KELEMEN ZSANETT, KAPSZA ÁGNES
Küszöbön a nyugdíjreform

A kormány az egyik zsebéből kivenné és a másikba átrakná a pénzt, amennyiben a költségvetési hiányt a magánnyugdíjpénztárakba való belépés lassításával próbálná kezelni. A több mint egy éve működő kasszákba ugyanis a tervezettnél lényegesen többen léptek be, és ez komoly költségvetési hiányt okoz. Orbán Viktor miniszterelnök a megoldást a belépések átütemezéséban látja. Az egységes koncepció kialakítására július végéig kell várni, az átmeneti bizonytalanság pedig arra késztetheti a tagokat, hogy felülvizsgálják a belépésről hozott döntésüket. Lehet, hogy a reformra már nem is lesz szükség?

A postás ha kétszer is csenget, csak egyszer hoz pénzt   

Mivel a számításoknál jóval többen lépnek be a pénztárakba - az év végére akár 1,7 millióra emelkedhet a tagok száma - a központi költségvetésben az idén 60-70 milliárdos, jövőre pedig akár 100 milliárdos hiány is elképzelhető, mert a polgárok nem a tb-nek, hanem a magánpénztáraknak fizetnek.
A miniszterelnök szerint az ország már nem tudja elviselni ezt a deficitet, ezért a napokban öt munkacsoport alakult - részben a Pénzügyminisztérium, részben a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt -, hogy felülvizsgálja a jelenlegi nyugdíjrendszert. A kormány is kényes helyzetben van, hiszen az elődje által kezdeményezett rendszert kell most úgy megreformálni, hogy ez ne tűnjön visszakozásnak. A csoportoknak július 31-re kell kialakítaniuk a végleges koncepciót.
A helyzet meglehetősen paradox: a nyugdíjpénztárak növekedésének esetleges visszafogása vagy lassítása ugyanis nincs jó hatással a nemzetgazdaságra, hiszen ezek az intézmények az egyik legnagyobb befektetők. Arról nem is beszélve, hogy tőkéjük 80 százalékát állampapírok vásárlására fordítják. Ha tehát a kormányzat eléri is, hogy kevesebben lépjenek át a magánszervezethez, és ezzel csökkenteni tudja a tb-járulék kiesése által okozott hiányt az államkasszában, a másik oldalról a pénztárakba befolyó kevesebb összeg visszafogja az állampapírok vásárlását .
Az egyik vezető nyugdíjpénztár sajtóreferense lapunk kérdésére elmondta: tapasztalatuk szerint a végleges döntésig az ügyfelek inkább kivárnak, tehát egyfajta pangás lett úrrá. Az elmúlt időszakban 9000 fő hagyta el a pénztárat, mely minimálisnak mondható, és ezekben az esetekben sem lehet olyan konkrét okot kimutatni, mint például a tervezett nyugdíjreform. Nyár közepéig még egy nagy belépési hullámra számítanak, mely nemcsak a pályakezdő fiatalok megjelenésének lesz majd köszönhető. (Számukra törvény írja elő, hogy a magánkasszák közül kell választaniuk munkába lépéskor.) Felmérések szerint ugyanis 500 ezer fő az, aki aktuálisan csatlakozhat valamely nyugdíjpénztárhoz. Ez a szám az aktív, dolgozó réteg mintegy öt százalékát teszi ki.
A helyzetet tovább súlyosbítja a társadalom elöregedése, melyet a statisztika is alátámaszt. Az elmúlt 18 évben az aktív korban lévők száma inkább nőtt, mint csökkent. Ugyanakkor a 14 év alatti népesség közel öt százalékkal csökkent, így várhatóan tíz-húsz év múlva nagyobb teher hárul majd rájuk. Szakértők szerint azonban a nyugdíjas korosztály növekedése nem feltétlenül jár együtt azzal a felismeréssel, hogy megéri befektetniük a magánpénztárakba. Jellemzően a 28-33 év közötti jómódú, diplomás réteg választja az új rendszer nyújtotta előnyöket.