Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
A pápa testamentuma

„Lengyelországnak szánt testámentum” - utalt II. János Pál szombaton kezdődött, közel kéthetes lengyelországi útjára egy katolikus újságíró. Pápaként II. János Pálnak e mostani a leghoszszabb látogatása egy országon belül, és alighanem a gyengélkedő katolikus egyházfőnek ez is lesz az utolsó. Huszonegy várost érintő körutazásának célja, hogy megerősítse a katolicizmus befolyását szülőföldjén, s felhívja a nyugati életformát átvevő lengyel fiatalságot arra, hogy ragaszkodjék a hagyományos vallási értékekhez.


21 várost keres fel II. János Pál    Fotó: MTI

Nyilván ezeket az értékeket hivatott gazdagítani a Lichenben most felállított pápai emlékmű is. A nyolc tonnás, 10 méter magas rézszobor a II. János Pál pápát ábrázoló eddigi legnagyobb méretű emlékmű. A pápa beszédében óva intette a lengyeleket attól, hogy maguk próbálják meg értelmezni a Szentírást, mert „az Evangéliumot soha nem szabad elszakítani az egyház hagyományaitól”.
A katolikus egyházfő lengyelországi beszédeiben ismételten felhívta a figyelmet a kapitalizmus árnyoldalaira, szorgalmazta a „liberális társadalmi gyakorlat” elkerülését, akarva-akaratlanul olyan politikai kérdéseket is érintve, amelyek igen érzékenyen hangoznak Lengyelországban. A 40 millió lengyelt a kommunizmus bukása óta eltelt tíz évben ugyanis megosztották az olyan kérdések, mint a kötelező iskolai hittanoktatás és a szigorú abortusztörvény, főleg azért, mert előzőleg 35 év telt el korlátozás nélkül.
A pápa megemlékezett a II. világháború alatt elhunyt keresztény mártírokról, ugyanakkor lapzártánkig nem tett említést a lengyelországi német haláltáborokban kiirtott zsidókról. A világégés alatt ugyanis a 35 millió lengyel állampolgár közül 6 millióan veszítették el életüket, közülük mintegy 3 millióan zsidók voltak. A katolikus egyház és a zsidóság között a holocaust jelentőségéről zajló vitában az előbbi szeret arra hivatkozni, hogy „sok volt a nem izraelita áldozat is”.
A pápa június 16-án szentté avatja Boldog Kinga magyar királylányt, Lengyelország és Litvánia védőszentjét, aki „a nemzet édesanyjaként” vonult be a lengyel történelembe. Erre az alkalomra utazik Lengyelországba Paskai László bíboros, valamint Semjén Zsolt, a kulturális minisztérium egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára.