Vagyim Arisztov
Törvény elol a törvényhozásba

Az orosz képviseloválasztások elokészületei ismételten bizonyítják a régi politikai aforizmát: Minden változtatásra csak azért van szükség, hogy semmi ne változzék. Már most látszik, hogy alapjában ugyanazok az emberek fognak bekerülni az Állami Dumába, akik az elmúlt tíz évben meglovagolták a demokratizálási hullámot.

Szentpétervárott gránátvetovel gyilkolták meg Pavel Kapish orosz üzletembert. A mentelmi jog csak politikai védelmet ad Fotó: MTI

Egyrészrol a duma új összetétele a jelenlegi képviselokbol fog verbuválódni. Errol már gondoskodtak a mai duma-tagok. Még június elején hoztak egy új választási törvényt, melynek értelmében képviseloi jelöltségre egyidejuleg pártlistán, illetve egyéni választókörzetben lehet pályázni. Szeleznyov házelnök rögtön az új törvény elfogadása után nyíltan kijelentette: feltétlenül jelölteti magát mind a kétféle módon. A mostani képviselok kétséget kizáróan követni fogják ot ebben. Ha tekintetbe vesszük tapasztalataikat és régiós kapcsolataikat, megállapítható, hogy helyzeti elonyt fognak élvezni a startnál az újoncokkal szemben.
Másrészrol viszont azok közül a képviselok közül, akik az új kampányban való részvétel mellett döntöttek, sokakat támogatnak a velük kapcsolatot fenntartó kormányzók. Favoritjaiknak egészen nyílt segítséget is nyújthatnak. Az orosz régióvezetok már ma sem titkolják, hogy közvetlenül is részt kívánnak venni a választási kampányban, bár ez a törvény szerint tilos. Nemrégiben Ajackov szaratovi területi kormányzó jelentette be: "A leheto legaktívabban részt fogok venni abban, hogy a jelölteket a dumába vigyem."
Miért is restelkedne Ajackov? A kormányzók aktív részvételére nem más hívott fel, mint Szergej Sztyepasin kormányfo. Magyarázata egyszeru: azért van erre szükség, hogy "véletlenszeruen" ne kerüljenek be a törvényhozásba képviselok, valamint bunözok. Nem is kételkedhetünk afelol, hogy véletlenül nem fog senki bekerülni. Ilyen ember a dumában nem lesz. Már elmúlt a nyolcvanas évek vége és a kilencvenes évek eleje is. Akkor még elofordultak váratlan befutók, ha olyan képviseloket értünk ez alatt, akik nem kötelezték el magukat kezdettol fogva a hatalomnak, vagy valamely pártnak. De a népnek eme "független" képviseloi ma már ugyanazon pártoknak és a végrehajtó hatalomnak, s talán még az alvilágnak is az érdekében lépnek fel, mint jól helyezkedo társaik.
Eldöntötték ugyan, hogy az alvilágot nem engedik a hatalom közelébe. Azonban az átlagember meg van arról gyozodve, hogy a bunözok már rég a hatalomban ülnek. Az orosz élet tényei engednek erre a következtetésre jutni. Eloször is, a hatalom kire gondol, amikor az alvilágról beszél? Azokra, akik már ültek? Akiknek már volt dolguk az ügyészséggel, a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) vagy a rendorséggel? Vagy azokra, akik soha nem lettek ugyan letartóztatva, de mindenki tudja róluk, hogy kapcsolatot tartanak fenn az alvilággal, vagy egyszeruen piszkos a kezük, amit a különbözo botrányok is alátámasztanak?
Az új dumába aligha kerülnek be az alvilág nyilvánvaló képviseloi. Bár a bunözok fognak vásárolni helyeket a törvényhozásban. Miért is ne lennének ott? Nekik is, csakúgy, mint a politikusoknak és üzletembereknek, törvényes hatalomra és képviseloi mentelmi jogra van szükségük. Mivel rosszabbak a politikusoknál? Pont ez kell a politikusoknak is, elsosorban azoknak, akik bajba keveredtek.
A duma-képviseloségre pályázik Anatolij Szobcsak egykori szentpétervári polgármester is. Július közepén tért vissza Oroszországba Párizsból, és komolyan reménykedik abban, hogy visszatérése a politikai életbe egyben elegyengeti a foügyészséggel kialakult nézeteltérését is. Mint ismeretes, utóbbi igények sorát támasztotta vele szemben. A régebbi botrány pénz és lakások körül forgott. Bár a választási kampány ugyancsak költséges vállalkozás, Szobcsak kijelentette: nem tartja magára nézve elfogadhatónak azt, hogy "a támogatás megszerzése érdekében behízelegje magát" a szponzoroknak. Tehát enélkül is akad pénze a választásokra. Hogy honnan? Ez már nem a mi dolgunk. Számunkra maga a helyzet érdekes, hogy tudniillik a régi politikusok igyekeznek a duma felé, olyanok, akiknek politikai életrajza már tartalmaz vereségeket, leleplezéseket és zajos botrányokat. És számos kérdést is, amelyekre a közvélemény nem kapott választ.
Borisz Berezovszkij is bejelentette, hogy képviselojelölt kíván lenni. A 2000-ben megtartandó elnökválasztás után a helyzet rossz irányban változhat az o számára, ezért a képviseloi mandátum semmiképpen sem árthat. Az egyik legnagyobb orosz oligarcha mindenesetre másképp indokolja elhatározását: "A vállalkozók pontosan tudják, milyen gazdasági törvényekre van szüksége az országnak." Berezovszkij bennfentes vállalkozóként akar a dumába kerülni, aki az ország érdekeit tartja szem elott.
Egyenesebben és nyíltabban fogalmaz Jelena Baturina, Luzskov nagyhatalmú moszkvai polgármester felesége. Miután az általa vezetett cég az FSZB látóterébe került külföldre való tokekimentés vádjával, Luzskov neje közölte: "Most már van értelme annak, hogy a dumába menjek, és küzdjek." Értheto, hogy neve tisztaságáért fog harcolni. Az ember szívesen megkérdezné: és mi lesz a nép érdekeivel? Hiszen a dumát mintha a népképviselet miatt hozták volna létre. Ha már az is elfeledkezik errol, aki az alsóházba igyekszik, mit lehet várni attól, aki a szenátusba akar bejutni?