Újabb, nagy indulatokat felkavaró bejelentést tett Csurka István pártelnök
szerdai sajtótájékoztatóján. A MIÉP szerint az esedékes koszovói békerendezés után
Magyarországhoz kellene csatolni délen a Zombor-Verbász-Szenttamás-Törökbecse-Nagykikinda-vonal
által, északon pedig az országhatár által körülfogott területet. Ez a visszacsatolás
nem az egész Vajdaságot érintené, hanem annak alig egy harmadát kitevő, magyarok által
lakott területet. Csurka István szerint az ott élő több mint 300 ezer fős magyarság
egy ENSZ által felügyelt népszavazással dönthetne hovatartozásáról. „Egy kis népvándorlás
és egy kis áttelepedés” nemcsak Magyarország és Jugoszlávia viszonyát rendezné,
hanem tartós békeállapotokat is teremtene - tette hozzá a pártelnök, aki meg van
győződve, hogy ez a vajdasági magyarok többségében hatalmas örömöt eredményezne.
Elképzelésükhöz egyelőre Magyarországon keresnek híveket. Ezt a célt szolgálják
majd a hétvégi trianoni évfordulón rendezett MIÉP-megemlékezések is.
Simicskó István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese nem sok esélyt lát arra, hogy
Csurka akár a közvéleményt, akár a parlamenti pártokat maga mellé tudná állítani
az ügyben. A MIÉP-en kívül sem kormánypárti, sem ellenzéki parlamenti pártok képviselői
nem támogatták a vajdasági területek visszacsatolására vonatkozó javaslatát.
„Mi itt könnyen magyarkodunk, de tekintettel kell lennünk a szóban forgó területeken
élő magyarokra is, hogy ne nehezítsük a helyzetüket” - mondta Atyánszky György
kisgazda képviselő Csurka nyilatkozatára reagálva, melyet elhamarkodottnak és rossz
időben előhozottnak tart.
Kósáné Kovács Magda (MSZP), az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság
elnöke leszögezte: amit Csurka István rögtönzött sajtótájékoztatóján, azon egy
nemzet sorsa múlhat. A mi nemzedékünk feladata a megörökölt gyűlölet sebeinek
meggyógyítása. Aki új sebeket fakaszt, az az egész nemzetnek árt, még akkor is, ha
a kabátján a Bocskai-sujtást nemzetiszínű szalagból készítteti is el - fejtette
ki az elnök asszony.