Jasszer Arafattal. A folytatás nehezebb Fotó: MTIAz izraeli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Izrael tiszteletben tart minden egyezményt, amelyet kormánya aláírt, de a siker elofeltétele, hogy a másik fél is hasonlóan cselekedjen. A terrorista cselekmények és az eroszakkal való fenyegetés - hangsúlyozta a kormányfo - nem férnek össze a békefolyamattal.
Az Erec-határátkelohelyen megtartott munkamegbeszélésen Ehud Barak és Jasszer Arafat nem ért el áttörést a Wye folyó melletti megállapodás végrehajtásáról folytatott tanácskozáson. Múlt októberben a Netanjahu-kormány újabb csapatkivonásokról állapodott meg, amelyeket Izraelnek három ütemben kellett volna megvalósítania. Az elsot végre is hajtotta, ám ezzel a folyamat megakadt, mert a palesztin fél elmulasztotta teljesíteni a maga részét. A kötelezettségek túlnyomó többsége még a korábbi egyezmények nem megvalósított részei, amelyeket így - akarva, nem akarva - az izraeli fél kénytelen volt újra belefoglalni a Wye-megállapodásba is. A végrehajtás tehát nem Netanjahu "akadékoskodása" miatt szakadt félbe, hanem sokkal inkább a palesztinok kettos taktikájának következménye. Miközben követelik az újabb izraeli területátadást, visszautasítják saját kötelezettségeik teljesítését. Barak ezért hangsúlyozta a knesszetben a megállapodások kölcsönös teljesítésének szükségességét.
Az egyezményben Arafat többek között vállalta, hogy a palesztin rendorség létszámát, amely jogellenesen több mint 40 ezer fo, a megengedett 30 ezerre csökkenti. Az engedély nélkül birtokolt, terrorista szervezetek tulajdonában lévo fegyvereket begyujti, és a szervezetek infrastruktúráját felszámolja. A rendorség felszerelésébol eltávolítja az egyezmények értelmében tiltott fegyvereket. Az oslói megállapodás rendfenntartói feladatokra csak kézifegyvereket engedélyez. Vajon erre a célra szükséges-e a kézigránát, a vállról indítható rakéta, akna, robbanóanyag és más fegyvertípusok?
Arafat nem küzd szisztematikusan a terror ellen; az egyezmények aláírása után elkövetett terrorcselekmények tetteseit nemcsak hogy nem üldözi, de jutalmul besorozza rendorségi állományába. Így nem csoda, hogy a rendorök és fegyvereik izraeli "törzskönyvezése" is elmarad, amit pedig a korábbi egyezmények is egyöntetuen eloírnak. Az autonómia területén folytatódik a háborús izgatás és az antiszemita propaganda.
Ez persze nem újdonság. Izrael a korábbi egyezményeket is úgy hajtotta végre, hogy Arafat a maga részét csak annyira teljesítette, hogy az stratégiai céljait ne veszélyeztesse. Ez azért volt lehetséges, mert a palesztinok bírták, és ma is bírják az Európai Közösség és az Egyesült Államok egyértelmu támogatását. A végso rendezésrol szóló tárgyalások is napirenden vannak, így nem véletlen, hogy Barak felvetette a Wye-egyezménynek a végso rendezési folyamatba való integrálását.
Ez feketén-fehéren azt jelenti, hogy Ehud Barak szeretné elkerülni annak végrehajtását. Az ok egyszeru: mint ahogy Netanjahut sem az "obstrukció" vezérelte, így Barakot sem. Ám a megállapodás egyoldalú végrehajtása Izraelt rendkívül hátrányos helyzetbe kényszerítené a végso rendezésrol szóló tárgyalásokon. Barak kezdeményezését sem az Európai Közösség, sem Bill Clinton nem fogadta el, s így kedden természetesen Arafat is visszautasította. Még az sem hatotta meg ot, hogy Barak további meghatározott számú palesztin bebörtönzött szabadon engedését helyezte kilátásba. Hogy Barak számára ez milyen fontos lett volna, azt is jelzi, hogy még olyan palesztinokat is szabadlábra kívánt helyezni, akiknek kezéhez vér tapad. Márpedig ezt nemcsak Netanjahu, de Jichak Rabin is visszautasította. Így nem maradt más hátra Baraknak, minthogy Netanjahu nyomdokait követve hangsúlyozza Wye kölcsönös végrehajtásának szükségességét. Ha már nem tudja megkerülni, vagy legalábbis elhalasztani a megállapodást, akkor legalább Arafat is hajtsa végre, amit o aláírt.
Megállapodás nem született. Barak kompromisszumként tehát a Wye-egyezmény elso felének kölcsönös végrehajtását, és a harmadik ütemben történo kivonulás elhalasztását javasolta. Arafat kéthetes határidot kapott, hogy válaszoljon az izraeli kormányfo ajánlatára. A tárgyalások addig is - legalábbis a tervek szerint - alacsonyabb szinten folytatódnak, a palesztin vezeto környezete viszont jelezte: biztosra veheto Barak javaslatának elutasítása.
Kétszer több orosz bevándorló
Az izraeli statisztikai hivatal adatai szerint gyors ütemben növekedik az Izraelbe bevándorló orosz zsidók száma. 1999 elso hat hónapjában - az 1998-as év elso feléhez képest, amikor csak 5330-an vándoroltak be - több mint kétszer annyian, 12 ezer 190-en érkeztek Izraelbe a volt Szovjetunió területérol. A központi statisztikai hivatal felmérése szerint az összes bevándorló 87 százaléka érkezik a volt szovjet tagköztársaságokból, elsosorban Oroszországból, Ukrajnából és az ázsiai köztársaságokból. A bevándorlás ügyeivel foglalkozó félhivatalos szervezet, a Zsidó Ügynökség szerint foleg az Oroszországot sújtó gazdasági válság és az antiszemitizmus miatt választja mind több orosz zsidó a kivándorlást. Izrael hatmilliós népességébol ma minden hatodik lakos orosz származású. (MTI)
