HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Bírálják a háborús cenzúrát

Jólértesült információk és gyakran egymásnak ellentmondó hivatalos nyilatkozatok kísérik a két hónapja zajló balkáni háborút. Különösen jellemző ez a nyugati szövetségesek oldalán a légicsapások okozta civil áldozatok és az esetleges szárazföldi invázió esetében, míg a szerb fél részéről a lelőtt NATO-gépek esetében felfelé, és a koszovói albánok elleni bűncselekmények kapcsán lefelé kerekítik a számokat.

ENSZ-megfigyelők a lebombázott Zastava-gyárban    Fotó: MTI

„Eljön az az idő, amikor a NATO-csapatoknak be kell vonulniuk Jugoszláviába, és nem Milosevics, hanem mi fogjuk eldönteni, mikor lesz ez”- jelentette ki Tony Blair brit kormányfő szóvivője. Az angol lapok a héten már a szárazföldi beavatkozás részleteit is közölték. A The Daily Telegraph értesülései szerint a NATO, hogy új frontot nyisson Jugoszlávia irányában, gyalogság és tüzérségi fegyverek magyarországi telepítéséről dolgozott ki terveket. A Pentagon mérlegeli, hogy „a leggyilkosabb amerikai rakétarendszert telepíti Magyarországra, el kívánva rettenteni Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt a vajdasági etnikai tisztogatástól”. Félő az is, hogy az elnök elrendel egy rajtaütésszerű támadást rendkívüli alakulataival a határon túlra, és megpróbálja megingatni a NATO egységét - írja a The Daily Telegraph. Ugyancsak szó van néhány ezer amerikai katona Magyarországra telepítéséről a brit lapok szerint, amelyek azt írják, hogy a szárazföldi beavatkozás két-három hónapon belüli megkezdéséig a NATO megháromszorozza a légicsapások erősségét.
A NATO e heti légitámadásai során rakétatalálat ért egy kórházat Belgrádban. A csapásnak a neurológiai osztály négy betege esett áldozatul, két szülő nő pedig megsebesült. A kórház épületei, főként a szülészet, komoly károkat szenvedtek. A támadások alatt megrongálódott a svéd, a norvég és a spanyol követség épülete is. A svéd diplomácia szerint felmerülhet a kérdés, hogy az észak-atlanti szövetség nem szándékosan támad-e civil célpontokat. A NATO ismételten bombázta a vajdasági Szabadkát és Zombort is, ahol halálos áldozatot is követelt a lakóházakat ért bombatalálat.
Úgy látszik, a szerb erők is készülnek a NATO szárazföldi megszállására, hiszen elkezdték felvenni harcállásaikat a támadás vélt vonala mentén. Hírszerzési források szerint Koszovóban jelenleg mintegy negyvenezer jugoszláv fegyveres állomásozik.
Robin Cook brit külügyminiszter utalt arra, hogy a NATO csak azt várja, mikor lesz a jugoszláv hadsereg olyan állapotban, hogy a dél-szerbiai tartományban nem képes fegyveres ellenállást kifejteni a szövetség szárazföldi beavatkozásával szemben. A légitámadások okozta káosz nyomán a NATO-várakozások szerint két-három hónapon belül lehetővé válhat a szárazföldi erők bevetése.
Egyre többen bírálják a háborús események ügyében alkalmazott cenzúrát is. A félretájékoztatás a jelek szerint nemcsak a szerbek problémája: Jamie Shea NATO-szóvivő a héten elismerte, hogy a brüsszeli NATO-parancsnokság nem ejtett szót az olasz kormány előtt az Adriai-tengerbe ejtett bombákról. A római kormány a velencei halászoktól értesült arról, hogy nem messze az olasz partoktól fel nem robbant NATO-bombák hevernek az Adriai-tenger nemzetközi vizein, veszélyeztetve a hajózás és a halászok biztonságát.
Az olasz külügyminiszter nyílt bírálattal illette a NATO-szóvivőt, amiért az túllépi hatáskörét, és túl gyakran tesz elhamarkodott kijelentéseket. „A NATO szóvivője nem engedheti meg magának, hogy kommentálja egy tagállam kormányfőjének javaslatait” - mondta Lamberto Dini az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli ülése után.
Az olaszok neheztelését az váltotta ki, hogy a brit Jamie Shea „kapásból” elutasította Massimo D`Alema új elemeket is tartalmazó javaslatát a koszovói válság megoldására. Javier Solana NATO-főtitkár intette rendre a szóvivőt, aki később visszavonta kijelentéseit.