MUNKATÁRSAINKTÓL
A dioxin-hisztéria elérte Magyarországot

Az emberi szervezetre hatványozottan veszélyes dioxinnal fertőzött csirketápra bukkantak a hatóságok Belgiumban. A hír futótűzként terjedt el először az országban, majd az egész kontinensen. Nem csoda hát, hogy azóta a térségből származó export húsról az európai importőrök kötelező dioxinvizsgálatot igazoló bizonyítványt követelnek. Szakértők szerint Magyarország nem volt felkészülve ilyen jellegű minőségvizsgálati elvárásokra, de iparkodik, hogy behozza lemaradását.

A dioxin ipari melléktermékként jön létre, és nagyon stabil, több évtizedig le nem bomló, az emberi egészségre nagyon veszélyes, rákkeltő hatású vegyület - mondta el a Heteknek Dr. Sohár Pálné, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI)
Toxikológiai Főosztályának vezetője. Felhasználják növényvédőszerek gyártásához is, amelyek a környezetbe kikerülve a táplálékláncon keresztül az ember szervezetébe kerülhetnek. A szer felhasználásának másik veszélyforrása a fáradt olaj hozzáadásával készülő állati takarmány készítése. Belgiumban vélhetően több mint ezer tonna dioxinokkal szennyezett olajból előállított állati takarmány készült, amelyet közel ezernégyszáz belga farmon fogyasztottak el csirkék, marhák és sertések. A hasznosításnak ez a módja azért roppant veszélyes, mert a takarmányozott állatok zsírjában raktározódva a vegyület bejuthat az emberi szervezetbe, ahol felhalmozódik, és károkat okoz - mondta a szakember.
Az unió tagországainak néhány vásárlója a magyar cégektől is megköveteli a hús dioxinmentességét igazoló bizonyítványt, itthon azonban nincs olyan laboratórium, amely ezt kiállíthatná. Németh Antal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a Heteknek elmondta: „Laboratóriumaink nem voltak felkészülve ezekre a vizsgálatokra, ezért most kell gyorsan beszereznünk az ehhez szükséges eszközöket, azonban egy ilyen gép 120 millió forintba kerül.” A szakember elmondta, hogy az étolaj használata közben nem keletkeznek ilyen anyagok, a háziasszonyoknak ettől nem kell tartaniuk. Magyarországon régóta ellenőrzik az ipari dioxint, és próbálják csökkenteni ezek képződését, környezetbe kerülését. A női tejmintáknál végzett korábbi ellenőrzések alapján pedig Magyarország a legkevésbé szennyezett országnak minősült.
Varga Artúr, a Merian Orosháza Finom Szárnyas Különlegességek Rt. termelési és műszaki igazgatója a napokban érkezett vissza Szingapúrból, ahol éppen a belga dioxinbotrány kirobbanását megelőzően rendezték meg a Sial Asia Nemzetközi Élelmiszeripari kiállítást. A Heteknek úgy nyilatkozott, hogy az agrárdiplomáciára kemény munka vár őszig, hogy bebizonyítsa, hogy nem vásárolt a dioxinnal szennyezett tápból. Mint mondta: „Az üggyel kapcsolatban egyelőre csak a negatívumokat lehet érzékelni - egyre többen kérnek igazolást. Csakhogy egy-egy ilyen vizsgálat több hétig is eltarthat, az ára pedig 120 ezer forint.” Az importőrök azonban a költségekre fittyet hányva szigorúan követelik a dioxinvizsgálatról szóló igazolásokat.
Ruck János, a Bábolna Baromfi Rt. baromfi üzletágának igazgatója lapunknak elmondta: „Húsz milliárd forintos éves árbevételünk hetven százaléka export, ezért a kialakult helyzet komolyan érinthet bennünket. A magyar sajtóban megjelent híradások előtt tíz nappal nyugat-európai vevőink már nyilatkozatot kértek tőlünk, hogy vásároltunk-e Belgiumtól bármilyen takarmányt, illetve adalékanyagot.” A Bábolna Baromfi Rt. nem vásárolja, hanem maga állítja elő a takarmányt, a beszállítóktól pedig nyilatkozatot kér: felhasználtak-e belga területről származó anyagokat. A szarvasi székhelyű Gallicoop Baromfikeltető és Feldolgozó Rt. igazgatója, Erdélyi István ugyanerről tájékoztatta lapunkat.
A dioxinbotrány sajtóvisszhangja után Magyarországon is észlelhető volt némi visszaesés a vásárlói bizalomban, ez azonban elsősorban a budaörsi Biofilter Kft. takarmánygyártási technológiája körül felröppent híreszteléseknek volt köszönhető. Magyarországon ugyanis kizárólag a Biofilternek van engedélye a veszélyes hulladéknak számító sütőolaj begyűjtésére. A kft. igazgatójától, Deák Györgytől a távirati iroda úgy értesült, hogy a cég évente hárommillió liter használt sütőolajat gyűjt be, amelyből ezerötszáz litert használ takarmány-kiegészítők készítésére, a többit az iparban hasznosítja. Mivel az olajalapú és élelmezési minőségűre tisztított adalékanyagot kizárólag a melegkonyhákról begyűjtött, úgynevezett használt sütőolajból nyerik, ezért Deák kizártnak tartja, hogy a magyar csirkék takarmányozására általuk előállított táp dioxint tartalmazna. Mindenesetre a szaktárca utasítására a Mezőgazdasági Minősítő Intézet vizsgálatot kezdeményezett és az eredmények kézhezvételéig felfüggesztette a használt sütőolajból előállított takarmányok forgalomba hozatali engedélyét. (Hajdú Sándor, Szobota István, Szűcs Emese)