„Lengyelországnak szánt testámentum” - utalt II. János Pál szombaton kezdődött,
közel kéthetes lengyelországi útjára egy katolikus újságíró. Pápaként II. János
Pálnak e mostani a leghoszszabb látogatása egy országon belül, és alighanem a gyengélkedő
katolikus egyházfőnek ez is lesz az utolsó. Huszonegy várost érintő körutazásának
célja, hogy megerősítse a katolicizmus befolyását szülőföldjén, s felhívja a
nyugati életformát átvevő lengyel fiatalságot arra, hogy ragaszkodjék a hagyományos
vallási értékekhez.
![](kulp/Papa.jpg)
21 várost keres fel II. János Pál Fotó: MTI
Nyilván ezeket az értékeket hivatott gazdagítani a Lichenben most felállított pápai
emlékmű is. A nyolc tonnás, 10 méter magas rézszobor a II. János Pál pápát ábrázoló
eddigi legnagyobb méretű emlékmű. A pápa beszédében óva intette a lengyeleket attól,
hogy maguk próbálják meg értelmezni a Szentírást, mert „az Evangéliumot soha nem
szabad elszakítani az egyház hagyományaitól”.
A katolikus egyházfő lengyelországi beszédeiben ismételten felhívta a figyelmet a
kapitalizmus árnyoldalaira, szorgalmazta a „liberális társadalmi gyakorlat” elkerülését,
akarva-akaratlanul olyan politikai kérdéseket is érintve, amelyek igen érzékenyen
hangoznak Lengyelországban. A 40 millió lengyelt a kommunizmus bukása óta eltelt tíz
évben ugyanis megosztották az olyan kérdések, mint a kötelező iskolai hittanoktatás
és a szigorú abortusztörvény, főleg azért, mert előzőleg 35 év telt el korlátozás
nélkül.
A pápa megemlékezett a II. világháború alatt elhunyt keresztény mártírokról,
ugyanakkor lapzártánkig nem tett említést a lengyelországi német haláltáborokban
kiirtott zsidókról. A világégés alatt ugyanis a 35 millió lengyel állampolgár közül
6 millióan veszítették el életüket, közülük mintegy 3 millióan zsidók voltak. A
katolikus egyház és a zsidóság között a holocaust jelentőségéről zajló vitában
az előbbi szeret arra hivatkozni, hogy „sok volt a nem izraelita áldozat is”.
A pápa június 16-án szentté avatja Boldog Kinga magyar királylányt, Lengyelország
és Litvánia védőszentjét, aki „a nemzet édesanyjaként” vonult be a lengyel történelembe.
Erre az alkalomra utazik Lengyelországba Paskai László bíboros, valamint Semjén
Zsolt, a kulturális minisztérium egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára.