KAPSZA ÁGNES
Reneszánsz emlékeink

A pácini kastély    Fotó: K. Á.

A kívül-belül felújított, majd reneszánsz bútorokkal berendezett sárospataki vár a reformáció jeles emlékeként, jelentős történelmi események színtereként méltán tarthat számot az országjárók érdeklődésére.
A Vörös-toronyként is emlegetett, a hagyomány szerint az árpádházi időkből származó műemlék épületről 1995-re egyértelműen kiderült, hogy csak a mohácsi csata után épült fel, és minden eddigi tévhit ellenére az árpádházi Szent Erzsébet születési helyét sem itt kell keresnünk. Kétségtelen, hogy a vár középkori erődszerű megjelenése emlékeztet pár száz évvel korábban épült normandiai, angliai őseire, az évtizedes műemléki helyreállító munka keretében végzett régészeti kutatások azonban mára már fényt derítettek a Vörös-torony vitatott múltjára. Ezek szerint a torony Perényi Péter, a kettős királyválasztás korának egyik legjelentősebb személyisége rezidenciájaként épült az 1530-as évek derekán. Perényi Péter - erdélyi vajda, kancellár, majd országos főkapitány - az 1530-as években már a reformáció lelkes híve és támogatója volt, sőt annak első terjesztői között tartják számon.

A sárospataki vár    Fotó: K. Á.

A vár felépítésének különlegessége kettős funkciójában rejlik; valójában „egy korszerű ágyútorony és egy reneszánsz faragványokkal díszített, kényelmes lakótorony kombinációja, …mely kellő védelmet biztosított, s ugyanakkor reprezentatív lakóhely is volt” - írják a Vörös-torony ismertetőjében a régészeti kutatás vezetői. Az épületnek későbbi története során is hol egyik, hol másik funkciója került előtérbe. Tulajdonosai között szerepelt a Dobó-család, a Lórántffy-család és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem is.
A XVI. századtól túlnyomórészt református vallású Bodrogköz e legjelentősebb műemléke mellett a közeli pácini kastély is felfedezésre váró gyöngyszem lehet a reneszánsz épületek kedvelőinek. A kastélyt a Wittenbergben tanult Mágóchy Gáspár építtette. A restaurálás során fénykori, XVI. századi állapotát állították helyre. Itt kapott helyet a Bodrogközi Kastélymúzeum is, melyben a környék népművészeti öröksége, jeles textilművészete is bemutatásra kerül. A belső tér hangulatát a reneszánsz bútorok mellett a habán kerámiakályhák teszik még hitelesebbé. A felnőttkori keresztséget valló „újrakeresztelőknek” - anabaptistáknak - is nevezett habán fazekasokat hitük miatt a mozgalom szülőhelyéről, Svájcból, majd Itáliából, végül Morvaországból is elüldözték. Sárospatakra a második menekülési hullám idején jutottak el, művészetükkel gazdagítva Nyugat-Magyarország, Holics és Alvinc mellett a Bodrogköz területeit is.
Kőbe vésett magyar nyelvű felirat búcsúztatja a látogatókat a gazdagon díszített pácini kastély bejárata fölött, így hirdetvén az egykori várúr hitvallását: „Bátorságos az Istent félni, veszedelmes ellene élni.”