A kormány rég várt és már elore sokat támadott új
energetikai stratégiájának bejelentése sokakat meglepett. A
meglepetés azonban ezúttal kellemes, hiszen a felvázolt gazdaságtörténeti
jelentoségu koncepció a piaci verseny bevezetését tuzi ki
célul a gáz- és villamosenergia-szolgáltatásban. A piaci
alapú energia pedig nagyobb hatékonyságot, alacsonyabb árakat,
jobb szolgáltatást, elégedettebb fogyasztókat és nem utolsósorban
az egész gazdaság versenyképességének javulását jelenti.
A Gazdasági Minisztérium, a Magyar Energiahivatal és a
Miniszterelnöki Hivatal által kidolgozott program nyugat-európai
és amerikai mintára az energiapiac fokozatos liberalizációját
célozza meg. Jóllehet ez még nem jelenti, hogy jövore
mindenki szabadon dönthet, hogy adott hónapban melyik szolgáltatótól
vásárolja konyhai sparheltjébe a gázt, a valószínuleg több
évtizedes folyamat végcélja ez. Konkrétum azonban, hogy a 15
legnagyobb hazai áramfogyasztó (ipari létesítmények) már
2001 januárjától megválaszthatja majd, hogy melyik eromutol
vesz áramot, és milyen feltételek mellett. Ez a belso magyar
villamosenergia-piac 14 százalékának felszabadítását
jelenti, nem egészen másfél éven belül. Az Európai Unióban
hasonló, de nagyobb mértéku (25 százalékos) piacnyitás történt
idén február 1-jén. Ez ott az ipari és a fogyasztói árak
drasztikus - átlagosan közel 20 százalékos - eséséhez
vezetett.
Ez a modell a kisfogyasztó számára is azt fogja jelenteni,
hogy idovel eldöntheti, melyik cégtol, milyen feltételekkel
vásárol áramot. Persze e szint eléréséhez, szakértok véleményét
és a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve, még egy évtized
is eltelhet, de az új stratégia végleges szakítás a múlt
hatósági áras, piaci torzulásokat fenntartó és gazdaságtalan
szabályozásával. Az új energetikai program ugyan sok területen
hagy nyitva komoly kérdéseket, de összességében megfeleloen
jelöli ki a haladás irányát a modern energiaipar számára,
melybol idovel az egész ország profitálni fog, ezért - ha
most áldozatokat is kíván - jó befektetés a jövobe.